A villőzés egy kifejezetten húsvéti népszokás virágvasárnap idején.
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit érdemes róla tudni.
Mi a villőzés?
Húsvéthoz kapcsolódó népszokás. A villő szó jelentései lehetnek:
vila, vily= tündér
vagy
villus= lomb szó
A villőzés hagyománya
Virágvasárnap idején a lányok körbejártak a faluban fűzfaágakkal, amiket feldíszítettek. Minden ház előtt azt kiáltották, hogy „Van magoknak virágvasárnapjok?”. Ha azt a választ kapták, hogy ninncs, akkor továbbmentek. Ha azt a választ kapták, van, akkor elénekelték az egyik éneket.
Utána a ház gazdasszonya kijött és tojást adott a lányoknak. Az egyik ágról letört egy gallyat és azzal “verte el” a lányokat, azt kiabálva, hogy “Mind menjetek fírhöz!”.
Kisebb különbségek előfordultak falvanként, tájegységenként.
Villőzés énekek
“Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,de nem az ibolyától,hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!”
“Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő.
Vállj meg kërëszt, vállj meg,a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.”
Még több éneket gyűjtöttünk össze a Húsvéti énekek című bejegyzésben.
Mikor van villőzés?
Virágvasárnap idején tartották a villőzést. Van, ahol a kiszehajtás után.
Hol csinálták a villőzést?
Nyitra megyében főleg a zoborvidéki magyar falvakban.
Ha részletesebben olvasnál a húsvéti népszokásokról, akkor a Húsvéti népszokások és hagyományok gyűjteménye című cikket is ajánljuk.