Márton napot minden év november 11-én tartják. Ehhez a naphoz különböző népszokások tartoznak, de honnan is ered Márton nap története? Milyen népszokások tartoznak ide?
Ebben a cikkben eláruljuk, hogy mit érdemes tudnod a Márton-napi népszokásokkal kapcsolatban!
A Márton nap eredete
Szent Márton püspök eredetileg a Római Birodalom Pannónia nevű tartományában született a mostani Szombathely városában, egy római elöljáró fiaként 316-ban vagy 317-ben. A franciaországi Amiens városában a római császár katonájaként szolgált és egy hideg téli estén odaadta egy koldusnak a köpenyének a felét. Éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Ennek hatására megkeresztelkedett, és ezután Istent szolgálta a hadsereg helyett.
Misszionáriusként nagyon sok jót tett, még életében legendák keringtek róla püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ezt megtudta, az érte jövő küldöttek elől a ludak óljába bújt, de azok elárulták a rejtekhelyét a gágogásukkal, túl szerény volt elfogadni a püspökséget. Mártont 371-ben püspökké szentelték. 398-ban halt meg, egészen haláláig segítette a rászorulókat.
A Márton-napi libalakoma
A Márton-napi libalakoma első írásos feljegyzése 1171-ből származik. Akkoriban Szent Márton napja a paraszti év végét jelentette,lezárták az éves gazdasági munkákat és megkezdődött a pihenés ideje, a természet téli pihenőre tért. A cselédek ilyenkor kapták meg az éves bérüket és kaptak egy libát is hozzá, mert a tél beállta előtt csökkenteni kellett a liba csapatot. A pásztorok is ezen a napon kapták meg a fizetségüket a gazdától.
E napon vágták le a tömött libákat és kóstolták meg az új bort, és minden évben a liba húsából, de leginkább a hátsó részéből küldtek a papnak is innen ered a “püspökfalat” kifejezésünk.
Márton napja, mint az időjóslás napja
Szent Márton napja körül jellemzően elromlott az idő, és leesett az első hó. Ilyenkor azt mondták Szent Márton püspök fehér lovon jött, hosszú lesz a tél. Ha barna lovon jött – nem esett a hó – úgy tartották a régi öregek, hogy karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett Márton csak megrázta a szakállát.
Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél. – mondja a rigmus.
Népi megfigyelések szerint, ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál, sőt a néphit szerint, a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd pedig szárazság következik.
Márton napi ételek
A népszokás szerint Márton napon libát kell enni, ugyanis aki nem eszik egész éven át éhezik. Így hát a tipikus Márton napi ételek a libaleves, libasült párolt káposztával.
Napjainkban az éttermek a Márton napot külön liba menüvel tartják, libamáj zsírjában, libasült vörösboros káposztával,fokhagymás libacomb, ludaskása, töltött liba és a többi hasonlóan libából készült étel várja azokat, akik Márton napon libát szeretnének fogyasztani.
Összegezve
A Márton-napi népszokások tehát a mai napig fennmaradtak, hiszen még mindig sokan fogyasztanak ilyenkor libát. Az éttermek kedvelik november 11-et, hiszen egy kicsit megdobja a forgalmukat. Emellett figyeljük az időjárást, hogy mi várható a következő időszakban.