A húsvét az egyik legfontosabb ünnepünk. Szervesen kapcsolódik kultúránkhoz, meghatározza az identitásunkat. A húsvéti népszokások és hagyományok mindannyiunkat összekötnek, hiszen kinek ne lenne szép emlék gyerekkorából a húsvéti nyúl vagy a locsolkodás. Ebben a cikkben a többi érdekes és fontos hagyományt is bemutatjuk.
Húsvét jelentése
A húsvét szó konkrét jelentése a 40 napos böjt végére vonatkozik. A “hús” magamhoz “vét”-elét jelenti. Tehát innentől kezdve már lehet húst fogyasztani. Szimbólikus értelemben pedig a feltámadást és újjászületést jelképezi, hiszen Jézus keresztre feszítésére és utána feltámadására emlékezünk.
Erről részletesen a Húsvét jelentése című cikkben írtunk.
Húsvéti jelképek, szimbólumok
Tojás
A tojás a megújulás, születés, termékenység, újjászületés jelképe.
Bárány
A bárány nagyon gyakori jelképe a húsvétnak. Jézust Isten bárányának is nevezik, hiszen egyfajta áldozati bárányként tekintenek rá.
Nyúl
A húsvéti nyúl hagyománya Németországból terjedt el a 19. században. A germán istennő, Ostara átváltoztatta a színes tojásokat rakó madarat nyúllá. Így a tojásokhoz és fészekhez nyerült egy nyúl, ami tényleg kicsit furcsának tűnik.
Barka
A barka onnan eredeztethető, amikor Jézus Jeruzsálembe való boldog bevonulásakor az emberek barkákat, ruhákat terítettek elé az úton.
A barkaszentelés hagyományáról még a cikkben részletesebben írunk.
Húsvéti ételek
A húsvéthoz szorosan kapcsolódnak a hagyományos húsvéti ételek, amik fokozzák a tipikusan húsvéti hangulatot. Nézzük, mik lehetnek ezek.
Húsvéti étel alapanyagok
- tojás
- sárgatúró
- sonka
- medvehagyma
Kész ételek húsvétra
- majonézes kukoricasaláta
- medvehagymás pogácsa
- húsvéti kalács
- töltött húsok
Húsvéti népszokások gyerekeknek
A húsvéti szokásokat meg lehet szerettetni a gyerekekkel játékosan. A gyerekek kíváncsiak és nyitottak mindenre, amiben részt vehetnek és meg van a maguk kis feladata. Ha bevonjuk a tojásfestésbe, akkor biztosan élvezni fogják az alkotást. Bármilyenek is lesznek a tojások mintái, azokra büszkék lehetnek.
A húsvéti készülődéshez a főzés is hozzá tartozik. Ebben is segíthetnek. A húsvéti versek, énekek megtanításával is színesítjük a szókincsüket és még vidámabbá tesszük a hangulatot.
Ha pozitív élményeket szereznek gyerekkorban, akkor felnőttként is több esély van rá, hogy folytatják és átadják a hagyományokat. A 25 locsolóvers gyerekeknek című cikket is ajánljuk.
Virágvasárnaphoz kötődő népszokások
A virágvasárnap idején is több hagyomány, népszokás ismeretes. Ezek közül mutatunk be néhányat most.
Barkaszentelés
A barkaszentelés a templomban történik, ahol valamilyen barkaágat megszentelnek és körbe viszik. Jézus Jeruzsálembe bevonulására emlékeztet, amikor a gyerekek pálma ágakkal fogadták.
A 4. századtól Jeruzsálemben a virágvasárnapi szentmisére olaj- és pálmaágakkal vonultak be.
A Barkaszentelés cikkben részletesen írtunk róla.
Kiszehajtás
A falu lányai készítenek egy kiszebábut szalmából, amit felöltöztetnek menyecske ruhába és körbeviszik a faluban. Végül a falu határán túl levetkőztetik és a szalmát folyóba dobják. Akinek a szalmája elúszik, az férjhez megy még idén.
A Kiszehajtás cikkben részletesen írtunk róla.
Villőzés
A kiszehajtás után következik a villőzés. A lányok fűzfaágakkal járják körbe a falut. Minden háznál eléneklik a villőzésre hagyományos énekeit.
Utána a ház gazdasszonya kijött és tojást adott a lányoknak. Az egyik ágról letört egy gallyat és azzal “verte el” a lányokat, azt kiabálva, hogy “Mind menjetek fírhöz!”.
A Villőzés cikkben részletesen írtunk róla.
Virágvasárnapi énekek, versek
Cím: Virágvasárnapi ének
Kriptaként bezáruló bűnös szívek,
Hol a falakon ajtók nincsenek,
És ablak sincs, hogy nyitott függönyén,
Életet sugározzon be a fény,
Most hogy a télnek bilincse lehullt
S földünk vállára zöld palást borult,
Nyissatok ti is ajtót, ablakot,
Bebocsátva a mennyei Napot!
A Napot, Aki Betfágé alatt
Ezüst olajfák árnyában haladt.
Míg Jeruzsálem kapui előtt
Alázatosan látták jönni Őt,
Kik hozsannára dicsőséget zengtek,
Ágakat szórtak, köntöst terítettek,
S virágesővel áztatták a port,
Hol később csorgó verejtéke folyt.
És vére folyt a koponyák hegyén,
Mert szíveinktől távol volt a Fény.
A világosság és a Szeretet,
Melyekért Krisztus megfeszíttetett.
Író és cím: Jékely Zoltán – Virágvasárnap
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
Amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.
Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen százféle virág.
Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?
Több az élő, mint a holt a földben!
Összegyűjtöttünk még néhány éneket, verset a Virágvasárnapi énekek, versek című cikkben.
A nagyhét népszokásai
A Húsvéti Szent Háromnap népszokásait, hagyományait is bemutatjuk. Ezen a három napon emlékezik meg a keresztény világ Jézus kereszthaláláról, szenvedéséről.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtöki szokások:
- nagycsütörtöki lábmosás hagyománya, ami az alázatra nevel
- valamilyen zöld ételt esznek. Zöldcsütörtöknek is hívják.
- a templomban a harangok utoljára szólalnak meg Nagyszombatig
- Jézus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedésének kezdetét jelöli.
Nagypéntek
Nagypénteken a mise után az oltáiszentséget más helyre viszik, minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal
- Tilos húst enni.
- Tilos volt bármilyen háztáji munka. Állattartás, földművelés, fonás, szövés, tüzet sem gyújtottak.
- Úgy hitték, aki még napfelkelte előtt lefürdik, az nem betegszik meg.
- Maximum háromszor esznek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól.
- A keresztútjárás során megemlékeznek Jézus szenvedésének állomásairól. Hagyományosan 14 állomásból áll.
Nagyszombat
- Véget ér a nagyvennapos böjt.
- Szokás volt az első harangszóra megrázni a gyümölcsfák törzsét, hogy a régi rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges.
- A tűz hamuját, parazsát eltették és gyógyításra használták és a földeken elszórták.
- Este körmeneteket tartottak.
- Új tüzet gyújtottak a templomban.
- Ezen a napon feküdt Jézus teste a sziklában és várt a feltámadásra.
Húsvétvasárnap
- A feltámadás napja.
- Tilos volt a munka. Állat befogása, föld művelése, nem főztek, nem söpörtek, stb.
- Ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére étellel, itallal mentek, amit egy letakart kosárba vittek.
Húsvéthétfő
A locsolkodás napja. A víz a termékenység szimbóluma, amiről még lesz szó.
A Mikor van húsvét? című cikkből azt is megtudod, hogy ebben az évben pontosan mely napokra esik a húsvéti ünnepkör.
Ételszentelés
Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának. A betegségek, a rossz távol tartása.
Locsolkodás
A víz az egyik legfontosabb termékenység szimbólum. Ezért volt fontos, hogy a fiatal lányok mindenképpen meg legyenek locsolva, hiszen a húsvét ünnepe a megújulásról és tavaszvárásról szól.
Húsvéti korbácsolás
A húsvéti locsolással együtt a korbácsolás is szokás volt Húsvéthétfőn. A legények sorra járták a lányos házakat és ahol lehetett korbácsoltak, locsolkodtak.
Komatálküldés
Barátságot kötni kívánó fiatal fiúk, lányok összeállítanak egy tálat húsvéti ételekből és elküldik egymásnak. Ezzel még szorosabbra a barátságot, ami a későbbiekben rokoni kapcsolatokhoz is vezethet. Többnyire fiú fiúnak és lány lánynak küldte.
Tojásfestés
A tojás a termékenység és újjászületés szimbolikáját követi. Ezért kapcsolódik szorosan a húsvéthoz. Korábban inkább a piros és arany szín volt népszerű. Csak a 16. század után kezdtek többféle színt és mintát festeni rá.
Húsvéti énekek
Cím: Föltámadt Krisztus e napon
1.
Föltámadt Krisztus e napon,
Alle luja, hála legyen az Istennek!
2.
Hogy az ember vigadozzon, Alleluja …
3.
Szörnyű halált ki szenvedett, Alleluja…
4.
Váltván bűnös embereket, Alleluja…
5.
Szent asszonyok koporsóhoz, Alleluja…
6.
Visznek kenetet Krisztushoz, Alleluja…
7.
Fényes angyalt ők látának, Alleluja…
8.
S boldog szózatot hallának, Alleluja…
9.
Ó, félénk asszony-emberek, Alleluja…
10.
Galileába menjetek, Alleluja…
A Húsvéti énekek című cikkben összegyűjtöttünk sok húsvéti éneket.
Locsolkodó versek
1. vers
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.
2. vers
Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.
Összegezve
A húsvét ünnepe, hagyománya olyan színes és sokrétű, hogy nagyon nehéz bemutatni teljesen, de reméljük sikerült egy kis szép szeletét megismertetni. Ajánljuk még a Húsvéthoz szorosan kapcsolódó Áldozócsütörtök ünnepről készített cikkünket is.