Zümmögő kert, illatos virágok és apró szárnyak: a méhecskés versek és mondókák gyerekeknek játékos kirándulást kínálnak a rétre. A 15 számozott szöveg között Garay János versének rövid változatát és tizennégy új, saját készítésű darabot találsz. Az új versek 2–5 versszakosak: akad köztük ujjjáték, számoló és mozgásos mondóka, farsangi bemutatkozó, valamint hosszabb verses mese is. Válasszatok belőlük otthoni verseléshez vagy óvodai foglalkozáshoz!
1. Garay János: A méhecske
Garay János – a vers rövid változata.
Mihelyt jókor reggel
felszikkadt a harmat,
a méhecske többé
nem ismer nyugalmat.
Repdes ide, s tova,
virágról virágra,
majd a ligetbe száll,
majd a rónaságra.
Megnéz figyelmesen
minden virágkelyhet,
s örül, ha egy kis
mézrevalót lelhet.
Nem csügged, ha kevés
méz van egy virágban
„Sok kicsi, sokra megy”
– dúdolja magában.
2. Reggel az almafán – rövid méhecskés vers
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Fehér szirmú almafán
méhecske ül hajnalban.
Nap süt rá a levelek közt,
fölébred a zöld lombok közt.
Megmozdul a vékony ága,
máris száll egy másik fára.
Halkan zümmög: jó reggelt!
A kert vele ébredt fel.
3. Ujjunk hegyén kis méhecske – ujjjáték
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Mutatóujj, indulj útra,
kanyarodj a másik ujjra!
Repülj lassan, körbe-körbe,
szállj a nyitott tenyerünkbe!
Tenyerünk a virág kelyhe,
ujjunk méhe száll le benne.
Pihen egyet, aztán röppen,
kört rajzol a levegőben.
Másik kezünk méhe indul,
mutatóujjunk megmozdul.
Végül ölbe hull a kezünk:
jót játszottunk, megpihenünk.
4. Öt virág a réten – számoló mondóka
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Egy kis virág, itt a szélen,
kettő nyílik kinn a réten.
Három ring a fű között,
négy fölött már méhe zümmög.
Ötödik a patak mellett,
méhe néki is köszönhet.
Egy, kettő, három, négy, öt:
öt virág fölött röpködött.
5. Sárga csizma
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
– Sárga csizmád hol találtad?
– kérdi tőle egy kis hangya.
– Nem a boltból hoztam ám,
virágpor van a lábamon!
– Akkor nincsen cipőfűződ?
– Nincsen bizony, kedves hangya.
– S ha a lábad összeporzik,
ki lesz, aki letakarítja?
– Magam végzem – zümmög méhe,
s fordul is a lába felé.
Hangya nézi, bólint rája:
– Ügyes vagy! Jó utat mára!
6. Méhecskejelmez – farsangi vers
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Csíkos pólót vettem reggel,
papírszárnyat kötök fel.
Két kis csápom rugózik,
ha a fejem bólogat.
Én vagyok ma Zümi méhe,
berepülök a terem közepére.
Nem szúrok, csak táncolok,
a zenére fordulok.
7. A szél és a levendula
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Levendula hajladozik,
lila feje bólogat.
Méhecske a szárán ülve
ringatózik egy nagyot.
– Csöndesebben! – szól a méhe.
– Éppen itt van dolgom még!
Ám a szél csak tovább szalad,
meglebbenti levelét.
Vár egy kicsit, megkapaszkod,
míg a szellő messze jár.
Aztán újra nekiláthat:
körülötte csönd a táj.
Még egy virág, aztán indul,
napsugárban csillan át.
Levendula integetve
búcsúztatja látogatóját.

8. A nagy sárga napraforgó – verses mese
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Méh Mariska messze indult,
kertkapun túl sose járt.
Egy nagy sárga napraforgó
bólogatva várt rá már.
– Hű, de magas lettél mára!
Fel sem érek, azt hiszem.
– Szárnyad van ám! – szólt a virág.
– Próbáld csak meg, kis szívem!
Mariska a szélre figyelt,
fölemelte szárnyait.
Fölfelé szállt, egyre följebb,
fenn a sárga szirom int.
Megpihent a tányér szélén,
alatta a kert lapult.
Látta onnan a kis ösvényt,
a ribizlit, a kaput.
– Milyen nagy a világ innen!
– nézett széjjel boldogan.
Aztán munkához is látott,
mert a nap még magasan van.
9. Méhecskerepülő – mozgásos mondóka
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Két karunkat tárjuk széjjel,
lassan lépjünk, kis lépéssel!
Forduljunk a nap felé,
zümmögjünk a rét fölé!
Most egy virág fölé érünk,
leguggolunk, megpihenünk.
Fölállunk és továbbmegyünk,
két karunkkal integetünk.
Végül lassan hazaérünk,
karunkat leengedhetjük.
Vége van a repülésnek,
csöndet hagyunk a kis méhnek.
10. Eső előtt
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Szürke felhő jön a rétre,
árnyék ül a lóherére.
Méhecske még körbenéz,
aztán hazafelé tér.
Koppan már az első csepp,
nedves lett a kerti pad.
Kaptárának ajtajában
méhe még egy percig marad.
Figyeli a loccsanásokat,
csillogó a fű körül.
– Jó, hogy még időben jöttem! –
s bent a többiekhez ül.
11. Méhecske a rajzlapomon
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Sárga foltot fest az ecset,
köré néhány csík kerül.
Két kis csápot rajzolok rá,
szárnya kéken átszűrül.
Körülötte száz virág nő,
mindegyikhez szállhat majd.
De ha összecsukom könyvem,
ő is csöndben benne marad.
12. A csiga és a méhecske
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Csiga mászott a kerítés
árnyékában dél felé.
Méhecske a deszka fölött
éppen akkor szállt elé.
– Merre tartasz, csigabiga?
– Hűvös helyre, a fa alá.
– Én a kert végébe megyek,
ott virágzik a zsálya már.
– Gyorsan jársz! – szólt csiga csendben.
– Mire visszajössz, itt leszek.
– Nem baj, csiga, vár a fácska,
hűs árnyékot tart neked.
Mire méhe visszaindult,
csiga már a fánál ült.
Nem sietett, mégis odaért,
egy nagy levél mögé került.
13. Virágot a méheknek
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Kis gödröt ások a kertben,
magot rejtek mélyére.
Locsolókannámból esőt
csurgatok a földjére.
Nap nap után arra járok,
lesem, kibújt-e a zöld.
Egyszer apró hajtást látok:
megmozdult fölötte a föld.
Aztán szára nő, levele,
végül virág bont szirmot.
Megérkezik egy kis méhe,
s reggel óta itt zümmög.
Nem szedem le, hadd maradjon,
nézem inkább messziről.
Én ültettem, ő találta:
ketten örülünk neki.
14. Az elveszett zümmögés – hosszabb méhecskés vers
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Egy kis méhe azt gondolta,
elveszett a zümmögése.
Ült a virág puha szirmán,
figyelt jobbra, figyelt balra.
– Hangya, nálad nincs a hangom?
Nem találom reggel óta.
– Nincs bizony – szólt rá a hangya,
s visszament a hangyabolyba.
– Pillangó, te hallottad-e?
– Én csak a rigót hallottam.
Kis méh fülelt, de a réten
csak a rigó hangja hallatszott.
Megunta a keresgélést,
szárnyra kapott nagy sietve.
S egyszerre csak: zümm-zümm-zümm-zümm!
Ott dalolt a hangja vele.
Nevetett a kis méhecske:
– Nem veszett el, most már értem!
Amíg csöndben üldögéltem,
a szárnyam is pihent éppen.
15. Este a méhesben
Új, saját készítésű szöveg a Népszokások.hu számára.
Lassan elcsitul a kert,
a kapunál csönd hever.
Méhecske is hazaért,
megpihent a nap végén.
Levendulán fény időz,
szél se borzol már mezőt.
Holnap újra nyílik a rét,
most becsukjuk a mesét.
Folytassátok a kerti verselést a pillangós versekkel és mondókákkal, ismerjétek meg a katicás versek szereplőit, vagy lassítsatok egy kicsit a csigás mondókák mellett.