Szent Márk napját, április 25-én tartjuk. A búzaszentelés mellett még sok más tavaszhoz kapcsolódó hagyományt őriz ez a nap. Ismerjük meg a Szent Márk napi népszokásokat.
Szent Márk nap eredete
Szent Márk, a négy evangélista egyike, az oroszlán jelképével ábrázolt személy, aki a második evangélium szerzője. Eredeti neve János volt, és később vette fel a Márk, vagyis Marcus nevet, ami a ‘kalapács’ jelentésű szóból ered. Az ünnepnap a vetés megáldására és a természet csapásoktól való védelmére irányuló antik hagyományokat őrzi.
Szent Márk, mint védőszent
Szent Márk nem csak az evangélisták között kiemelkedő alak, hanem számos hiedelem és szokás védőszentje is. Az ő tiszteletére rendezett búzaszentelő körmenetek során a hívek a mezők határában gyűlnek össze, ahol a pap a négy égtáj felé megszenteli a búzát. A megszentelt búzaszálakat mindenki magával viheti haza, gonoszűző erőt tulajdonítva nekik.
Szent Márk napi népszokások, hagyományok
Búzaszentelés
Szerte az országban búzaszenteléssel ünneplik az egyházi és népi hagyományokat. A szertartást, amelyet gyakran körmenet formájában tartanak, sok népi hiedelem övezi. A megszentelt búzának, mint minden szentelménynek, nagy becslet és mágikus hatás tulajdonítódik. Tápén például búzából készült koszorúkat helyeznek a templomi zászlóra és keresztekre, amelyeket nyolc nappal később a szántóföld négy sarkába tesznek, hogy megvédjék a földeket a jégveréstől. Részletesen írtunk erről a hagyományról a Búzaszentelés című cikkben.
Gyógyítás
A szentelt búzából készült koszorúkat nemcsak a templomi zászlókra, hanem a betegek feje alá is helyezik, gyógyító hatást remélve tőlük. A férfiak a kalapjuk mellé, míg az asszonyok és lányok az imakönyveikbe rejtik őket. Az időjárás- és termésjóslásra vonatkozó hiedelmek szerint, ha e napon pacsirta, fürj vagy béka szól, jó termésre számíthatunk.
Időjárásjóslás
A muravidékiek szerint, ha Szent Márk napján köd száll a tájra, az jégesőt és árvizeket jelez, míg a búzából hallatszó pacsirta, fürj vagy béka szava bőséges termést ígér. E napon a baranyai háziasszonyok nem sütnek kenyeret, míg a Muravidéken ekkor vetik el az indás növények magját.
Legfontosabb jellemzői a Szent Márk napi népszokásoknak:
- Csordások ünnepe
- Csordakihajtás
- Közös határjárás
- Búzaáldás-kérés
- Vetés és termésjelző dolognap
Vers, mondás Szent Márk napra
XXV. apr: Szent Markrol
(részlet)
SZent Márk innepén, mindnyájan Szent Istent aldgyunk:
Búza szentelésnek napján, edgyüt járjunk:
Igy Iesustòl nagy jót várjunk.
Jesus Evangeliomát Szent Mark meg irta;
Igaz Hit fondamentomát, Ugy ki-atta;
sok társait ahoz szabta.
„Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz”
“Bazsalikom és tárkony, menta, zsálya és csombor;
Jó időben, ha veted, őszre ízét élvezed.”
Összegzés
Szent Márk napja egy gazdag hagyományokkal teli ünnep, amely a természet megújulását, a közösség összetartozását és a természeti csapások elleni védekezést szimbolizálja. Ezen a napon a búzaszentelés és az ahhoz kapcsolódó népszokások által kifejezésre juttatott hiedelmek és gyakorlatok mélyen gyökereznek a magyar kulturális örökségben, összekötve a múltat a jelen generációival.
Fontos napok áprilisban: