Hazánkban számos névnaphoz tartozik valamilyen hagyomány vagy népszokás. Így van ez Márton, valamint Luca napkor egyaránt. Ebben a cikkben utóbbit fejtjük ki részletesebben, hogy mit érdemes tudni róla, milyen szokások tartoznak ehhez a decemberi naphoz.
Luca napja (december 13.)
Ez a nap a legjelentősebb a téli ünnepek között, ezen a napon a lányok és asszonyok nem dolgozhattak. Tilos volt szőni, fonni, mosni, varrni. Ha valaki ezt megszegte, azt büntetésből orsóval dobálták meg, és bevarrták a tyúkok tojókáját. Ezen a napot tollat is fosztottak, hogy a tyúkok könnyebben eltojjanak.
Luca széke
Ezen a napon kezdték el a Luca-szék készítését, amire ráállva felismerték a boszorkányokat.
Ezt a hagyományt mind a mai napig ismerik az emberek, használják is jelzésül arra, ami hosszú ideig készül, hogy olyan mint a Luca széke, sose készül el, de legalábbis nagyon lassan. Ugyanis a Luca székét Luca napján elkezdik faragni és minden nap annyi készül rajta, hogy a teljes faragás karácsonyra legyen meg.
Kerek szék, három lábbal, vas viszont nem lehetett benne. Karácsonykor aztán elvitték a templomba és ráállva meglátták a boszorkányt.
Kotyolás
Magyarország nyugati részén a fiúk ezen a napon a hajnali órákban” kotyolni” jártak, ilyenkor vittek magukkal szalmát és arra térdelve elmondták a köszöntőt, ezért ajándékot kaptak.
Az volt a hiedelem, hogy ha fiú gyermek érkezik a házhoz akkor szerencse lesz a tyúkok között, magyarul jól fognak tojni és lesz bőven szaporulat is, de ha nő jött volna akkor a tyúkok nem tojnak és nem ülnek el, hogy kikeltsék a tojásokat. Luca napkor abroncsból etették a jószágot, hogy ne széledjen szét.
Miről ismert még Luca napja?
December 13-át gonoszjárónak napnak tartották az egész magyar nyelvterületen.
Védekezni kellett ezért a boszorkányok ellen. Volt ahol fokhagymával védekeztek, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak. A seprűket is eltették, hogy a boszorkányok ne azon nyargaljanak.
Tilos volt kölcsönadni is, semmi nem mehetett ki a házból, mert ha boszorkány kezére kerül megvan a baj.
Lucacédula, Lucabúza
Ugyancsak a névre tudakozódás másik módja az ún. lucacédula. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak, abból minden nap egyet tűzbe vetnek, s ami karácsonyra utoljára marad, az lesz a jövendőbeli férj neve.
Luca-napkor vetették el a lucabúzát, ha az karácsonyra kizöldült, akkor az a következő évre kiváló termést jósol.
Az időjárás jóslás ugyancsak a Lucától karácsonyig terjedő időszakban volt.
A mostani gyertyás faragott tökről mi azt hisszük, hogy ez amerikai találmány, pedig nálunk már a múlt századokban is divat volt a tökfaragás, Lucatöknek nevezték. Készítettek rá szem, orr és száj nyílást, gyertyát tettek bele és az ablakhoz tették, hogy a házban lévőket jól megijesszék.
Luca napi mondókák, versek
Összegyűjtöttünk néhány ismert Luca napi verset, mondókát:
1,
“Heverő legyen a tyúkjok, lúdjok
bornyazzon meg a tehenjek,
csikozzon meg a lovok,
fiazzon meg az asszonyok,
vas legyen fazekok,
cin legyen tányérjok!
A lánnak szép mátkát,
A leginnek azon szerint,
Dicsértessék az UrJézus.”
2,
„Luca, Luca ma vagyon,
Elcsúszkátam a fagyon.
Azért jöttem nálatok,
Pár koronát aggyatok!
Ha nem adtok, meghaltok,
Rám marad a házatok.”
3, Tóthárpád Ferenc: Kotyoló
Luca, Luca, kity-koty, tojjanak a tiktyok!
A Kamrájuk tele legyen, üres hasa sose legyen
A gazdának itt!
Luca, Luca, kity-koty! Hogy a holnap mit hoz?
Dúskálnak majd a gyermekek.
Szórják csak rá a szemeket a fejünkre most!
Luca, Luca, kity-koty, tojjanak a tiktyok!
Szalmájukból ugyan loptunk,
Az adósuk nem maradtunk…
Isten áldja meg…!
Összességében elmondhatjuk, hogy sok szokás jellemzi a Luca napot, így nem csoda, hogy egyik legjelentősebb téli ünneppé vált.