Lettországban a néphagyományok mélyen gyökereznek a balti népek történetében és kultúrájában. A természetközpontú szemlélet, a pogány elemek és a kereszténység ötvözete különösen gazdag népszokásrendszert alakított ki. Ezek a hagyományok nem csupán a múltról mesélnek, hanem aktívan jelen vannak a mindennapokban, ünnepekben és a közösségi életben.
Lett népszokások a természet és évszakok köré építve
A legfontosabb lett ünnep a Jāņi, azaz Szent Iván éjszakája, amelyet június 23-24-én tartanak. Ez a nyári napforduló ünnepe, amely egyesíti a természet iránti tiszteletet és az ősi pogány rituálékat. A férfiak tölgyfakoszorút viselnek, a nők mezei virágokból font koszorút. Tüzet gyújtanak, énekelnek, táncolnak és egész éjjel virrasztanak. A babona szerint aki átugorja a tüzet, megtisztul és szerencsét vonz.
A Miķeļi őszi ünnep, az aratás befejezését jelzi. Hasonlóan a dožynkihoz, a föld termékenységéért való hálaadás ideje. Ilyenkor kézműves vásárokat tartanak, terménybemutatókkal és népi játékokkal.
Lett népszokások a keresztény ünnepkörben
A karácsonyt Lettországban szintén gazdag hagyományvilág övezi. A Ziemassvētki (karácsony) pogány gyökerekkel rendelkezik, és december 24-25-én tartják. A házakat korábban szalmával és zöld ágakkal díszítették, manapság ezeket karácsonyfák váltják fel. A hagyományos karácsonyi ételek közé tartozik a borsóleves és a mézes sütemény. A gyerekek verset mondanak vagy énekelnek, mielőtt ajándékot kapnak.
Húsvétkor szokás a tojásfestés természetes színezékkel, például hagymahéjjal, valamint a tojásgurítás és a tojáskoccintás játékok. A locsolkodás itt nem elterjedt, de a megújulás és tavasz ünneplése hangsúlyos marad.
Lett családi népszokások és életszakasz-ünnepek
A lett hagyományokban kiemelkedő szerepe van a névadásnak és keresztelőnek. A névválasztás során gyakoriak a régi lett mitológiából és természetből származó nevek. A keresztelő szertartás templomban történik, de gyakran társul hozzá családi összejövetel is, ahol népdalokat énekelnek és tradicionális ételeket kínálnak.
A lakodalmak különleges események, ahol fontos szerepet kapnak a népi szokások: a menyasszonyi fátyol levétele, a vőlegény próbák elé állítása, és az ifjú pár megáldása a jövőbeni boldogság reményében.
A temetkezési szokások szintén ünnepélyesek. A halottak napján (pieminas diena) a sírokat gyertyákkal díszítik, és elcsendesülve emlékeznek az elhunytakról.
Lett népi mesterségek és folklór
A lett népszokások elválaszthatatlanok a népművészettől. A hímzés, szövés, fafaragás és fonás mind a hagyományos mesterségek részei, amelyeket ünnepeken és vásárokon is bemutatnak. A lett nemzeti viselet sok régióban eltérő mintákat és színeket használ, és még ma is viselik őket ünnepi alkalmakkor.
A népzene és tánc közösségi események része, különösen a népdal, azaz a dainas, amely sokszor tömör, rímekben gazdag négysoros. Ezeket generációról generációra adták tovább, és ma is nagy becsben tartják.
Összegzés
A lett népszokások egyszerre őrzik az ősi pogány múltat és a keresztény örökséget, miközben élő részét képezik a modern lett közösségek életének is. Legyen szó Szent Iván-éji tűzugrásról, karácsonyi dallamokról vagy kézzel festett húsvéti tojásokról, ezek a hagyományok gazdag kulturális élményt kínálnak, és segítenek újra felfedezni a közösség erejét.