Teréz napja, október 15., a szüret kezdőnapjaként és jelentős népi hagyományok időpontjaként ismert. Ezen a napon a természet ciklusai és az emberi tevékenységek találkoznak, hiszen a borászat és a mezőgazdaság központi szerepet kapott. Ugyanakkor Teréz napja vallási jelentőséggel is bír, Avilai Szent Teréz emléknapjához kapcsolódva. Ismerjük meg a naphoz fűződő népszokásokat és hagyományokat!
Teréz napi népszokások, hagyományok
Teréz napja, október 15-e, hagyományosan a szüret kezdőnapja volt Magyarország több borvidékén. Egerben ezt a napot “Teréz-szedésnek” is nevezték. A szüret megkezdése ünnepi esemény volt, melyet durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdettek. A szedőlányok kacorral, szőlőollóval felfegyverkezve, énekelve indultak a szőlőtőkék közé, miközben a férfiak puttonyokba gyűjtötték a szőlőt.
A déli régiókban, például Bánátban és Bácskában, Teréz napja asszonyi dologtiltó napnak számított. Ilyenkor az asszonyoknak tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint ez szerencsétlenséget hozhatott a házra. A szüreti ünnepekhez mulatságok is tartoztak: szüreti bálokat és felvonulásokat rendeztek, ahol a legügyesebb csőszlányok és csőszlegények külön szerepet kaptak.
Mikor van Teréz napja?
Teréz napja október 15-én van, és ez a nap főleg a szüret időszakához kapcsolódik. Az Alföld és a Dunántúl több vidékén is ekkor kezdődött a szüret, ami Magyarország borászati életében fontos időszakot jelentett. A szüreti hagyományok a borászat és a közösségi ünneplés részét képezték, mely során a gazdák, segítők és vendégek egyaránt részt vettek.
Teréz név jelentése
A Teréz név eredete görög, és többféle jelentéssel is bír. Egyes kutatások szerint a “therosz” szóból származik, amely “hőséget, nyarat” jelent, míg más magyarázatok a “therizein” szóból eredeztetik, melynek jelentése “aratni, szüretelni”. Továbbá, létezik olyan elmélet is, mely a név a Thera szigetéhez kapcsolódik, így jelentése “Thera szigetéről származó nő”. A név Spanyolországban vált népszerűvé, és Mária Terézia osztrák császárné nyomán terjedt el szélesebb körben.
Ki volt Avilai Szent Teréz?
Avilai Szent Teréz, a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje, Spanyolországban született 1515-ben. Már fiatalon belépett a karmelita rendbe, ahol később megreformálta a sarutlan karmelita rendet, mind a női, mind a férfi ágat. Teréz munkássága jelentős hatással volt az egyházra, és a katolikus világirodalom egyik legfontosabb nőírójává vált.
A magyar nyelvterületen Nagy Szent Terézként is emlegetik, hogy megkülönböztessék Lisieux-i Szent Teréztől, akit Kis Szent Teréznek neveznek. Avilai Szent Teréz az egyháztanítói rangot is elérte, ami a katolikus egyház egyik legnagyobb elismerése. Ünnepnapja október 15., amelyhez számos hagyomány és népszokás kapcsolódik .
Összegzés
Teréz napja, október 15-e, nemcsak a vallási ünnepek része, hanem a népi hagyományokban is fontos szerepet tölt be. A szüret kezdete és az asszonyi dologtiltás egyaránt hozzátartozik ehhez a jeles naphoz, amelynek gyökerei a közösségi élet és a mezőgazdasági munkák rendjében rejlenek. Ajánljuk az Októberi jeles napok és az Őszi népszokások című cikkeket is.