Augusztus 20-a, Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amely Szent István király, az államalapító emlékére jött létre. Ezen a napon nemcsak az első magyar király szentté avatását, hanem az új kenyér ünnepét is megünnepeljük. Az ünnep története gazdag hagyományokban és szokásokban, amelyek évszázadok alatt formálódtak.
Augusztus 20-i ünnep hagyományai, szokásai
Augusztus 20-ához számos népszokás kapcsolódik, amelyek közül néhány még ma is él. A „két asszony köze”, ami Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony (szeptember 8.) közé esik, olyan időszaknak számított, amikor varázserőt tulajdonítottak a gyógyfüveknek, és ekkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Az aratás végével összekapcsolódó új kenyér ünnepe is egyre inkább augusztus 20-ára tevődött át, különösen a 20. század elejétől kezdve, amikor a hagyományt az állam is támogatta.
A Horthy-korszakban országszerte aratóbálokat, illetve „a magyar kenyér ünnepét” tartották. Ez a szokás a második világháború után is folytatódott, amikor az ünnep vallási és nemzeti jellegét háttérbe szorítva az új kenyér ünnepe vált központi elemmé.
Mit ünnepelnek a magyarok augusztus 20-án?
Augusztus 20-a a magyar államalapítás, Szent István király szentté avatásának, és az új kenyér ünnepének napja. Ez a nap az államalapító I. István király emlékére jött létre, aki a keresztény magyar állam megalapítója volt. A történelmi idők folyamán az ünnep jelentése többször változott, de mindig fontos szerepet játszott a magyar nemzeti identitás megőrzésében.
A nap egyik különleges eseménye a Szent Jobb körmenet, amely a magyar katolikus egyház legfontosabb szertartásai közé tartozik, és amelyen Magyarország fővédőszentje előtt tisztelegnek.
Hogyan ünneplik augusztus 20-át?
A hivatalos ünnepségek Budapesten kezdődnek Magyarország lobogójának felvonásával a Kossuth téren, ahol a honvédtisztavatás is megtörténik. Ezt követően a Budai Várban rendezik meg a mesterségek ünnepét, amelyen Magyarország tortája is bemutatásra kerül. Délután a Szent István-bazilika körül a Szent Jobb-körmeneten vesznek részt a közjogi méltóságok és a hívők, este pedig az ünnepi tűzijáték zárja a napot.
Az ünnepen több állami kitüntetést is átadnak, köztük a Magyar Szent István-rendet, amely Magyarország egyik legrangosabb elismerése.
Ki volt Szent István király?
Szent István király, eredeti nevén Vajk, Magyarország első királya, aki 1000-ben koronázott meg és uralkodása alatt a kereszténységet tette a magyar állam hivatalos vallásává. Ezzel megalapozta a keresztény magyar államot, amely több mint ezer éve fennáll. István élete végén az országot a Szűz Mária oltalmába ajánlotta, ezzel is kifejezve mély vallásos hitvallását.
Szent Istvánt 1083-ban avatták szentté, és kultusza Európa-szerte elterjedt. Magyarországon augusztus 20-a, a szentté avatásának napja, a legfontosabb nemzeti ünnepek közé tartozik, amely az államalapítás és a magyar állam folytonosságának emlékére szolgál.
Új kenyér ünnepe
Az új kenyér ünnepe a 20. század elején kezdett egyre fontosabbá válni Magyarországon, amikor az aratás befejezésével összekapcsolódva megünnepelték az új kenyér elkészültét. Ez a hagyomány különösen a második világháború után kapott hangsúlyt, amikor az ünnep tartalma politikai célokat is szolgált.
A kommunista rendszer idején az ünnep vallási jellegét háttérbe szorították, és az új kenyér ünnepe lett a központi elem. Az aratás befejezését és az új kenyér megszentelését ma is ünneplik, és a rendezvények országszerte népszerűek.
Összegzés
Augusztus 20-a egy olyan ünnep, amely mélyen gyökerezik Magyarország történelmében és kulturális örökségében. Az államalapítás, Szent István király emléke, és az új kenyér ünnepe mind olyan elemek, amelyek ezt a napot különlegessé teszik. Az ünnep hagyományai és szokásai folyamatosan formálódtak az idők folyamán, de mindig fontos szerepet játszottak a magyar nemzeti identitás megőrzésében. Ajánljuk az Augusztusi jeles napok című cikket is.