A magyar költészet napja, április 11., egy csodás ünnep, ami felhívja a figyelmet a versek szépségére és fontosságára. Ebben a versgyűjteményben tíz különböző témájú, varázslatos hangulatú költeményt találsz, amelyek a gyerekek és felnőttek számára egyaránt ünnepivé varázsolják a mindennapokat. Olvasd fel őket, és merülj el a tél csodáiban, az adventi várakozás meghittségében vagy a farsang vidám forgatagában!
1. A téli hajnal csendje
Hó borítja a világot,
Csendben ébrednek az álmok.
A nap első sugarát hinti,
Jégvirág ragyog az ablaküvegen.
Fák között madár dalol,
Álmosan köszönti a reggelt.
A tél lassan suttogja titkát,
A hó alatt új élet vár.
2. Hóember és a gyerekek
Hóember áll az udvar közepén,
Sapkáját húzza a szél hevesen.
Gyerekek futkosnak körbe-körbe,
Vidám nevetés tölti meg az étert.
Répa az orra, gally a karja,
Csillog a szeme, mintha élne.
A hóember mosolyog, figyel csendben,
Ő a tél őre minden gyerek szemében.
3. Az adventi gyertyák meséje
Koszorúnk négy gyertyája ég,
Lángjaiban hívogat a remény.
Hit, szeretet, öröm és béke,
Minden láng szívet melegít szépen.
A gyertyák fénye suttogva szól:
„Advent elhozta az ünnepi jót.”
Ahogy a napok lassan peregnek,
A karácsony csodája közeleg.
4. Farsangi mulatság
Színes maszkok, csillámporok,
A farsangi bál már indulhatott!
Táncra perdül a hercegnő,
Kalóz is forog vidám kedvvel.
Bohóc ugrik, varázsló hajol,
Nevetés tölti be az egész báltermet.
Konfettieső hullik a magasból,
A farsang ünnepe mindenkit feldobott.
5. A hó titka
Hó alatt alszik az erdő, a rét,
Álmát őrzi a téli szél.
Fák suttognak, jégcsap csillog,
A csendben a tél szíve dobog.
Hópihe hullik, könnyű és tiszta,
A természet titka minden kristályban ott van.
És mikor a nap fénye rájuk vetül,
A hó titkát minden szív érzi belül.
6. A tél öröme
Szánkó siklik, kacag a domb,
Gyerekek futnak, a szél velük tomb.
Hógolyó repül, a kezek nevetnek,
A tél öröme mindenkit elérhet.
A tó jege vár, hogy csússzanak rajta,
Korcsolyák karcolják a csillagos aljat.
A tél ajándék, a természet csodája,
Minden pillanatban új játék vár ma.
7. Tavasz álma
Tél még uralkodik a tájon,
De a tavasz álmodik már nagyon.
Rügyek szunnyadnak, föld alatt várnak,
Hogy a napfény végre megérintse őket.
Madárdallal telik majd az ég,
A jégcsap cseppje csobogva hirdeti.
A tavasz álma nemsokára valóra válik,
A természet ébredezni kezd, csendben, lágyan.
8. A csillagos éj meséje
Csillagok szórják fényüket bőven,
Az éj sötétje rejtélyekkel van teli.
Egy hulló csillag kívánságot hoz,
Gyerekek álma szárnyalni kész.
A hold mosolya vigyázza az éjt,
Csillagok tánca örökre marad.
Minden csillag egy kis titkot súg,
Az éjszaka meséje szívünkbe bújt.
9. A tél és a tavasz találkozása
A tél lassan engedi markát,
A tavasz már érinti az ágakat.
Jégcsap csöppen, madár csicsereg,
A két évszak kézfogással búcsúzik.
A hó alatt zöld hajtás lapul,
A nap melege mindent átható.
A tél és a tavasz tánca rövid,
De az élet ritmusa mindig örök.
10. A karácsonyi angyal
Egy angyal szállt az éj sötétjén,
Fényével töltötte meg a reményt.
Halkan suttogta: „Jó leszel?”
A karácsony csodája itt van veled.
Gyerekek álmodnak fényes csodát,
Ajándékot hoz minden kis szárny.
Az angyal mosolya csendben ragyog,
A karácsony csillaga örökké ott lobog.
Ajánljuk a Magyar költészet napja című cikket is, amiben részletesen írunk erről a napról.