A szombat, a hét hatodik napja, sokkal több, mint egy egyszerű naptári egység a vasárnap előtt. Egyfajta láthatatlan híd, amely összeköti a dolgos hétköznapok fáradalmait a megérdemelt pihenés szentségével. Egyes kultúrákban a legszentebb nap, a spirituális elmélyülés és a teljes nyugalom ideje, míg másutt a nagy előkészületek, a takarítás, a bevásárlás és a közösségi élet lüktető központja. A szombat egyszerre a lezárás és a felkészülés, a múlt elengedésének és a jövő fogadásának szimbolikus tere.
Ebben az írásban egy utazásra hívom, hogy együtt fedezzük fel a szombat sokszínű és gazdag világát. Elmerülünk a vallási hagyományok mélységeiben, megvizsgáljuk a magyar népi kultúra hiedelmeit és szokásait, végigkövetjük, hogyan alakult át a jelentése a modern korban, és betekintést nyerünk más kultúrák egyedi szombati rituáléiba is. Célunk, hogy a hétköznapi rohanásban talán észrevétlenné váló napot új fénnyel világítsuk meg, és megértsük, miért bír oly különleges erővel a szombat az emberiség történetében.
A szombat szó eredete és történelmi gyökerei
A szombat elnevezése és jelentése két nagy ókori kultúrkörből ered, amelyek párhuzamosan formálták a naphoz fűződő viszonyunkat. Az egyik a római, a másik pedig a zsidó-keresztény hagyomány, és mindkettő mély nyomot hagyott a mai európai nyelvekben és gondolkodásban.
Az indoeurópai nyelvek egy jelentős részében, így az angolban (Saturday), a hollandban (Zaterdag) vagy a skandináv nyelvekben a nap neve a római mitológiára vezethető vissza. A latin dies Saturni kifejezés Szaturnusz isten napját jelenti. Szaturnusz a mezőgazdaság, a bőség és az idő istene volt, akinek tiszteletére tartották a híres Saturnalia ünnepét, amely a pihenés, a lakomák és a társadalmi szerepek ideiglenes felcserélődésének időszaka volt. Ez a kapcsolat már az ókorban is összekapcsolta a szombatot a munkától való elszakadással és az ünnepléssel.
Ezzel szemben a legtöbb újlatin nyelvben (spanyol: sábado, francia: samedi, olasz: sabato), valamint a szláv és a magyar nyelvben is a szó a héber sabbat (שַׁבָּת) szóból származik. A héber szó gyöke a savat, ami azt jelenti: „megpihenni”, „megszűnni”, „abbahagyni”. Ez a kifejezés a Teremtés könyvére utal, ahol Isten a hatnapi teremtő munka után a hetedik napon megpihent. A szombat tehát ebben az értelmezésben nem egy istenségnek szentelt nap, hanem a teremtés befejezésének és a nyugalomnak szentelt időszak. A magyar „szombat” szó a szláv nyelveken keresztül, valószínűleg a sǫbota formából került a nyelvünkbe.
Ez a kettősség – az ünneplés és a spirituális pihenés – a mai napig meghatározza a szombathoz fűződő viszonyunkat.
„A szavak nem csupán címkék, hanem történetek hordozói. A szombat neve magában rejti az ókori istenek tiszteletét és a teremtés utáni isteni nyugalmat, két teljesen különböző világképet egyetlen napban.”
A szombat szakrális jelentősége a vallásokban
A szombat a világvallásokban kiemelt szerepet tölt be, különösen az ábrahámi vallásokban. Jelentése és a hozzá kapcsolódó előírások azonban jelentősen eltérnek egymástól, bemutatva a hit különböző útjait.
A sabbat a zsidó vallásban: a szent pihenőnap
A zsidóság számára a szombat, vagyis a sabbat a legfontosabb ünnep, a hét koronája. Nem csupán egy pihenőnap, hanem egy szent idő, amely Istennel való különleges kapcsolatot tesz lehetővé. A sabbat megtartása a Tízparancsolat egyik legfontosabbika, amely a zsidó identitás alapköve. A sabbat péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart.
A sabbat előkészületei:
A felkészülés már pénteken, sőt, sokszor már a hét közepén megkezdődik. A családok kitakarítják az otthonukat, ünnepi ételeket főznek (például sóletet, amely lassú tűzön készül, így nem sérti a főzés tilalmát), és minden szükséges teendőt elvégeznek, hogy szombaton már ne kelljen hétköznapi munkát végezniük.
A sabbat rituáléi:
- Gyertyagyújtás: Péntek este, naplemente előtt a család nőtagjai meggyújtanak legalább két gyertyát, amelyek a sabbat fényét és békéjét hozzák el az otthonba. A gyertyák a parancsolatra – „emlékezz meg” és „tartsd meg” a szombatot – is emlékeztetnek.
- Kiddus: Az ünnepi vacsora előtt a család feje (általában a férfi) áldást mond egy pohár borra. Ez a kiddus, amely megszenteli a napot, és elválasztja a hétköznapoktól.
- Barhesz (kalács): Az asztalra két fonott kalács, barhesz (vagy challah) kerül, letakarva. Ez emlékeztet a pusztában vándorló zsidókra, akik pénteken dupla adag mannát kaptak, hogy szombaton ne kelljen gyűjtögetniük.
- Havdala: A sabbat végén, szombat este a havdala szertartása jelzi a szent nap végét és a hétköznapok kezdetét. A szertartás során áldást mondanak borra, illatos fűszerekre (amelyek a sabbat édes illatát idézik fel) és egy több lángú gyertyára.
A munkavégzés tilalma (melácha):
A sabbat alatt tilos minden olyan tevékenység, amelyet a Tóra „munkának” (melácha) minősít. Ez nem csupán fizikai erőfeszítést jelent, hanem minden teremtő vagy a világot megváltoztató cselekedetet. A rabbik 39 fő munkakategóriát határoztak meg, amelyek tilosak, többek között:
- Tűzgyújtás és -oltás (ezért nem használnak elektromos kapcsolókat sem)
- Írás, radírozás
- Főzés, sütés
- Építés, rombolás
- Pénzhasználat, kereskedelem
A sabbat célja nem a tétlenség, hanem a fizikai világtól való elszakadás, és a spirituális, családi és közösségi életre való összpontosítás. Ez az ima, a tóratanulmányozás, a beszélgetések és a közös étkezések ideje.
| Sabbat rituálé | Szimbolikus jelentés | Célja |
|---|---|---|
| Gyertyagyújtás | A béke és a fény behozatala az otthonba, a szent idő kezdete. | A hétköznapok sötétségének elűzése, a spirituális légkör megteremtése. |
| Kiddus (áldás borra) | A nap megszentelése, Isten ajándékainak elismerése. | A szombat elkülönítése a többi naptól, a szentség kinyilvánítása. |
| Barhesz (két kalács) | Emlékezés a pusztában kapott dupla adag mannára. | Az isteni gondviselésbe vetett hit és a bőség szimbóluma. |
| Havdala (elválasztás) | A szent és a profán idő szétválasztása a szombat végén. | Tudatos átmenet a spirituális pihenésből a hétköznapi teendők világába. |
A szombat a kereszténységben
A korai kereszténységben a szombat megtartása még bevett gyakorlat volt, hiszen az első keresztények zsidók voltak. Azonban Jézus feltámadásának napja, a vasárnap (az Úr napja) fokozatosan átvette a szombat szerepét mint a legfontosabb heti istentiszteleti nap.
Ennek ellenére a szombatnak ma is van jelentősége a keresztény liturgiában:
- Nagyszombat: A húsvéti ünnepkör legcsendesebb napja. Jézus Krisztus sírban pihenésének napja. Ezen a napon nincsen szentmise, az oltárok dísztelenek. A csend, a gyász és a várakozás ideje, amely a feltámadás örömére készít fel. Ez a nap a végső nyugalom és az újrakezdés előtti csend szimbóluma.
- Szombatista egyházak: Léteznek olyan keresztény felekezetek, mint például a Hetednapi Adventista Egyház, amelyek a Tízparancsolat alapján a szombatot tartják meg a bibliai nyugalomnapnak, és istentiszteleteiket is ezen a napon tartják. Számukra a vasárnapi ünneplés egy későbbi, nem bibliai alapú változtatás eredménye.
A szombat az iszlámban
Az iszlámban a hét legfontosabb napja a péntek (Jumu’ah), a közös imádság napja. A szombatnak (as-Sabt) nincs olyan kiemelt szakrális szerepe, mint a zsidóságban, de a Korán utal rá mint a zsidóknak adott napra. Az iszlám hagyomány a szombatot általában a pihenés és a családi tevékenységek napjának tekinti, de nincsenek hozzá kapcsolódó szigorú vallási előírások vagy tilalmak, mint a sabbathoz.
„A szent nap nem csupán a naptárban kijelölt időpont, hanem egy belső állapot, egy lehetőség arra, hogy a lélek hazatérjen a mindennapok zajából a csendbe.”
Magyar népszokások és hiedelmek a szombathoz kapcsolódóan
A magyar népi kultúrában a szombat egyfajta átmeneti napként funkcionált. Nem volt olyan szigorúan szabályozott, mint a vasárnap, de már nem is tartozott a hétköznapok szürkeségéhez. A vasárnapra, az Úr napjára való felkészülés jegyében telt, tele volt praktikus teendőkkel, de egyben a közösségi élet és a szórakozás fontos színtere is volt.
A felkészülés és a tisztaság napja
A szombat a nagy hetitakarítás és a sütés-főzés napja volt. A paraszti portákon a tisztaság nemcsak esztétikai kérdés volt, hanem a rend és a morális értékek kifejeződése is.
- Nagytakarítás: A házat és az udvart is rendbe tették. A szobákat kisöpörték, a padlót felsikálták, gyakran friss sárral tapasztották be a repedéseket. A tiszta ház a tiszta lélek tükre volt, és méltóvá tette a családot a vasárnapi szentmise fogadására.
- Sütés: Szombaton sütötték meg a hétvégi kenyeret és a kalácsot. A frissen sült kenyér illata belengte a házat, a bőség és a családi otthon melegének szimbólumaként.
- Testi tisztálkodás: A hétköznapi munka után szombat este volt a nagy fürdés ideje. A család tagjai teknőben vagy dézsában mosakodtak meg, felvették a tiszta alsóneműt, felkészülve a vasárnapi ünnepi öltözetre. A hajat is gyakran ekkor mosták meg, mert a hiedelem szerint a szombaton mosott haj szebb és dúsabb lett.
Szombati babonák és hiedelmek
A szombathoz számos pozitív és negatív hiedelem kapcsolódott, amelyek a mindennapi életet szabályozták.
- 🧺 Mosási tilalom: Sok helyen tartották, hogy szombaton nem szabad mosni, különösen nem a patakban vagy a folyóban, mert az elvinné a szerencsét, vagy a mosóasszony kezét „elvinné a víz”. Más hiedelmek szerint a szombaton mosott ruha viselője beteg lesz.
- 🧹 Szemét kivitele: A szemetet napnyugta után már nem volt szabad kivinni a házból, mert azzal a ház szerencséjét is kidobták volna.
- 💰 Pénzügyek: Nem volt tanácsos szombaton pénzt kölcsönadni, mert „kiment a házból a pénz”, és nehezen jött vissza. Új munkába vagy nagyobb utazásba sem volt szerencsés ezen a napon kezdeni, mert a hét vége a befejezés, nem a kezdés ideje.
- 🌱 Szerelmi varázslatok: A szombat este különösen alkalmas volt szerelmi jóslásokra és varázslatokra. A lányok különböző praktikákkal próbálták megjósolni jövendőbelijük nevét vagy kilétét.
A közösségi élet és a szórakozás színtere
Míg a nap első fele a munkáról szólt, az este már a szórakozásé és a társasági életé volt. A szombat este a fiatalság számára a legfontosabb eseménynek számított.
- Fonó és tollfosztó: A téli időszakban a lányok és asszonyok összegyűltek valamelyik háznál fonni vagy tollat fosztani. Ezek az alkalmak nemcsak munkával teltek, hanem pletykálkodással, énekléssel, mesemondással. Gyakran a legények is megjelentek, és itt kezdődött sok udvarlás.
- Szombat esti bál és tánc: A falvakban és a városokban is a szombat este volt a táncmulatságok, bálok ideje. Ez volt az ismerkedés és a párválasztás legfontosabb fóruma. A legények itt mutathatták meg tánctudásukat és erejüket, a lányok pedig szépségüket és ügyességüket. A szombat esti tánc a hét feszültségeinek levezetését és a közösség összetartozásának megélését szolgálta.
Nagyszombat, a csend és a várakozás napja
A húsvéti ünnepkörben Nagyszombat különleges helyet foglal el. Ez a csend napja, amikor a harangok „Rómába mennek”, és egészen a feltámadási szertartásig elnémulnak.
- Tűzszentelés: Nagyszombat estéjén a templom előtt tüzet szenteltek, amelyről meggyújtották a húsvéti gyertyát. Ez a tűz Krisztust, a „világ világosságát” szimbolizálja, aki legyőzi a halál sötétségét. A hívek a szentelt tűz parazsából vittek haza, hogy az otthoni tűzhelyet ezzel gyújtsák meg újra, biztosítva a házra Isten áldását.
- Vízszentelés: Ezen a szertartáson a keresztkutat is megszentelték, amely a keresztség szentségének forrása.
- Feltámadási körmenet: A szertartás csúcspontja a feltámadási körmenet, amikor a hívek égő gyertyákkal vonulnak végig a településen, hirdetve Krisztus feltámadásának örömhírét. Ez a rítus a sötétségből a fénybe, a halálból az életbe való átmenetet jelképezi.
„A néphagyományban a szombat egyensúlyt teremtett a szent és a profán között: nappal a testet és a házat készítették fel az ünnepre, este pedig a lelket a közösség örömében.”
A szombat átalakulása a modern korban
A 20. század társadalmi és gazdasági változásai gyökeresen átformálták a szombat jelentését. Az iparosodás, a városiasodás és a fogyasztói kultúra megjelenése új szokásokat és rituálékat teremtett, amelyek sokszor felülírták a hagyományos vallási és népi tartalmakat.
A „hétvége” feltalálása
A modern értelemben vett „hétvége” (weekend) viszonylag új találmány. Az ipari forradalom idején a munkahét hatnapos volt, a vasárnap pedig az egyetlen pihenőnap. Az 1900-as évek elején, többek között a szakszervezeti mozgalmak nyomására, valamint olyan iparosok, mint Henry Ford felismerése nyomán (aki rájött, hogy a pihent munkás termelékenyebb, és a szabadidővel rendelkező munkás fogyasztóvá is válik), fokozatosan bevezették az ötnapos munkahetet.
Ezzel a szombat elvesztette „előkészületi” jellegét, és a pihenés és a szabadidős tevékenységek teljes értékű napjává vált. A hétvége így a munka és a szabadidő éles szétválasztásának szimbóluma lett.
A modern szombat rituáléi
A mai ember számára a szombat egyet jelent a szabadsággal, a feltöltődéssel és a személyes projektekkel. A hagyományos szokások helyét újak vették át.
| Hagyományos szombati tevékenység | Modern szombati tevékenység | Alapvető cél |
|---|---|---|
| Ház kitakarítása, rendrakás | Nagybevásárlás a hipermarketben | Felkészülés a következő hétre, az otthon ellátása |
| Kenyér és kalács sütése a családnak | Étterembe járás, ételrendelés | Közös étkezés, kulináris élmény |
| Szombat esti bál a faluban | Házibuli, koncert, mozi, klub | Társasági élet, szórakozás, párkeresés |
| Testi tisztálkodás, fürdés | Wellness, sport, edzőterem | Testi-lelki feltöltődés, egészségmegőrzés |
| Látogatás a rokonoknál, szomszédoknál | Családi kirándulás, hobbi, barkácsolás | Családi idő, személyes érdeklődés kiélése |
A szombat mint a fogyasztás napja
A modern gazdaságban a szombat a hét legforgalmasabb kereskedelmi napjává vált. A bevásárlóközpontok, barkácsáruházak és piacok megtelnek emberekkel, akik a heti bevásárlást, a lakásfelújításhoz szükséges anyagok beszerzését vagy egyszerűen csak a nézelődést, a „shoppingolást” időzítik erre a napra. A szombat így a felhalmozás és a fogyasztás napjává is vált, ami éles ellentétben áll a sabbat önmegtartóztató, spirituális elveivel.
A digitális kor szombatja
Az internet és a digitális eszközök elterjedése újabb réteggel gazdagította a szombati tevékenységeket.
- Sorozatmaraton (Binge-watching): A streaming szolgáltatók lehetővé teszik, hogy egy egész évadot megnézzünk egyetlen nap alatt, ami sokak számára a tökéletes kikapcsolódást jelenti.
- Online játék: A többjátékos online játékok világa egyfajta digitális közösségi térré vált, ahol a barátok szombat este együtt tölthetik az idejüket.
- Közösségi média: A szombati élmények (kirándulás, étterem, buli) megosztása a közösségi médiában szinte kötelező rituálévá vált, a személyes márkaépítés részévé.
„A modern szombat a választás szabadságának napja lett: míg régen a közösség és a hagyomány írta elő a nap rendjét, ma az egyén dönti el, hogy a pihenést, a munkát, a fogyasztást vagy a szórakozást választja.”
Szombati szokások a világ körül
Bár a nyugati kultúra hatása globális, a szombathoz a világ különböző pontjain egyedi, helyi hagyományok is kapcsolódnak, amelyek színesítik a napról alkotott képünket.
- Thaiföld: A thai kultúrában minden naphoz egy bolygó és egy szín társul. A szombat a Szaturnusz napja, színe pedig a lila. Sokan ezen a napon lila ruhát viselnek, hogy szerencsét vonzzanak magukhoz.
- Japán: Japánban a szombat (Doyōbi) szó szerint a „Föld napját” jelenti. Bár a legtöbb iskolában és munkahelyen már szabadnap, hagyományosan ez a nap a közösségi és iskolai sportesemények, fesztiválok (undōkai) napja.
- Etiópia: Az Etióp Ortodox Egyház, amely a világ egyik legrégebbi keresztény közössége, a vasárnap mellett a szombatot is szent napként tartja számon, megőrizve a korai kereszténység zsidó gyökereit. Ezen a napon tartózkodnak a munkától.
- Nepál: Nepálban a szombat az egyetlen hivatalos heti pihenőnap. Ez a családok, a templomlátogatások és a kirándulások napja. Sok hindu hívő ezen a napon különleges áldozatokat mutat be a templomokban, hogy elhárítsa a rossz szellemeket.
Ezek a példák is mutatják, hogy a szombat egy univerzális keret, amelyet minden kultúra a saját hiedelmeivel, színeivel és rituáléival tölt meg, gazdagítva ezzel az emberiség közös örökségét.
Gyakran ismételt kérdések a szombattal kapcsolatban
Miért a szombat a zsidó és a vasárnap a keresztény ünnepnap?
A zsidó vallás a Teremtés könyve alapján a hetedik napot, a szombatot tartja Isten által megszentelt pihenőnapnak (sabbat). A korai keresztények, akik maguk is zsidók voltak, szintén tartották a szombatot. Azonban Jézus Krisztus vasárnap támadt fel a halálból, ezért a kereszténység fokozatosan áthelyezte a heti fő ünnepét erre a napra, „az Úr napjára” (dies Dominica). A legtöbb keresztény felekezet számára a vasárnap lett a központi istentisztelet napja, míg a szombatista egyházak (pl. hetednapi adventisták) továbbra is a szombatot tartják meg.
Milyen fontos magyar népi hiedelmek kapcsolódnak a szombathoz?
A magyar néphagyományban a szombat a vasárnapra való felkészülés napja volt, ezért számos hiedelem kötődött hozzá. Általános tilalom volt a mosás, mert az „elvitte a szerencsét”. Nem volt szabad új dologba kezdeni, például utazásba vagy nagyobb munkába, mert a hét vége a befejezés ideje. A szemetet sötétedés után már nem vitték ki a házból. Ugyanakkor a szombat este a fiatalság számára a legfontosabb közösségi esemény, a tánc és a párválasztás ideje volt.
Hogyan alakult ki a modern „hétvége” fogalma?
A ma ismert kétnapos hétvége (szombat és vasárnap) az ipari forradalom után, a 20. században terjedt el. Korábban a munkahét hatnapos volt. A változás mögött több tényező állt: a szakszervezetek küzdelme a rövidebb munkaidőért, a vallási közösségek nyomása a vasárnapi pihenőnap tiszteletben tartásáért, valamint a gyárosok, például Henry Ford felismerése, hogy a pihent munkás termelékenyebb, és a szabadidő növelésével a munkások fogyasztókká is válnak, ami serkenti a gazdaságot.
Mit jelent Nagyszombat a keresztény hagyományban?
Nagyszombat a húsvéti szent három nap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) utolsó napja. Ez a csend és a gyász napja, amikor a keresztények Jézus Krisztus sírban pihenésére emlékeznek. Ezen a napon nincsen szentmise, a harangok elnémulnak, az oltárok dísztelenek. A nap a várakozásról szól, amely a szombat esti feltámadási szertartásban éri el csúcspontját, amikor a tűz- és vízszenteléssel, valamint a körmenettel megkezdődik a húsvéti örömünnep.
