Magyarország három hivatalos nemzeti ünnepe az államiság, a szabadság és a nemzeti összetartozás eszméjét testesíti meg. Ezek az ünnepek a magyar történelem legmeghatározóbb pillanataira emlékeztetnek, miközben lehetőséget adnak az emlékezésre, a megújulásra és a közösségi ünneplésre. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb magyar nemzeti ünnepeket.
Március 15. – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe
Március 15. az egyik legfontosabb nemzeti ünnep, amely a magyar függetlenségi törekvések és polgári átalakulás jelképévé vált. 1848-ban ezen a napon tört ki a pesti forradalom, amely a Habsburg-uralom elleni fellépés kezdetét jelentette. Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és a márciusi ifjak neve mára összefonódott e nap szellemiségével.
Az ünnepet zászlófelvonás, koszorúzás, irodalmi és történelmi műsorok, diákmegemlékezések és fáklyás felvonulások kísérik országszerte. A nemzeti színű kokárda viselése is az emlékezés fontos jele.
Augusztus 20. – Szent István ünnepe, az államalapítás napja
Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, egyben Szent István király, az első magyar király emléknapja is. A keresztény magyar állam létrejöttét, valamint az új kenyér ünnepét is e naphoz kötjük. A központi ünnepségek Budapesten zajlanak, zászlófelvonással, tisztavatással és az ország tortájának bemutatásával.
Az esti tűzijáték az egyik leglátványosabb esemény, amely évről évre tömegeket vonz. Sok településen szerveznek családi programokat, koncerteket és ünnepi szentmiséket.
Október 23. – Az 1956-os forradalom emléknapja
Október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetére emlékezik, amikor a magyar nép a szovjet elnyomás ellen emelte fel a szavát. A budapesti megmozdulásból országos szabadságharc lett, melynek hősei a mai napig példaképek a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben.
Az ünnep során megemlékezések, koszorúzások és történelmi beszédek hangzanak el. Az iskolákban történelmi órák, kiállítások és dokumentumfilmek segítenek megérteni a forradalom jelentőségét.
Június 4. – A nemzeti összetartozás napja
A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, 2010 óta június 4-ét a nemzeti összetartozás napjaként tartják számon. Az elcsatolt országrészekre, az ott élő magyarokra való emlékezés és a közös identitás megerősítése áll a középpontban.
Az ünneplés része lehet történelmi séták, emléktáblák koszorúzása, iskolai megemlékezések és határon túli magyar közösségek bemutatkozása. A nap célja a nemzeti egység tudatosítása minden magyar számára, bárhol is éljen.
November 4. – A nemzeti gyásznap
Ez a nap az 1956-os forradalom leverésének gyásznapja. 1956. november 4-én a szovjet hadsereg bevonult Budapestre, és megkezdődött a forradalom brutális leverése. Ez a nap az elbukott szabadságharcosokra és az áldozatokra való emlékezést szolgálja.
Csendes megemlékezéseket tartanak országszerte, gyertyagyújtással és történelmi visszaemlékezésekkel. A magyar zászlót félárbocra eresztik, és a közmédiában tematikus műsorokat sugároznak.