Az osztrák nemzeti ünnepek évszázadok hagyományait és történelmi eseményeit tükrözik vissza. Ezek az ünnepek nem csupán a pihenés idejét jelentik, hanem lehetőséget kínálnak arra is, hogy az emberek közösen ünnepeljenek, ápolják kulturális örökségüket és emlékezzenek a múltra. Az ünnepek során a városok és falvak megtelnek élettel, ünnepi rendezvényekkel, felvonulásokkal, koncerttel és hagyományőrző eseményekkel.
Ausztria nemzeti ünnepei a vallási és világi hagyományok különleges keverékei. Az ünnepek közös vonása, hogy összekötik a múlt értékeit a jelen társadalmi identitásával, miközben a közösségi összetartozást is erősítik. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb osztrák nemzeti ünnepeket, és azt, miként ünneplik őket ma is országszerte.
Osztrák nemzeti ünnepek
Osztrák nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok
- Január 1. – Újév napja (Neujahrstag)
Az év első napja, pihenőnap. - Január 6. – Vízkereszt (Heilige Drei Könige)
Háromkirályok ünnepe, vallási jelentőséggel. - Húsvéthétfő (Ostermontag)
Mozgó ünnep, a húsvétot követő hétfő. - Május 1. – Munka ünnepe (Staatsfeiertag)
A munka és az államiság ünnepe. Fontos állami rendezvények napja is. - Áldozócsütörtök (Christi Himmelfahrt)
Húsvét után 40 nappal, Jézus mennybemenetelének ünnepe. - Pünkösdhétfő (Pfingstmontag)
A pünkösd második napja. - Jézus Szent Testének ünnepe – Úrnapja (Fronleichnam)
Vallási ünnep, mozgó dátum – pünkösd utáni 2. csütörtök. - Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja (Mariä Himmelfahrt)
Mária mennybevételének ünnepe. - Október 26. – Osztrák Nemzeti Ünnep (Nationalfeiertag)
1955-ben ezen a napon lépett életbe Ausztria állandó semlegessége. Fontos állami emléknap. - November 1. – Mindenszentek napja (Allerheiligen)
A szentek emléknapja, vallási ünnep. - December 8. – Szeplőtelen fogantatás ünnepe (Mariä Empfängnis)
Mária fogantatásának napja. - December 25. – Karácsony napja (Christtag)
Jézus születésének ünnepe. - December 26. – Karácsony másnapja / Szent István napja (Stefanitag)
A karácsony második ünnepnapja.
Ausztria Nemzeti Ünnepe – Október 26.
Az osztrák államszerződés 1955. október 26-i hatályba lépése óta ez a nap számít az ország hivatalos nemzeti ünnepének. A nap célja az osztrák semlegesség hangsúlyozása, amit az állam e napon fogadott el. A nemzeti ünnep egyben a szabadság és függetlenség emléknapja is.
Osztrák zászlók díszítik az utcákat, a középületek nyitott kapukkal várják az érdeklődőket. Az állami televízió és rádió műsoraiban központi szerepet kap az ország múltjának és jelenének bemutatása. Bécsben katonai parádékat, koncerteket és kulturális rendezvényeket tartanak.
Karácsony – December 24–26.
A karácsony Ausztriában családi és vallási eseményként egyaránt nagy jelentőséggel bír. Az adventi időszak már november végén elkezdődik, az ünnephez kapcsolódó vásárok pedig igazi turisztikai vonzerőt jelentenek.
A karácsonyi ünnepek alatt a családok együtt díszítik a fenyőfát, énekelnek, és különleges ételeket fogyasztanak. Az ajándékozás december 24-én történik, a legtöbb helyen gyertyafényes vacsorával és csendes együttléttel ünnepelnek. A templomok éjféli miséje sokak számára a karácsony fénypontja.
Újév – Január 1.
Az újév Ausztriában elsősorban a jókívánságok, pezsgő és lencse ünnepe. Az év első napját gyakran köszöntik ünnepi koncertekkel, a legismertebb ezek közül a Bécsi Filharmonikusok Újévi Koncertje.
A hiedelmek szerint az év első napján fogyasztott ételek – például a disznó és a lencse – bőséget hoznak. A családtagok és barátok jókívánságokkal köszöntik egymást, és sokan különféle kabalákkal, például négylevelű lóherével vagy kéményseprő figurával is készülnek a szerencse érdekében.
Osztrák munkaszüneti napok vallási ünnepekhez kötődve
Ausztriában számos vallási ünnep is munkaszüneti nappá vált, például:
- Nagypéntek (bizonyos vallási csoportok számára),
- Húsvét hétfő,
- Mennybemenetel napja,
- Pünkösdhétfő,
- Mindenszentek (november 1.),
- Mária mennybevitele (augusztus 15.),
- Karácsony másnapja (december 26.).
Ezek az ünnepek általában csendes, vallásos hangulatú napok, amikor az emberek templomba mennek, családi körben pihennek, és a hagyományokat követve ünnepelnek.
Farsang és Fasching Ausztriában
A farsangi időszak különösen népszerű Ausztriában, főleg a tartományokban és falvakban. A „Fasching” elnevezésű karneváli időszak során maszkos felvonulásokat, bálokat és egyéb rendezvényeket tartanak.
A gyermekek és felnőttek is beöltöznek, a pékségek különféle farsangi fánkokkal – „Krapfen” – készülnek. A farsangi időszak a télbúcsúztató és a tavaszváró szertartásokhoz kapcsolódik, erősen építve a népi kultúra hagyományaira.
