Teréz napi népszokások, hagyományok
Teréz napja, október 15-e, hagyományosan a szüret kezdőnapja volt Magyarország több borvidékén. Egerben ezt a napot “Teréz-szedésnek” is nevezték. A szüret megkezdése ünnepi esemény volt, melyet durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdettek. A szedőlányok kacorral, szőlőollóval felfegyverkezve, énekelve indultak a szőlőtőkék közé, miközben a férfiak puttonyokba gyűjtötték a szőlőt.
A déli régiókban, például Bánátban és Bácskában, Teréz napja asszonyi dologtiltó napnak számított. Ilyenkor az asszonyoknak tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint ez szerencsétlenséget hozhatott a házra. A szüreti ünnepekhez mulatságok is tartoztak: szüreti bálokat és felvonulásokat rendeztek, ahol a legügyesebb csőszlányok és csőszlegények külön szerepet kaptak.
Teréz napi mondás
“Megforrt már az újbor, ihatunk jó komám!
Félre vizes kancsó – van helyette bor, ám!
Szőlőt megkapáltuk, nem volt ok panaszra.
Erőt nem sajnáltuk, de megvolt a haszna.
Emlegettük sokat, szüretnek a nevét,
Mostan vigadozva, igyuk meg a levét.
Minden bajainkat, tegyük mostan félre!
Felejtsük gondunkat, nem kell az már télre.
Tavaszkor befognak, tőkét kell kapálnunk.
Most igyuk meg azt ‘mit, akkor megszolgálunk.
Ne epeszd magadat, hisz hordónk már tele,
Pokolba a bajjal! Ne gondoljál vele!”
Mikor van Teréz napja?
Teréz napja október 15-én van, és ez a nap főleg a szüret időszakához kapcsolódik. Az Alföld és a Dunántúl több vidékén is ekkor kezdődött a szüret, ami Magyarország borászati életében fontos időszakot jelentett. A szüreti hagyományok a borászat és a közösségi ünneplés részét képezték, mely során a gazdák, segítők és vendégek egyaránt részt vettek.
Teréz név jelentése
A Teréz név eredete görög, és többféle jelentéssel is bír. Egyes kutatások szerint a “therosz” szóból származik, amely “hőséget, nyarat” jelent, míg más magyarázatok a “therizein” szóból eredeztetik, melynek jelentése “aratni, szüretelni”. Továbbá, létezik olyan elmélet is, mely a név a Thera szigetéhez kapcsolódik, így jelentése “Thera szigetéről származó nő”. A név Spanyolországban vált népszerűvé, és Mária Terézia osztrák császárné nyomán terjedt el szélesebb körben.
Ki volt Avilai Szent Teréz?
Avilai Szent Teréz, a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje, Spanyolországban született 1515-ben. Már fiatalon belépett a karmelita rendbe, ahol később megreformálta a sarutlan karmelita rendet, mind a női, mind a férfi ágat. Teréz munkássága jelentős hatással volt az egyházra, és a katolikus világirodalom egyik legfontosabb nőírójává vált.
A magyar nyelvterületen Nagy Szent Terézként is emlegetik, hogy megkülönböztessék Lisieux-i Szent Teréztől, akit Kis Szent Teréznek neveznek. Avilai Szent Teréz az egyháztanítói rangot is elérte, ami a katolikus egyház egyik legnagyobb elismerése. Ünnepnapja október 15., amelyhez számos hagyomány és népszokás kapcsolódik .
Összegzés
Teréz napja, október 15-e, nemcsak a vallási ünnepek része, hanem a népi hagyományokban is fontos szerepet tölt be. A szüret kezdete és az asszonyi dologtiltás egyaránt hozzátartozik ehhez a jeles naphoz, amelynek gyökerei a közösségi élet és a mezőgazdasági munkák rendjében rejlenek. Ajánljuk még az Októberi jeles napok és az Őszi népszokások című cikket is.
Fontos napok októberben: