Dömötör napja a pásztorélet egyik legjelentősebb ünnepe Magyarországon. Ezt a napot, október 26-át, különösen a juhászok várták, hiszen ekkor zárult le az éves gazdasági elszámolás, és mulatságokkal ünnepelték meg az év sikeres végét. Nézzük meg közelebbről, hogyan alakultak ki és maradtak fenn a Dömötör napjához kapcsolódó hagyományok!
Mikor van Dömötör napja?
Dömötör napját október 26-án ünnepeljük. Ezen a napon emlékezünk Szent Dömötörre, aki a pásztorok védőszentjeként vált ismertté Magyarország keleti részén. A nap különös jelentőséget kapott a juhászok körében, és a hagyományok szerint ezen a napon zárták le az éves elszámolásokat, így a juhászok „újéve” is volt egyben.
Dömötör napi népszokások, hagyományok
Dömötör napját juhászújévként is emlegették, hiszen sok helyen ekkor zárult a pásztorok és gazdáik közti elszámolás. Szegeden például hatalmas mulatságokat rendeztek ezen a napon, ahol birkapaprikás és rétes volt a hagyományos ételek között, amelyeket a pásztorok feleségei készítettek el. A napot különböző vidékeken juhászbálnak, juhásztornak vagy dömötörözésnek nevezték, és gyakran egy hétig tartó mulatságokat is rendeztek.
A mulatságokon a pásztorok gazdáikkal együtt vettek részt, és a napot követő időszakban meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. A legnagyobb Dömötör-napi ünnepségek Szegeden zajlottak, ahol a belvárosi templom védőszentjét is ünnepelték. A juhászok zászlókkal vonultak fel, és a mise után a plébánia udvarán főztek és mulattak. Ezen a napon állatvásárokat is tartottak például Kunmadarason és Hajdúszoboszlón.
Dömötör napi időjóslás
A néphit szerint Dömötör napja az időjárás előrejelzés szempontjából is kiemelkedő volt. A hideg szél ezen a napon kemény telet jósolt, és ha „Dömötör juhászt táncoltat” – vagyis, ha erős hideg szél fúj –, akkor a közelgő tél különösen zord lesz. Ez a fajta időjóslás a pásztorok körében terjedt el, akik közvetlenül függtek az időjárástól, hiszen az év ezen szakaszában terelték le a nyájat a hegyekből a téli szállásra.
A juhászok ünnepe: dömötörözés
A „dömötörözés” kifejezés alatt egy egész ünnepi sorozatot értettek, amely során a juhászok több napon át tartó mulatságokat rendeztek. A napot hatalmas lakomákkal és táncos mulatságokkal ünnepelték meg. A mulatságok helyszíne gyakran csárdákban vagy pásztorházaknál volt, ahol a helyi közösség apraja-nagyja összegyűlt. Az események nemcsak a pásztorokat és gazdáikat érintették, hanem a városok és falvak vezetői, a céhek tagjai és a közösség más tagjai is részt vettek rajta.
Különösen jelentős volt Szegeden a „dömötörözés”, ahol a pásztorok és gazdáik lobogókkal vonultak a városi templomba, ahol misén vettek részt, majd ajándékot adtak a plébánosnak. Az ünnepségek után a plébánia udvarán folytatódott a mulatozás, ahol birkapaprikás és rétes került az asztalra. A mulatságokon a juhászlegények is külön szerepet kaptak, hiszen ők dudaszóval kísérték az ételeket felszolgáló lányokat a cinterem ajtajáig.
Dömötör nap és az állatvásárok
Dömötör napja nemcsak a mulatozásról szólt, hanem gyakran állatvásárokat is tartottak ezen a napon, különösen a pásztorok körében. Kunmadarason és Hajdúszoboszlón hagyománya volt az állatvásároknak, ahol a helyi közösség tagjai összevonták gazdasági tevékenységeiket az ünnepléssel. A vásárokon nemcsak a juhászok, hanem más állattenyésztők is megjelentek, és ilyenkor sok kereskedelmi ügyletet is bonyolítottak.
Dömötör nap története
Dömötör napja Magyarországon főként a keleti területeken terjedt el, ahol Szent Dömötör volt a pásztorok védőszentje. A nap hagyományosan az állatbehajtás időpontja is volt, hasonlóan más napokhoz, mint például Szent Mihály vagy Szent Vendel ünnepe. A naphoz kapcsolódó szokások több vidéken is eltérőek voltak. A székelyek például úgy tartották, hogy ezen a napon falkákba tömörülnek a farkasok és üvölteni kezdenek.
A Dömötör-nap hagyománya nemcsak Magyarországon, hanem más balkáni országokban is él, ahol a farkasok elleni védekezés vagy az új cselédek szerzése kötődött ehhez a naphoz. A karakacsánok például legeltetési és cselédszerzési határnapnak tekintették, míg az új házasok kalácsot és kenyeret vittek a templomba.
Dömötör napi szólás
“Neki minden nap Dömötör napja vagyon”
“Dömötör juhászt táncoltat”
“Dömötör a Dömös – párja,
Pásztoroknak pártfogója.
Juhászokat táncoltatja,
Felfogadja, elbocsájtja.”
Ki volt Szent Dömötör?
Szent Dömötör (Demeter) a keleti egyház egyik legkedveltebb harcos szentje, aki a hagyomány szerint a 4. században, a keresztényüldözések idején, vértanúhalált halt. Szalonikiben született, ahol a város védőszentjévé vált. Katonatisztként szolgált, és azért végezték ki, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét. A keleti egyházban gyakran ábrázolják piros lovon, amint dárdájával átszúr egy pogány katonát.
Magyarországon a 11. századtól tisztelték, és különösen a juhászok patrónusaként vált ismertté. Dömötör napja a nyári pásztorévad végét jelentette, amikor a nyájat behajtották a téli szállásokra. Ez a nap egyben a mezőgazdasági munkák lezárását is jelképezte, így Dömötör ünnepe fontos szerepet játszott a falusi közösségek életében.
Összegzés
Dömötör napja, október 26., nemcsak vallási ünnep, hanem a pásztorok és gazdáik számára egy jelentős gazdasági és társadalmi esemény volt. Az év ezen szakaszában zárták le az éves munkát, és mulatságokkal ünnepelték meg a közösség és a termés bőségét. A Dömötör-napi időjóslás, szólások és rigmusok mind azt mutatják, hogy ez a nap nemcsak a munkáról, hanem a vidámságról, a közösség összetartásáról is szólt. A hagyományok, amelyek Dömötör napját övezik, ma is élénken élnek a magyar népi kultúrában, és fontos részei a pásztorkodás történetének. Az Októberi jeles napok című cikket is ajánljuk.