Az őszi népszokások a gazdasági élet köré szerveződtek. A kinti munkák utolsó időszaka, a munkák befejezése határozta meg. A fárasztó és hosszú munkával teli időszakot kellett megünnepelni és felkészülni a téli időszakra. Középpontban a közösség erősítése, fiatalok ismerkedése.
Ebben a cikkben bemutatjuk az őszi szokásokat, hagyományokat.
Szeptemberi őszi népszokások
A szeptembert régi nevén, Szent Mihály havának nevezték.
Ősz kezdete, Szent Egyed napja – Szeptember 1.
A meteorológiai ősz kezdete. Ha ezen a napon jó idő van, akkor kellemes őszt és jó bort vártak.
Ha eső esett, akkor esős őszre számítottak.
A szőlővel kapcsolatosan kialakult szokás volt bizonyos helyeken, hogy a gazda pirkadat előtt meztelenül járta körbe a szőlő ültetvényét és összekötötte a gallyakat a négy sarkuknál. Így zárta el őket a gonosztól.
Kisasszony napja – szeptember 8.
Más néven Kisboldogasszony napja. Szűz Mária születésének napja.
A Csallóközben a nőknek ezen a napon munkatilalom volt.
- Búcsújáró nap volt.
- A vetés kezdetét jelentette.
- A dióverés is ekkor kezdték.
- A cselédek ezen a napon kezdték a szolgálatot.
- Volt ahol a gazda megszentelte a vetőmagot.
- Vetés közben tilos volt káromkodni.
Mária napja – szeptember 12.
Több helyen a búcsú napja. A rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal várják.
Mulatságok jellemzőek ezen a napon.
Mihály nap – szeptember 29.
Bérfizető, pásztorfogadó nap. Szent Mihály arkangyal megjelenése.
Időjárási megfigyelések kapcsolódnak hozzá. Főleg a téli időjárást próbálták megjósolni.
Az állatokat ezen a napon hajtották be a legelőről az istállóba.
Csallóközi énekszöveg:
“Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.”
(Marczell 1985: 50)
Októberi őszi népszokások
Teréz napja – október 15.
Sok helyen ezen a napon kezdték a szüretet. Egerben “Teréz-szedés”-nek hívták.
Az asszonyoknak viszont munka tilalom volt.
Vendel napja – október 20.
A Dunántúlon többnyire ezen a napon tartották a pásztorok a búcsút, ünnepet.
Szent Vendel a pásztorok védőszentje, az állatok egészségét várták tőle.
Dömötör nap – október 26.
Dömötör keresztény vértanú.
Juhászok, pásztorok tartottak búcsút. Ez inkább Kelet- Magyarországra volt jellemző.
Sok helyen ezen a napon fizették ki a juhászok bérét.
Állatvásárok, mulatságok voltak jellemzőek.
Ha ezen a napon hideg volt a szél, akkor kemény telet jósoltak.
Novemberi őszi népszokások
Mindenszentek napja – november 1.
Az összes üdvözült lélek emléknapja. A keresztény egyház szentjeire és vértanúira is emlékeznek.
A néphit szerint a halottaknak sót, kenyeret, vizet tettek az asztalra, hogy megvendégeljék a hazatérő holtakat.
Halottak napja – november 2.
Eredetileg katolikus ünnep. Megemlékeznek a halottakról, rendbe teszik a sírokat és a temetőkben gyertyát gyújtanak.
Munkatilalom volt egész héten a halottak nyugalma miatt.
Ezen a napon a tisztítótűzben lévő lelkekre és minden elhunytról emlékeztek meg.
Márton nap – november 11.
Hagyományosan a gazdasági év befejezésének számított ez a nap. Cselédfogadás, legeltetés napja.
Időjárással kapcsolatos megfigyelések.
Márton napi ünnepségek és liba fogyasztás is szokás volt.
A pásztorok ezen a napon kapják meg a gazdától a fizetségüket.
Árpádházi Szent Erzsébet napja – november 19.
A hagyomány szerint Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek, ami rózsává változott, amikor apja kérdőre vonta.
Szent Katalin – november 25.
Keresztény vértanú.
A “katalinág” arról volt nevezetes, hogy a leányok vízbe tettek faágat és ha az kizöldült karácsonyra, akkor hamarosan férjhez menetelt jósoltak.
Ezen a napon fejeződtek be az őszi bálok és lakodalmak.
Időjárási megfigyelés társult hozzá: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.”
Munkatilalom is volt ezen a napon a nőknek.
Részletesebben írtunk erről a napról a Katalin napi népszokások című cikkben.
Szüreti mulatságok
A szüretelést lezáró szüreti mulatságok nagyon népszerűek voltak. Szüreti bált, ünnepséget tartottak több helyen.
Szüreti ének:
Leányvásárok
A házasulandó lányokat vitték el ezekre a vásárokra, ahol többször is átöltöztették őket a nap során.
A fiatalok számára ismerkedési lehetőséget nyújtott.
Összegezve
Az ősz időszaka is tele néphagyományokkal, szokásokkal, amik színesebbé tették a hétköznapokat. Az ismerkedést, a közösség erősítését és a munka során keletkező feszültségek levezetését szolgálták ezek a szokások is.
Ajánljuk a Tavaszi népszokások és Nyári népszokások című cikkünket is.