Szerbia nemzeti ünnepei mélyen gyökereznek az ország történelmében, vallási hagyományaiban és a szerb nép identitásában. Ezek az ünnepek nemcsak emlékezést, hanem a közösségi összetartozás kifejezését is szolgálják. A szerb naptárban több olyan nap szerepel, amely nemzeti egységet, szabadságot, vallási elköteleződést és kulturális örökséget szimbolizál.
Államiság napja – február 15.
Szerbia legfontosabb nemzeti ünnepe a Szerb Államiság napja, amelyet február 15-én ünnepelnek. Ez a nap két jelentős eseménynek állít emléket: a 1804-es első szerb felkelésnek, amely a török uralom elleni harc kezdetét jelentette, és az 1835-ös első modern szerb alkotmány elfogadásának.
Ezen a napon a szerb állam vezetői hivatalos megemlékezéseket tartanak, díjakat adnak át, és történelmi helyszíneken – például az Orašacban tartott felkelési ünnepségen – rendeznek programokat. Az ünnep lehetőséget ad a nemzeti önazonosság erősítésére és a történelmi múlttal való kapcsolódásra.
A győzelem napja – május 9.
Május 9-én Szerbia a második világháború végének, a fasizmus felett aratott győzelemnek állít emléket. Ezen a napon tiszteletadások zajlanak a hősök emlékműveinél, katonai díszszemlék és megemlékezések színesítik a programokat.
Ez az ünnep nemcsak történelmi, hanem aktuális társadalmi üzenettel is bír: a béke és szabadság melletti kiállás napja, amikor a közösség közösen emlékezik azokra, akik életüket adták a nemzet védelméért.
Az új év – január 1.
A január 1-i újév napja Szerbiában is fontos ünnep, bár különlegessége, hogy sok szerb család január 13-án, az ortodox naptár szerinti újév napján is ünnepel. Ez a kettős ünneplés tükrözi a szerb társadalom vallási sokszínűségét, amelyben a keleti ortodox hagyományok jelentős szerepet kapnak.
Mindkét alkalommal jellemző a családi összejövetelek, ünnepi vacsorák, népi hagyományok, valamint a tűzijáték és koncertek, különösen a nagyvárosokban.
Ortodox karácsony – január 7.
A szerb ortodox egyház követői január 7-én ünneplik a karácsonyt, amely az egyik legfontosabb vallási esemény az országban. A badnjak (szentelt tölgyfaág) behozatala, a karácsonyi kenyér (česnica) sütése és a templomi szertartások mind szerves részei az ünneplésnek.
A családi közösségek ezen a napon összegyűlnek, imádkoznak és hagyományos ételeket fogyasztanak. Az ünnep spirituális mélysége miatt a karácsony Szerbiában meghittebb és vallásosabb hangvételű, mint sok más országban.
Ortodox húsvét – mozgó ünnep
A húsvét az ortodox kereszténység legfontosabb ünnepe Szerbiában. Mozgó dátuma miatt minden évben máskorra esik, de mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnapon tartják.
A húsvéti ünnepkörhöz tartozik a tojásfestés (főként pirosra), a böjt megtartása és a húsvéti szertartásokon való részvétel. A közösségi és vallási élmény különösen jelentős ebben az időszakban, ami szintén az ortodox kultúra alapvető része.
Alkotmány napja – április 27.
Április 27. az 1992-es szerb alkotmány elfogadásának napja, amely a modern államszervezet kialakulásához kötődik. Bár nem számít hivatalos munkaszüneti napnak, politikai és jogi körökben megemlékeznek róla.
Az ünnep aktualitása abban rejlik, hogy lehetőséget nyújt a közjogi intézmények, a demokrácia és a jogállamiság értékeinek megerősítésére.