A nyári népszokások már az aratással kapcsolatos szokásokról, hagyományokról szólnak. Az időjárás figyelése, a sikeres aratás áll a középpontban. Ismerjük meg a nyári szokásokat ebből a cikkből.
Júniusi nyári népszokások
Medárd napja – Június 8.
Mindenki ismeri azt a mondást, hogy “Ha Medárd napján esik, 40 napig folyton esik.”
Ha pedig szárazság van, akkor 40 napig van szárazság. Ez a nap a tél utolsó fagyos napja. Medárdus az utolsó fagyosszent.
Medárdus, a gabona aratásának és a szüreti munka védőszentje, katolikus püspök volt.
Úrnapja
Mozgó, katolikus főünnep. Magyarországon pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Vannak országok, ahol a húsvéttól számítva a 60. napon van. Az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe.
Ezen a napon az oltáriszentséget körbehordozzák a faluban, ami a néphit szerint elüldözi, távol tartja a betegséget, természeti csapásokat.
Nem volt szabad dolgozni ezen a napon.
A virágok nagy jelentőséget kapnak. Virágokkal díszítenek mindent.
Szentiváni tűzgyújtás – Június 24.
Szent Iván napján tartják hagyományosan a Szentiváni tűzgyújtást minden évben június 24-én. A hagyomány szerint a tűzgyújtás megvéd a jégesőtől.
A tűzugrás is fontos része volt az ünnepnek. Ilyenkor a legények és leányok a tűz két oldalán helyezkedtek el és mindenkinek át kellett ugrania a tüzet. Közben énekeltek erre az alkalomra való énekeket.
Keresztelő Szent János napnak is hívják.
Júliusi nyári népszokások
Július az aratás hava
Júliusra hagyományosan a Tehéntor hava elnevezést használták régen. Katolikus elnevezése a Szent Jakab hava. Számos időjárással kapcsolatos megfigyelés alakult ki. Az aratás megkezdése miatt rendkívül fontos volt. Ebben az időszakban előfordulnak jégesők, viharok, amik tönkretehetik a termést, akadályozhatják a munkát. Ezért figyeltek oda minden “baljós” jelre. Illetve próbálták “kifürkészni” a tél időjárását is.
Sarlós Boldogasszony napja – Július 2.
Az aratás jelképes kezdőnapja volt a Sarlós Boldogasszony napja július 2.-án.
A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat, majd az ünnepi ruhában vágtak egy rendet és másnap kezdték el a munkát.
A hagyomány szerint Szűz Mária ezen a napon tett látogatást Szent Erzsébetnél.
Sarlós Boldogasszony a várandós anyák, betegek, foglyok, szegények oltalmazója.
Illés napja – Július 20.
A népi megfigyelés szerint ilyenkor gyakoriak voltak a villámlások, mennydörgések.
Mária Magdolna napja – Július 22.
Mária Magdolnának bűnös életet tuljdonítanak, majd miután Jézust megismerte, megtért és mindenhová elkísérte őt. Hosszú, dús hajával Jézs lábát is törölgette. Innen ered az a népszokás, miszerint ezen a napon vágtak a kislányok hajából, hogy még hosszabbra nőjjön. A tincset viszont titokban el kellett ásni, hogy ne lehessen rontáshoz felhasználni.
Jakab napja – Július 25.
Szent Jakab Jézus 12 tanítványának egyike. Ő halt először vártanu halált.
A zarándokok, búcsújárók, hajósok védőszentje. Róla nevezték el a spanyolországi El Camino zarándoklatot, aminek a vége Szent Jakab sírja.
Erre a napra már végezni kell a zab aratásával, különben a többi elvész.
Időjárással kapcsolatos megfigyelések is kapcsolódnak ehhez a naphoz, amik szerint következtetni lehet a téli időjárásra.
Anna napja – Július 26.
Jelentése, kegyelemmel áldott. Héber eredetű név. Anna napján Szent Annát ünnepeljük, aki Szűz Mária édesanyja.
A gyermekáldást váró nők, kosárfonók, súlyos betegek, bányászok, csipkeverők, szabók védőszentje.
Több, étellel kapcsolatos szokás kapcsolódik hozzá. Ezen a napon kezdték a kender nyüvését és leszedték az annababot.
A középkorban sok helyen búcsút tartottak. Később a Dunántúlon bálokat is kezdtek tartani ezen a napon. Nagyon híres a balatonfüredi Anna bál.
Augusztusi nyári népszokások
Nagyboldogasszony napja – Augusztus 15.
Keresztény ünnepnap, amikor szentmisét tartanak. Ezen a napon Magyarországot Mária oltalmába ajánlották és ezen a napon volt Mária mennybemenetele.
Szent István napja – Augusztus 20.
Szent István király napja is ünnepnap. Az aratás végének megünneplése is ehhez a naphoz kapcsolódnak. Ünnepnapi szentmisén az új búzából készült kenyeret és terményeket megáldják a templomban.
Zászlófelvonás, ünnepség jellemző ezen a napon.
Összegezve
A nyári népszokások is rendkívül színesek és a természettel összhangban történnek. A munkákkal kapcsolatosan, összefonódva az élet folytonos körforgását segítették és éltették.
Ajánljuk a Tavaszi népszokások és Őszi népszokások című cikkünket is.