Amikor ősszel befejeződnek a mezőgazdasági munkák, az asszonyok az idejük nagy részét fonással töltik. Legalábbis a régi hagyományok szerint így volt. Bár manapság már igen kevés téli népszokás van, amely minden évben megelevenedik, azért érdemes róluk pár szót ejteni. November második felében kezdődik a fonás, ami sok esetben farsangig tartott, de ott van még Luca napja, a Farsang, illetve a karácsonyhoz kapcsolódó népszokások egyaránt.
Téli népszokások, amelyeket még ma sem feledünk!
Biztosan hallottál már arról, hogy amint befejeződnek a kinti munkák, a nők az idejük nagy részét kreatív kézi foglalkozásokkal töltötték. Már november végén nekiláttak a fonásnak, amit a legtöbb esetben farsangig csináltak. Viszont ebben is tartottak szünetet, hiszen tilos volt nekik jeles napokon, mint Luca vagy Borbála napján, illetve Karácsonykor fonni. Amikor viszont dolgoztak, akkor beszélgettek, énekeltek, játszottak, társas összejöveteleket tartottak. Így nem fordulhatott elő, hogy a téli sötétség miatt valaki egyedül érezte magát.
A magyar szerelmes lírák nagy része is a fonókhoz kapcsolódtak, hiszen ilyenkor természetes volt dalolni és költeni. Novemberben és decemberben ráadásul több olyan jeles nap van, amikor a lányok elkezdték találgatni, hogy ki lesz a férjük. Míg András-napkor böjtöltek és csak három szem búzát fogyasztottak, megálmodták, hogy kihez fognak feleségül menni. Hasonló jósló napok voltak Katalin, Luca, és Borbála napján is, amik mind a téli időszakra esnek.
Luca napja: december 13.
A téli asszonyi ünnepek között a legjelentősebb hazánkban kétségkívül Luca napja. Ilyenkor a lányoknak és az asszonyoknak nem szabadott dolgozniuk, ráadásul több történet van arról, hogyan büntette meg őket Luca, ha mégis megtették. Tilos volt szőni, fonni, mosni, vagy éppen varrni ezen az ünnepen. Aki viszont valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy ilyenkor is dolgozik, azt büntetésből orsóval dobálták meg vagy bevarrták a tyúkok tojókáját.
Ezen a napok kezdték el elkészíteni a híres Luca széket, amivel a böjti időszakban felismerték a boszorkányokat. Alig van már olyan település, ahol ne ismernének legalább egy babonát Luca napjával kapcsolatban. A bútordarabon a készítője minden nap dolgozott egy kicsit, de mindezt úgy tette, hogy pontosan karácsonyra készüljön el.
Hazánk nyugati részén a szokáshoz hozzátartozott, hogy ezen a napon, hajnalban, “kotyolni” jártak a fiúk. Ilyenkor szalmát vagy egy fadarabot vittek magukkal, majd arra térdelve elmondtak egy köszöntőt, akik ezt követően valami kis ajándékot kaptak.
Karácsonyi szokások decemberben
Bár a karácsonyhoz megannyi népszokás kötődik, a legfontosabb kétségkívül a karácsonyfa-állítása. Ez a hagyomány a XIX. században jelent meg először, viszont azóta csak egyre nagyobb és nagyobb karácsonyfákat állítanak az emberek. Rengeteg dísszel, fűzérrel tették egyedivé és színessé, amely így az ünnepi központi részévé vált.
Ide tartozik továbbá a betlehemezés, amely egyfajta színjátékos szokás, amelyben Jézus születését elevenítik meg. Természetesen ez főként a katolikus vidékeken volt divat, bár sok helyen találkozhatunk még vele. Emellett például Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, a sarkaikra pedig többféle tárgyat tettek. Ilyen volt a kaszakő, a fésű, vagy éppen a kés, amire asztalkendőt helyeztek.
Az ajándékozás kapcsán pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy hazánkban nem a Télapó, hanem a Jézuska hozza a meglepetéseket a kicsiknek és a nagyoknak. Bár sok más országban a Mikulás az, aki a kéményen keresztül leereszkedik és a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat, Magyarországon ez a szokás máshogy alakult.
Hejgetés: december 31.
Nem mindenki hallott még a hejgetésről, hiszen ez a moldvai csángók körében volt szokás. Ennek célja, hogy az új esztendőben gabona és a kenyér mágikus úton legyen biztosítva a családok számára. A résztvevő legények, akik főként a lányos házakba látogattak el, mondókát mondtak, furulyával és dobbal kísérték egymást. A hejgetés a búza élettörténetét mutatja be egészen a mag elvétésétől, a kenyér megsütéséig.
Újév napja: január 1.
A hejgetést követően megérkezik az újév, amely egy új időszámítást jelent az emberek életében. A január 1-jei szokások úgy alakultak ki, hogy az emberek úgy gondolták, ami ezen a napon történik, az valósul meg az év hátralevő részében. A jósló szokások közé tartozott a hagymakalendárium elkészítése. Ehhez 12 gerezd fokhagymába tesznek egy kis sót. Amelyik reggelre vizes lesz, az annak megfelelő hónapban sok esőre lehet számítani.
Ami az étkezést illeti, sokan lencsével és disznóhússal, főként virslivel köszöntik az új esztendőt. A lencse, illetve persze a bab és minden apró hüvelyes pénzt hoz a házhoz, míg a disznó kitúrja a szerencsét. Csirkét nem ajánlatos fogyasztani, az ugyanis kikaparja a szerencsét, így akár az egész évet tönkre tudjuk tenni. Persze csak az, aki hisz ezekben a babonákban. Ettől függetlenül sokan esznek ilyenkor lencséből készült levest vagy főzeléket, amihez virslis falatokat fogyasztanak.
Vízkereszt: január 6.
Az év első napját követően a 6-a az, amely ismét ünnepnek számít. Vízkereszt január 6-ra esik, amely egy jellegzetes magyar szokás volt korábban. Ezen a napon történt a házszentelés, ekkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. Emellett a többség ilyenkor bontja le a karácsonyfát, hiszen ezzel tulajdonképpen elmúlt a karácsonyi időszak, a helyét pedig sokkal vidámabb hetek követik.
Farsang: vízkereszttől hamvazószerdáig
A farsang minden évben egy feltűnő, jellegzetes álarcos alakoskodás. Már a XV. századból vannak feljegyzések az ünneppel kapcsolatban, azonban napjainkban a leglátványosabb esemény Mohácson történik. A busójárást a mai napig megrendezik, évről-évre egyre több embert vonz a rendezvény.
A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mind a viselkedésük, mind pedig a mozgásuk meg van szabva. Eredetileg csak a felnőtt sokác férfiak viselhették, a legények mindig másfajta álarcban jelentek meg. Ilyenkor jeleneteket adnak elő, tréfás játékokat játszanak.
Maga a farsang gondolatkörbe azonban főként a házasság témaköre körül forgott. Azokat a fiatal lányokat, akik egyedül maradtak, az ünnep végén ki szokták csúfolni. Maga az esemény hamvazószerdáig tartott, hiszen ezt követően már a böjti időszak jön, amely a Húsvéti ünnepeket előzi meg.
Összegezve
Minden évszaknak megvannak tehát a saját ünnepei és szokásai. Télen bőven akar miről megemlékezni, hiszen ilyenkor van karácsony, Luca napja, farsang, illetve Vízkereszt egyaránt.