Málta kis szigetállam, mégis gazdag történelemmel és élő hagyományvilággal rendelkezik. Nemzeti ünnepei és emléknapjai a függetlenségért, szabadságért, és a nemzeti identitás megőrzéséért vívott harcokhoz kapcsolódnak. Minden ünnep más történelmi eseményhez kötődik, de mindegyik célja ugyanaz: megerősíteni a máltai nép egységét és kulturális önazonosságát.
Függetlenség napja – szeptember 21.
Málta 1964. szeptember 21-én vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. Ez az esemény mérföldkő volt az ország történetében, hiszen ettől a naptól kezdve a máltaiak saját kormányukat választhatták meg. A Függetlenség napja ma is az egyik legfontosabb állami ünnep.
A napot nagyszabású katonai parádék, zászlófelvonások és kulturális rendezvények kísérik. A fővárosban, Vallettában díszünnepségek, történelmi bemutatók és koncertek idézik fel az 1964-es eseményeket. Iskolákban és közintézményekben is tartanak megemlékezéseket, erősítve az állampolgári öntudatot.
Köztársaság napja – december 13.
- december 13-án Málta köztársasággá vált, és az uralkodói státuszt köztársasági elnök váltotta fel az állam élén. Ez az ünnep megerősítette az ország teljes politikai önállóságát. A Köztársaság napját hivatalos ceremóniák, kitüntetések átadása és állami beszédek teszik ünnepélyessé.
A nap folyamán több helyszínen is szerveznek kiállításokat, történelmi előadásokat, és közösségi eseményeket, amelyek a köztársaság eszméjének elmélyítését szolgálják.
Szabadság napja – március 31.
Szabadság napján Málta 1979-es teljes felszabadulását ünnepli, amikor az utolsó brit katonák is elhagyták a szigetet. Azóta ez a nap az ország katonai és politikai függetlenségének teljes megvalósulását szimbolizálja.
A Grand Harbour kikötőjénél található Szabadság-emlékműnél ünnepi koszorúzást tartanak, katonai tiszteletadással. Hagyományosan ezen a napon rendezik meg a regattát is, amelyet több ezer néző követ a partokról – ezzel is emlékeztetve a máltai nép tengerhez való örök kapcsolatára.
Győzelem napja – szeptember 8.
Ez az ünnep több történelmi győzelemhez is kapcsolódik: 1565-ben a Szent János Lovagrend győzött az Oszmán Birodalom ellen; 1800-ban a franciák távoztak Máltáról; és 1943-ban bejelentették Olaszország kapitulációját a második világháborúban.
Győzelem napja egyben Mária születésének (Szűzanya születésének) vallási ünnepe is, így egyesíti a nemzeti és vallási ünneplés elemeit. A nap eseményei között szerepelnek templomi körmenetek, szentmisék, tűzijátékok és népzenei fesztiválok is.
Szent Pál hajótörésének napja – február 10.
Bár nem állami nemzeti ünnep, de rendkívüli jelentőséggel bír a máltai identitás szempontjából. A hagyomány szerint Pál apostol hajótörést szenvedett Málta partjainál, és a szigeten való tartózkodása alatt megtérítette a lakosságot a keresztény hitre.
Február 10-én országszerte vallási ünnepségeket tartanak, különösen a Rabat városában található Szent Pál-templomban. Ez az ünnep a máltai keresztény identitás és a vendégszeretet szimbóluma is.
Munka ünnepe – május 1.
Május 1-je nemcsak nemzetközi ünnep, hanem Máltán is fontos társadalmi esemény. Szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseletek ilyenkor felvonulásokat tartanak, miközben a politikai pártok beszédekkel hívják fel a figyelmet a munka méltóságára és a társadalmi igazságosság fontosságára.
Emellett családi programok, vásárok és koncertek is színesítik a napot, mely a pihenés és a közösségi élmény jegyében zajlik.