Liechtenstein egy apró, de történelmileg és kulturálisan gazdag ország, ahol a nemzeti ünnepek jelentős szerepet töltenek be a lakosság identitásának megőrzésében és az állam függetlenségének tudatosításában. Mivel Liechtenstein hercegség, nemzeti ünnepei a monarchikus hagyományokat is tükrözik, de modern tartalommal is megtöltődtek az évtizedek során.
Nemzeti ünnep – augusztus 15.
Liechtenstein legfontosabb ünnepe az államalapítás és a hercegi ház tiszteletének közös megünneplése. Ez a nap egyben Mária mennybevételének katolikus ünnepe is, így kettős jelentéssel bír: vallási és állami szinten is kiemelt esemény.
A nap programja minden évben a hercegi család hivatalos fogadásával kezdődik a hercegi kastély kertjében, amely ritkán látogatható – ezen az egy napon viszont a nép is meghívást kap. A herceg ünnepi beszédet mond, amit állami és vallási ceremóniák követnek, majd kulturális programok, koncertek és este tűzijáték zárja a napot. Ez az alkalom az összetartozás, a hagyománytisztelet és az állami büszkeség erős kifejeződése.
Alkotmány napja – október 5.
A Liechtensteini alkotmány 1921. október 5-én lépett hatályba, és az ország parlamentáris monarchiává alakulását jelentette. Bár nem hivatalos munkaszüneti nap, az országban különféle rendezvények és megemlékezések kísérik.
Iskolákban, hivatalokban és közösségi házakban előadások, történelmi visszatekintések, kiállítások zajlanak, amelyek célja az államjogi fejlődés tudatosítása, valamint a jogállamiság fontosságának hangsúlyozása.
Karácsony és húsvéti ünnepek
Liechtenstein lakosságának többsége római katolikus, így a keresztény ünnepek – különösen a karácsony és a húsvét – kiemelt szerepet kapnak. Karácsonykor a családi összejövetelek mellett számos vallási esemény, templomi szertartás és hagyományos vásár is megrendezésre kerül.
A húsvéti időszakban a templomi szertartások és a böjti időszak rituáléi, valamint a húsvétvasárnapi ételszentelés és a közös ünnepi étkezések jelentik az ünnep csúcspontját. Az iskolákban a gyerekek festett tojásokat készítenek, és hagyományos játékokat játszanak.
Szent József napja – március 19.
Mivel Szent József Liechtenstein védőszentje, az ő napja különösen fontos vallási esemény. Az ország számos településén ünnepi misét tartanak, és a lakosok ilyenkor különös figyelemmel fordulnak a család és a munka megbecsülése felé – mivel Szent József a munkások és az apák patrónusa.
A nap során közösségi összejöveteleket, jótékonysági rendezvényeket és családi ünneplést is szerveznek, ahol a hagyományos ételek és a közös imádságok is helyet kapnak.
Európai integráció ünneplése
Habár nem hivatalos nemzeti ünnep, a Liechtenstein által 1995-ben aláírt EGT-egyezmény évfordulóját az országban különösen nagy becsben tartják. Ezen keresztül váltak az európai gazdasági térség aktív tagjává, és ennek köszönhetően sok lehetőség nyílt a gazdaság és a kultúra fejlődésére is.
Az évforduló alkalmából gazdasági fórumokat, ifjúsági programokat és nyilvános beszélgetéseket tartanak, ahol az európai együttműködés fontosságát hangsúlyozzák.
Helyi falunapok és vallási búcsúk
Az ország kis méretéből fakadóan minden település nagy hangsúlyt fektet a saját helyi ünnepeinek megtartására. Ezek a falunapok vagy templombúcsúk gyakran egy-egy szenthez kapcsolódnak, és a közösség kulturális önkifejezésének terepei: népviselet, helyi ételek, zenés-táncos rendezvények színesítik a programokat.
A közös ünneplések fontos szerepet játszanak a generációk közötti kapcsolatok fenntartásában, és abban is, hogy az ország lakosai személyesebb módon is megélhessék a nemzeti és vallási ünnepeket.