Tilos volt mosni és teregetni bizonyos napokon
A néphit szerint egyes napokon végzett házimunkák balszerencsét és szerencsétlenséget hozhattak a ház népére. Különösen a Halottak napján és Feketevasárnapon volt tilos mosni és teregetni, mert úgy tartották, hogy ezzel a halottak lelkeit zavarnák meg. Úgy vélték, hogy a víz, amelyben a ruhák áztak, kapcsolatba léphetett a túlvilággal, és a halottak visszajáró lelkei szomorúságot hozhattak a családra.
Luca napja (december 13.) szintén olyan időszak volt, amikor az emberek óvatosan bántak a mindennapi tevékenységekkel. Ezen a napon a mosás és teregetés kifejezetten tiltott volt, mert azt mondták, hogy a vizes ruhák balszerencsét hoznak az elkövetkező évre. A Luca-napi tilalmak nemcsak a házimunkára, hanem más tevékenységekre is kiterjedtek, például tilos volt kölcsönadni vagy új munkába kezdeni.
Pénteken nem volt szabad új dolgokat kezdeni
A pénteki napot sok kultúrában különlegesnek tartották, és gyakran kapcsolták balszerencséhez. A magyar néphagyományban különösen elterjedt az a hit, hogy pénteken nem szabad új dolgokat kezdeni, legyen szó vállalkozásról, házépítésről vagy akár egy egyszerű utazásról. A néphit szerint, ha valaki pénteken kezdett el egy fontos munkát, az biztos kudarcra volt ítélve, vagy később valamilyen szerencsétlenség érhette az érintettet.
A legismertebb babona a péntek 13-a misztikuma, amelyet szerencsétlen napnak tartanak. Az ilyen pénteken különösen óvatosnak kellett lenni, és kerülték a jelentős döntések meghozatalát. Ez a babona a keresztény hagyományokból eredhet, hiszen Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre, ami miatt a pénteki nap különösen baljósnak számított.
Ünnepnapokon tilos volt kölcsönadni vagy kölcsönkérni
A magyar néphit szerint ünnepnapokon sem pénzt, sem élelmiszert nem volt szabad kölcsönadni vagy kölcsönkérni, mert ezzel az ember saját szerencséjét vagy áldását adta volna tovább. Különösen Karácsonykor és Húsvétkor volt érvényben ez a tilalom, hiszen ezeket az ünnepeket az áldás és a bőség időszakának tartották. A hiedelem szerint, ha valaki például Karácsonykor adott kölcsön pénzt vagy lisztet, akkor az egész évben anyagi nehézségekkel küzdhetett.
Nemcsak pénzt, hanem tüzet sem volt ajánlott adni másoknak, mivel az a ház „melegét” vihette el, és ezzel együtt a családi boldogságot is. Egyes vidéki településeken úgy tartották, hogy ha valaki ünnepnapon kért tüzet, az valójában nem tűzre, hanem a ház áldására vágyott, ezért jobb volt visszautasítani a kérést.
Éjszaka nem volt szabad tükörbe nézni
A tükör a néphitben misztikus tárgyként szerepelt, amely képes volt átlépni a világok határán. Az emberek úgy hitték, hogy ha valaki éjszaka a tükörbe néz, akkor nemcsak a saját arcát láthatja, hanem egy túlvilági lényt vagy akár a saját halálát is megpillanthatja. Az ilyen hiedelmek miatt sok háznál este letakarták a tükröket, főleg haláleset után, hogy a halott lelke ne ragadjon a tükörben.
A tükör más babonákhoz is kapcsolódott. Például úgy tartották, hogy ha valaki összetör egy tükröt, az hét év balszerencsét hoz. Ennek magyarázata az volt, hogy a tükör az ember lelkét is tükrözi, így ha összetörik, az ember sorsát is megtöri.
Várandós nők számára bizonyos tevékenységek tiltottak voltak
A néphagyományban a várandós nőknek különleges figyelmet kellett fordítaniuk egyes tiltásokra, mert úgy tartották, hogy ezek hatással lehetnek a születendő gyermekre. Az egyik legismertebb babona szerint a várandós nőnek nem volt szabad sírnia, mert a könnyeivel bánatot hozhatott a gyermek életébe. Az ilyen hiedelmek célja valószínűleg az volt, hogy a kismamák lelki egészségét megőrizzék, hiszen a stressz és a szorongás valóban hatással lehet a magzatra.
Másik fontos tiltás volt, hogy a várandós nő nem köthetett csomót vagy fonalat, mert ezzel „megköthette” a gyermek születését, vagyis nehéz szülést idézhetett elő. Ezért a babona szerint a várandós asszonyoknak kerülniük kellett minden olyan tevékenységet, amely akadályt vagy köteléket szimbolizált.
Újév napján tilos volt kivinni a szemetet
Újév napja különösen fontos időszak volt a néphit szerint, mivel úgy tartották, hogy az év első napja meghatározza az egész esztendőt. Ennek megfelelően számos tiltás kapcsolódott ehhez a naphoz, ezek közül az egyik legismertebb az volt, hogy nem szabadott kivinni a szemetet. A hiedelem szerint ezzel az ember saját szerencséjét vagy anyagi jólétét is „kidobta” volna az új év elején.
Hasonló babona vonatkozott a pénzre is: ha valaki újév napján pénzt adott ki a kezéből, akkor az év hátralévő részében is folyamatosan kiadásokkal kellett számolnia. Éppen ezért sokan próbálták úgy kezdeni az évet, hogy semmit ne adjanak kölcsön, és még aznap ne fizessenek ki tartozásokat sem.
Összegzés
A régi idők emberei nagy jelentőséget tulajdonítottak az életüket szabályozó tilalmaknak és babonáknak. Ezek a hiedelmek gyakran a természet rendjéből, vallási hagyományokból vagy ősi megfigyelésekből eredtek, és céljuk az volt, hogy védelmet nyújtsanak a közösség tagjainak. Bár ma már sokan mosolyognak ezeken a régi szabályokon, bizonyos babonák még mindig élnek a köztudatban, például az újévi lencseevés, a péntek 13. kerülése vagy az esküvői szerencsehozó szokások. Ajánljuk a Szerencsét hozó tevékenységek a néphit szerint című cikket is.