Menü Bezárás

Déli harangszó szokása

deli-harangszo-szokasa

A déli harangszó Magyarország történelmi múltjához, valamint a keresztény világban elterjedt hagyományokhoz kapcsolódóan egy fontos és jelentős szokás. A harangozás minden délben megszólal, és emlékeztet a kereszténység és az európai kultúra egyik legfontosabb történelmi pillanatára. E szokás kialakulása nemcsak Magyarországot, hanem az egész keresztény világot érinti, hiszen eredetileg a török előretörés megállítása érdekében indított keresztes hadjáratot támogató imák idejét jelölte ki. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a déli harangszó jelentését, történetét, a nándorfehérvári diadalhoz való kapcsolatát és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.

Déli harangszó jelentése

A déli harangszó minden nap déli 12 órakor megszólaló harangszó, amely az Úrangyala imádságra hívja a híveket. Magyarországon nemcsak a katolikus templomokban, hanem sok protestáns templomban is megszólal ilyenkor a harang. E szokás fő célja, hogy emlékeztesse a híveket az imádság fontosságára és a kereszténység védelmére, amely az évszázadok során több alkalommal is próbára tétetett. A déli harangozás különösen szimbolikus Magyarországon, ahol Hunyadi János nándorfehérvári győzelme óta különleges történelmi jelentőséggel bír.

Déli harangszó története

A déli harangozás szokása a XV. század közepére nyúlik vissza, amikor III. Kallixtusz pápa 1456. június 29-én kiadta a „Cum hiis superioribus annis” kezdetű imabulláját. Ebben elrendelte, hogy a török ellen harcoló keresztény seregekért minden nap imádkozzanak a templomokban. Az imabullában foglaltak szerint a pápa mind a hívőket, mind a papságot arra kérte, hogy délben imádkozzanak a török hódítók ellen küzdő keresztesekért. A kezdeti harangozás időpontja még nem pontosan délben történt, de később VI. Sándor pápa 1500-ban pontosította ezt az időpontot, és elrendelte, hogy a harangszó minden délben megszólaljon.

Nándorfehérvári diadal és a déli harangszó kapcsolata

A nándorfehérvári diadal jelentős mérföldkő volt Magyarország és Európa történetében. 1456 nyarán II. Mehmed szultán hatalmas sereggel indult meg a Magyar Királyság stratégiai fontosságú erődítménye, Nándorfehérvár ellen, amely akkoriban az iszlám előretörésének megállítására szolgált. Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a keresztény védők hősies küzdelemmel visszaverték a török sereget, és július 22-én győzelmet arattak.

A pápa eredetileg nem tudott a győzelemről, amikor a déli harangszót elrendelte, hiszen a rendelet kiadása előtt hirdették meg az imabullát. Azonban a diadal híre gyorsan eljutott Európába, így a harangozást összekapcsolták a nándorfehérvári győzelemmel, és a harangszót a győzelemért való hálaadás jelévé tették. III. Kallixtusz pápa maga is elrendelte, hogy a harangszó immár a hálaadás imáit is hordozza magában.

A déli harangszóhoz kapcsolódó szokások

A déli harangszó mára az egész keresztény világban elterjedt szokás, amelyet elsősorban katolikus templomokban tartanak meg, de Magyarországon számos protestáns templomban is megszólal a déli harang. A szokás célja az emlékezés és hálaadás a kereszténység egyik legnagyobb győzelméért, valamint a mindennapi ima gyakorlása. A harangszó hívására a hívek otthonukban vagy akár a munkahelyükön is rövid imádságot mondanak el, így fejezve ki az összetartozást és tiszteletet a keresztény hit védelmezői iránt.

A magyar történelemben a déli harangszó különösen fontos szerepet kapott. A harangszó a napi időmérő szokásokhoz is kapcsolódott, hiszen a nap három kiemelt pillanatát jelezte: a reggeli, déli és esti harangszót. Ezek nemcsak imára hívtak, hanem a napi ritmust is megadták a közösségek számára. A déli harangszó hagyománya így nem csupán vallási, hanem közösségi jelentéssel is bír, amely az összetartás és a hűség szimbóluma maradt az évek során.

Összegzés

A déli harangszó Magyarországon és világszerte a nándorfehérvári győzelem emlékét őrzi, amely nemcsak a kereszténység katonai győzelmét jelentette, hanem egy szimbóluma is lett az összetartásnak és a hit erejének. A harangszó minden délben az emlékezésre és az imára hív, így napjainkban is élő hagyománya van, amelyet tisztelettel ápolnak a hívek.