Advent november utolsó napjaival kezdődik és egészen karácsonyig tart. Ez a várakozás időszaka, amikor készülődünk és hangolódunk az ünnepekre. Ezekben a hetekben lelkileg sem árt felkészülni a közelgő karácsonyra. Nagyon hangulatos tud lenni a tündöklő fényárban sétálni, finomságokat kóstolni, sütni és főzni, ünnepi filmeket és sorozatokat nézni. Az advent jelenleg kicsit másként néz ki, mint korábban, de az adventi népszokások még most is élnek.
Advent időszaka
A vallási szokásokban a várakozás kerül a középpontba, amire visszavezethető a középkori hajnali mise hagyománya, a rorate. Az első adventi koszorút 1860-ban készítette el egy hamburgi lelkész. Ő akkor egy hatalmas kocsikerékre tett 24 gyertyát, ami szimbolizálta az ünnepi időszak minden napját. Napjainkban ez már négy gyertyára csökkent, amiket az adventi népszokások szerint vasárnaponként gyútjunk meg.
A világító gyertyák száma jelöli a növekvő fényt, amely jelzi a karácsony közeledtét. A koszorú a németeknél és az osztrákoknál vált népszerűvé, majd onnan érkezett meg hazánkba. Az évek során egyre kedveltebb lett, egyre több család kezdte el használni. Manapság már egy nélkülözhetetlen szimbólum, ami minden otthonban jelen van. Egyes városokban szokássá vált a vasárnapi közös adventi gyertyagyújtás, ami talán az egyik legmeghittebb esemény ezekben a hetekben.
Adventi hagyományok a gasztronómia területén
A készülődéshez hozzátartozik mindenféle karácsonyi étel és sütemény készítése. A hazai vásárokban számos ünnepi finomságot kóstolhatunk meg, kezdve a klasszikusoktól, egészen a modernebb változatokig. Az viszont biztos, hogy bejglinek és halnak minden asztalon helye van.
Előbbinek nem csak hazánkban keresete, hiszen a lengyelektől kezdve, a balkánon át, számos országban ismerik a különböző verzióit. A legnépszerűbb a mákos és diós, de sokan készítenek gesztenyés változatot is. A néphiedelemben fontos szerepük van, hiszen a mák bőséget és termékenységet, valamint gazdagságot hoz, míg a dió a rontások ellenszere.
Szintén népszerű sütemény az ünnepi hetekben a pozsonyi kifli. Ez az Osztrák-Magyar Monarchia egyik öröksége, amely eredetileg bécsi találmány. Miután a török seregek sikertelenül ostromolták a várost, egy Herr Wendler nevű cukrász török félholdakra emlékeztető péksütiket osztogatott a éhező lakosságnak. Így született meg a félhold alakú kifli, ami napjainkban nem hiányozhat az ünnepi asztalról és a vásárokból.
András napja
Az adventi időszakban András napjához tartozik néphagyomány. November 30-hoz számos szerelmi szokás tartozik, hiszen az ezt megelőző este a lányok férfi fehérneműt tettek a párnájuk alá. Akivel aznap álmodtak, az lett a vőlegényük. Előtte azonban böjtölni kellett, aki ilyenkor megteszi, az meglátja a leendő férjét.
Másik hasonló szokás, hogy András napján 3 szem pogácsába egy-egy férfi nevet sütöttek, amit aztán a küszöbre tettek. Amelyiket a kutya utoljára vitte el, az abban található férfi neve lett a lány jövendőbeli férje.
Az utolsó ehhez a naphoz tartozó hagyomány, hogy Andráskor egy gyümölcsfa ágát vízbe tették, amely ha karácsonykor virágzik, akkor a tél hideg és zord lesz. Ha a közepe virágzik először, akkor csak januárban lesz hideg időjárás. Amennyiben viszont a tetején hoz virágot, akkor a tél végén sok hóra, fagyra és jégre lehet számítani.
Összegezve
Bőven akad tehát adventi népszokás, amelyekre a mai napig hagyományként tekintünk. Ott van András napja, az adventi koszorú, valamint a bejgli sütés és a halászlé készítés.