A Szentháromság vasárnap a Pünkösdhöz és Húsvéthoz szorosan kapcsolódó keresztény ünnepnap. Fontos szokások, hagyományok alakultak ki. Ismerjük meg jobban ezt a szép napot.
Mikor van Szentháromság vasárnapja?
A Szentháromság vasárnapját pünkösd utáni vasárnapon ünnepeljük. Ez az ünnep a húsvétot követő nyolcadik vasárnapra esik. Ennek megfelelően legkorábbi dátuma május 17., míg a legkésőbbi június 20. A pünkösd utáni első évközi vasárnap a Szentháromság vasárnapja, melyen a keresztény egyházak a háromszemélyű egy Isten misztériumát ünneplik.
Mikor van Szentháromság ünnepe 2024-ben?
2024. május 26-án ünneplik a keresztények.
Mikor van Szentháromság ünnepe 2025-ben?
2025. június 15-én ünneplik a keresztények.
Szentháromság vasárnap története
A Szentháromság ünnepe a történelmi nyugati keresztény egyházakban terjedt el először. Az első ilyen ünnepet a 10. század elején tartották meg Lüttichben. Ezt követően XXII. János pápa 1334-ben hivatalosan is elrendelte az ünnep megtartását a római katolikus egyházban, melynek hatására több protestáns egyház is átvette a szokást. A görögkatolikus egyházban ez az ünnep pünkösdhétfőn van, míg az ortodox egyház pünkösdkor ünnepli, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját tartják meg.
Az ünnep liturgikus ünneplése azonban csak később kezdődött. Bár a 6. században már voltak nyomai az ünnepnek, a 8. századból fennmaradt Geláziusz-féle szakramentárium közli először a Szentháromság prefációját. Az ünnepet Stephanus, Lüttich püspöke vezette be városában, és szép zsolozsmát is szerkesztett hozzá. Róma eleinte nem fogadta el az ünnepet, és csak a 14. században vált általánossá a nyugati egyházban.
Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság tiszteletét, és a 14. századtól vált általánossá az ünnep. A barokk időkben, a pestisjárványoktól való rettegés közepette, a Szentháromság kultusza virágzott fel igazán. Sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére, és számos magyar faluban ezen a napon tartják a templombúcsút.
Szentháromság vasárnapi népszokások, hagyományok
A Szentháromság vasárnapjához számos népszokás és hagyomány kapcsolódik. A barokk korban a Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög volt. Ez a szimbólum valószínűleg a parasztházak háromszög alakú napsugaras homlokzatain is megjelent.
A 18. században a katolikus népességű magyar városokban divat volt Szentháromság-oszlopokat és szobrokat állítani, amelyek a városok főterén vagy főutcáin kaptak helyet. Ezek a szobrok a 20. század elején is fontos szerepet játszottak a köztéri ájtatosságokban, ahol imádkoztak és énekeltek az emberek.
Egy különleges népszokás Sándorfalván volt megfigyelhető, ahol a jámbor asszonyok Szentháromság vasárnapjának hajnalán rózsaszirmokat szórtak és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot.
Szentháromság vasárnapi versek
1, Hárman a fenség trónusán
Hárman a fenség trónusán
ülnek az égi lakomán;
(mert a magányost a magány
nem vigasztalja igazán).
Míg örök szelleme szemét
magára szegzi az Atya,
fényének tükörére kép
vetődik: egy új-önmaga.
S amint a kép megszületett,
az Egy nincs többé egyedül:
a Születetlen és Szülött
egymásnak társasan örül.
S a Szentlélek ez az öröm,
mely összeköt Atyát s Fiút;
s a Három együvé ömöl,
egy fő-fő Jóba összefut.
S annak ki sose született,
illőn, és aki született,
s a Léleknek, oltárra-tett
szívvel zengjünk dícséretet!
2, Az esti dicséret himnusza
Te, mérhetetlen Hármas-Egy,
mindent hatalmad alkotott,
időknek rendjét megszabod,
idők előtt örökre élsz.
Te önmagádban Teljes-Egy,
boldog magadban teljesen,
tündöklőn tiszta, egyszerű:
a mennyet, földet átfogod.
Atyánk: kegyelmek kútfeje,
Fiú: fényének sugara,
s kettő közt, Lélek, szent Kapocs:
véget nem érő Szeretet!
Ősforrás, boldog Hármas-Egy,
belőled támad az Erő,
mely mindent éltet, létrehoz,
s minden teremtményt feldíszít.
Fogadj örökbe minket is,
s te koronázd meg életünk,
örökre híven hadd legyünk
fényben tündöklő templomod.
Az angyalokhoz társul adj
az égi Házban minket is,
hogy hálás szívünk énekét
zengjük nevednek szüntelen! Ámen.
Összegzés
A Szentháromság vasárnapja a keresztény egyházakban fontos ünnep, mely a háromszemélyű egy Isten misztériumát ünnepli. Az ünnep története és népszokásai mélyen gyökereznek a vallási hagyományokban és a közösségi életben. Magyarországon is számos hagyomány és szokás kapcsolódik ehhez az ünnephez, amelyeket a mai napig ápolnak a hívek. Ajánljuk a Májusi jeles napok és a Júniusi jeles napok című gyűjteményeket is. A Csíksomlyói búcsú is szorosan kapcsolódik a Pünkösdhöz és ehhez az ünnephez.