A karácsony előtti este, december 24., minden keresztény országban kiemelt jelentőséggel bír, Magyarországon pedig különösen gazdag hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Ezen a napon az adventi időszak véget ér, és elkezdődik a várakozás csúcspontja: Jézus Krisztus születésének ünneplése. Az év ezen különleges estéje nem csak a családi összejövetelekről, ajándékozásról és finom ételekről szól, hanem számos népszokás, hagyomány és hiedelem is kíséri.
Mit ünneplünk Szenteste?
Szenteste a keresztény hit szerint Jézus Krisztus születésének előestéje. Az ünnep eredete az evangéliumokban található beszámolókból ered, amelyek elmesélik Mária és József Betlehembe utazását, valamint Jézus születését egy istállóban, mert nem találtak szállást a városban. Az éjszakát különleges jelek kísérték: egy angyal jelent meg a pásztoroknak, és a Megváltó születését hirdette. A keresztények számára ez az este Jézus születésének fontosságára és az általa hozott megváltásra emlékeztet.
Az este a várakozás és az elmélkedés ideje, amikor a hívők felkészülnek a másnapra, Jézus születésének megünneplésére. Az ünnep lelki vonatkozásai mellett azonban a szenteste számos népi szokást és hiedelmet is hordoz.
Szenteste, december 24-i népszokások, hagyományok
Magyarországon a szenteste különösen gazdag népi hagyományokkal és babonákkal kapcsolódik össze. Ilyen például a karácsonyfa állításának szokása, amely eredetileg nem volt része a paraszti kultúrának, ott inkább karácsonyi asztalt készítettek. Az asztalra máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait helyezték, hogy bőséges termés legyen a következő évben.
Számos hiedelem is körülvette ezt a napot. Például, a hagyomány szerint, ha december 24-én szép az idő, akkor bőséges termés várható a következő évben. Más babonák szerint nem szabad szemetet kivinni a házból, mert azzal együtt a szerencse is távozik. Az ördögtől való félelem miatt pedig a nők ilyenkor kitakarították a házat, hiszen a hit szerint az ördög csak a koszos helyekre telepedik be.
Ajánljuk a Jézus születéséről keringő legendák című cikket is.
A fenyőfát is csak ezen a napon volt szabad bevinni a lakásba, mert ha korábban került be, az a gonosz szellemek figyelmét vonzotta volna magára.
Vers Szentestére
Aranyosi Ervin: Ha múlik a karácsony
A karácsony nyomokat kellene, hogy hagyjon!
Ha el is búcsúzik, a szeretet maradjon!
Ne kidobott fákon, ne az utcán látsszon,
hogy elszállt az ünnep, s vele a karácsony.
A szenteste ennél jóval többet adna,
lelkünkben az érzés mindig ott maradna,
és nem térne vissza önző rossz szokásunk,
– falakat építünk, s szakadékot ásunk.
Mert a szeretet híd a mások szívéhez,
legyünk kíváncsiak mit gondol, mit érez!
Adjunk az időnkből, van bőven, mint tenger,
ennyit megérdemel, hidd el, minden ember!
Hát a szereteted szórd szét a világba,
a tél hidegében, boruljon virágba!
S érezd, hogy belülről szíved melegíti,
mert a sok jó érzés éltetőn hevíti.
Ne múljon az ünnep kedves nyomok nélkül,
minden örömpercet tegyél el emlékül!
Légy mától nyitottabb, szerethetőbb lélek,
érezd, hogy: – Emberként, boldogabban élek!
Próbálj szép szívedből egyre többet adni,
egy fázós világban, tűzhelynek maradni!
A didergő lelkek, hadd gyűljenek köréd,
hozd létre világod érzést nyújtó körét.
Ha majd ez a szép kör egyre jobban tágul,
s az is átmelegszik, ki távol van, hátul,
akkor a szeretet győzhet a világon,
akkor lesz majd örök ünnep a karácsony!
Ételek Szentestén
A hagyományos szentesti vacsora mindig különleges jelentéssel bírt. Magyarországon régen és ma is elengedhetetlen fogás a hal, amely egyszerre szimbolizálja a böjtöt és a gazdagságot. A halpikkelyeket gazdagsághoz kapcsolták, és úgy tartották, aki halat eszik, az a következő évben is előre fog haladni, mint a hal a vízben.
A karácsonyi asztalon hagyományosan bab, lencse, káposzta, hal, kalács és gyümölcs szerepelt. Ezek az ételek mind a bőség és a gazdagság szimbólumai voltak. Az asztalon azonban hagyni kellett valamennyit a mákos bejgliből vagy mákos gubából is, hogy a néphit szerint a hazalátogató halottaknak és angyaloknak is jusson élelem.
A magyar paraszti házakban a karácsonyi asztalt nem csak ételekkel, hanem különböző mágikus jelentéssel bíró tárgyakkal is megtöltötték. Az asztal alá például szalmát és szerszámokat helyeztek, amelyek az állatok egészségét és a gazdaság sikerességét hivatottak biztosítani.
Milyen ruhát viseltek Szenteste?
Szenteste napján az emberek a legszebb, ünnepi ruháikat vették fel, amelyeket általában csak a templomi szertartásokon viseltek. A ruházatnak kiemelt jelentősége volt: úgy hitték, hogy ha valaki új ruhát visel ezen a napon, az balszerencsét hozhat a következő évre.
Régebben különösen fontosnak tartották, hogy a család minden tagja tiszta, ünnepi öltözékben üljön le az asztalhoz, hiszen ezzel tisztelték meg az ünnep szentségét.
Szenteste angolul
Angol nyelvterületen a szenteste kifejezést “Christmas Eve”-ként használják, amely szó szerint a karácsony előestéjét jelenti. Az angolszász kultúrákban is számos hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz, mint például a kandalló fölé akasztott zoknik, amelyeket az ajándékokkal tölt meg Santa Claus, azaz a Mikulás.
Az angolszász országokban a karácsonyi szokások némileg eltérnek a magyar hagyományoktól, de az ünnep lényege hasonló: a családi összejövetelek, a szeretet és az ajándékozás dominál.
Szenteste helyesírása
A szenteste szó magyarul egybeírandó, hiszen összetett szó, amely egy ünnep nevét jelöli. Gyakran előfordul, hogy az emberek külön írják (szent este), ami helytelen. A helyes forma: szenteste.
A helyesírási szabályok szerint az ilyen típusú ünnepneveket mindig egybeírjuk, így figyelni kell arra, hogy ne tévesszük el.
Összegzés
Szenteste, december 24., a karácsony előestéje, tele van gazdag hagyományokkal és szimbólumokkal, amelyek évszázadok óta őrzik és továbbadják a keresztény hit és a népi hagyományok találkozását. Az ételektől a viseletekig, a karácsonyfa állítástól az ajándékozásig mind-mind szimbólumok és szokások által átszőtt ünnep, amely összeköti a múltat és a jelent. Ez az este nemcsak a családi összejövetelek, hanem az elmélkedés és a szeretet ünnepe is, amikor emlékezünk Jézus születésére és az általa hozott reményre. Ajánljuk a Karácsonyi népszokások című cikkünket is.
A Karácsony napjairól írt cikkeink: