Görögország történelme és kultúrája mélyen gyökerezik az ókori civilizációkban és az ortodox kereszténységben. Nemzeti ünnepeik ennek megfelelően a függetlenség, a vallás és a nemzeti büszkeség köré épülnek. A görögök ezeken a napokon ünnepléssel, zászlólengetéssel, istentisztelettel és felvonulásokkal emlékeznek múltjukra, miközben erősítik közösségeik összetartozását.
Függetlenség napja – március 25.
A görög függetlenség napja az 1821-es török uralom elleni felkelés kezdetére emlékezik. Ez az egyik legfontosabb nemzeti ünnep, amely vallási és világi elemeket is ötvöz: az ortodox egyház ezen a napon ünnepli Gábriel arkangyal Máriának tett örömhírének napját.
A nap során országszerte katonai parádékat tartanak, iskolai felvonulások zajlanak a fiatalok részvételével, és templomi szertartásokon emlékeznek meg a hősökről. A hagyományos ételek között szerepel a „bakaliaros skordalia” – rántott tőkehal fokhagymás burgonyapürével.
Ohi napja – október 28.
Az „Ohi” (jelentése: „Nem!”) napja annak az eseménynek állít emléket, amikor Görögország 1940-ben nemet mondott Mussolini ultimátumára, melynek értelmében az olasz csapatok megszállhatták volna az országot.
Ezen a napon a görög emberek hazafias ünnepségeken, iskolai megemlékezéseken, katonai parádékon vesznek részt. A görög zászlót mindenhol kitűzik, a történelmi hősök és események tiszteletére. A nemzeti egység és a bátorság példájának tekintik.
Nagyhét és húsvét
A húsvét a legfontosabb vallási ünnep Görögországban. Az ortodox húsvét változó dátumra esik, de mindig kiemelt esemény. A Nagyhét során templomi szertartások, körmenetek és böjtölés zajlik, amit a nagyszombati feltámadási szertartás zár le.
Az emberek piros tojásokat festenek, melyek a feltámadást szimbolizálják, és a feltámadás éjszakáján mindenki gyertyát gyújt, ezzel jelképezve a világosságot. Húsvét vasárnapján a családok összegyűlnek, bárányt sütnek és együtt ünnepelnek.
Augusztus 15. – Szűz Mária mennybemenetele
Az ortodox egyház egyik legnagyobb ünnepe, amelynek során Mária mennybemenetelére emlékeznek. Ez a nap hasonló jelentőséggel bír, mint a karácsony vagy húsvét. Görögország-szerte templomi ünnepségek, búcsúk és falusi fesztiválok (panigíriák) kísérik.
Sok görög ilyenkor szabadságra megy, és a szigetekre vagy falusi otthonukba utazik, ahol az ünneplés zenével, tánccal és közös étkezésekkel zajlik.
Január 1. – Szent Vazul napja (újév)
A görög újév napja egyben Szent Vazul, a keleti egyház egyik kiemelkedő szentjének ünnepe is. Ezen a napon vasilopitát, azaz „Vazul-tortát” sütnek, amelybe pénzérmét rejtenek – aki megtalálja, annak szerencsét hoz az év.
Az év első napját családi körben, templomlátogatással és ajándékozással töltik, emlékezve a jóság és a bőség szellemére.
Munkaszüneti napok
Görögországban még számos más nap hivatalos munkaszüneti ünnep, például:
- Január 6. – Vízkereszt (Epifánia): vízszenteléssel és hagyományos szertartásokkal.
- Május 1. – Munka ünnepe: politikai felvonulásokkal és kirándulásokkal.
- Pünkösdhétfő (Agios Pneumatos): az ortodox egyház külön ünnepe.
- December 25–26. – Karácsony: családi, vallási ünnep.