Február a tél utolsó hónapja, tele varázslatos pillanatokkal és vidám ünnepekkel. A farsang színes forgataga, a jégcsillagok csillogása és a tavasz első jelei mind-mind ihletet adnak. Ebben a februári versgyűjteményben könnyen érthető, játékos hangvételű sorokkal idézzük meg február különleges hangulatát. Olvass tovább, és merülj el a télbúcsúztató versek világában!
1. A februári tél
Hó borítja még a tájat,
De a tél lassan továbbállhat.
Február szelíd fénye hív,
A tavasz ígéretét hozza itt.
Jégcsapok csillognak az ereszen,
Hóember vár, kint áll csendesen.
De a szél már halkabb, lágyabb,
A tél búcsúja most közel van.
Gyermekek játszanak még a havon,
De a nap már vidámabb arcot adjon.
Február lassan zöldbe hajlik,
Tél és tavasz kezet fog majd itt.
És mikor az első rügyek nyílnak,
A hó helyett madárdalt írnak.
Február végén az ég kékebb,
A tavasz üzen: hamarosan itt leszek!
2. Farsangi álarcok
Februárban maszkot hord mindenki,
Vidám táncba kezdhetünk, úgy illik.
Farsang jön, és kacagás tölt be,
Jelmezes álmok kelnek életre.
A boszorkány, herceg és kalóz,
Táncol együtt, mert a farsang jó móka.
Papírálarc, csillogó köpeny,
Mind varázslat egy kisgyerek szemében.
Pezseg a bál, szól a zene,
Gyermekek kacaja száll a levegőbe.
Fánkok illata tölti meg a teret,
Mindenkit hív a farsangi menet.
A tél még kukucskál az ablakon,
De a farsang elűzi a hideget vajon?
Vidám maszkok közt jár a remény,
Február végén már közel a fény.
És amikor végül csendes lesz a bál,
Minden álarc egy kis történetet mesél.
Farsang fénye emléket hagy,
Vidám február, szívünkben maradsz.
3. A hó és a rügyek találkozása
Február fújja még a havat,
De a föld már érzi a tavaszt.
A hó alatt rügyek álmodnak,
A napfény lassan előhívja majd.
A jégcsap cseppen, folyóvá válik,
A tél lassan megadja magát itt.
A februári fák még pihennek,
De a rügyek már ébredeznek.
Gyerekek szánkót húznak még,
De a nap fénye már melegebbé ég.
Hó és tavasz kezet fog csendben,
Február a két évszak táncának mestere.
És mikor végül elolvad a jég,
A madárdaltól zeng az ég.
Február mosolyog, búcsút int,
S a tavasz ajándékot hoz megint.
4. Valentin-nap titka
Február közepén csendesen,
Szívek titkai kelnek életre.
Valentin-nap a szeretet ünnepe,
Szavak nélkül is hív minket össze.
Piros szívek, apró ajándékok,
Csokor virág, kézzel írt sorok.
Egy ölelés, egy kedves szó,
Valentin-nap mindenkit megható.
Gyerekek rajzolnak színes lapokat,
Szerelmesek cserélnek mosolyokat.
A szeretet fénye mindent átitat,
Ez a nap csak jóról szólhat.
És mikor az este lassan leszáll,
Egy gyertyaláng minden szívet megtalál.
Valentin-nap szóljon mindenkinek,
Mert szeretni mindig érdemes.
Február titka, hogy a télben is,
A szeretet melegsége velünk van itt.
Hozz magaddal minden nap örömöt,
S Valentin-nap fénye sosem tűnik el.
5. Februári szellő
Február szellője halkan fúj,
A jégvirág még az ablakon díszlik túl.
De a napfény már ébreszti a földet,
A tavasz közeleg, itt van előttünk.
A hó alatt szunnyad a zöld világ,
De a szélben már madárdal száll.
Februárban a tél búcsút int,
S a tavasz szirmai megjelennek itt.
Gyermekek nevetnek a hidegben,
De érzik már a szél melegében.
Február a remény hírnöke,
Tavaszillatot hoz a levegőbe.
És mikor az utolsó hó is olvad,
A természet új dallamot hívogat.
Februári szellő, szép varázslat,
Tél és tavasz közös pillanata.
6. A tél végi varázslat
A februári égbolt szürke, fényt rejt,
De a nap lassan sugarakat ejt.
Hó olvad, jég tűnik csendesen,
A föld alól új élet érkezzen.
Fák között már madarak dalolnak,
Fütyörészve tavaszt köszöntenek naponta.
Gyerekek játszanak, de érzik már,
A télnek vége, a tavasz vár.
Csizmák alatt pocsolya csillan,
Hóember áll még az udvarban.
De a nap sugara egyre erősebb,
A tavasz léptei lassan közelednek.
7. Farsangi móka
Papírsapkák, színes álarcok,
Februárban mindenki farsangot tart.
Hercegnők, sárkányok, kalózok,
Nevetés tölti be a világot.
Dob szól, zene csendül a bálban,
Fánkok illata száll a szobában.
Gyerekek futnak, pörögnek,
Minden percben vidáman nevetnek.
És mikor végül csendes lesz a tánc,
A farsang búcsúzik, int egyet ránk.
De az emlék, amit hozott nekünk,
Februárban mindig velünk lesz bent.
8. A februári hajnal
A februári hajnal szürkén dereng,
Hóban még apró lábak mennek.
De a napfény már aranyba hajlik,
A tavasz hírnökei lassan elindulnak itt.
Jégcsapok cseppjei hangosan szólnak,
A tél végének jelei egyre jobban látszanak.
A föld mélyén már mozgolódik az élet,
Február lassan a reményről mesél nekünk.
Hajnalban ébred az új nap fénye,
Fák között madár hangja zenél ma.
Február vége közeleg már,
A tavasz üzenete minden szívbe belopja magát.
9. A tél utolsó csókja
A tél utolsó csókját hinti a tájra,
Hópihe hull, de már gyengébb szárnya.
Február ölel, és csendben búcsúzik,
Mert a tavasz már halkan érkezik.
Jégcsapok cseppjei földre hullanak,
A napfény a hóban tavat fakaszt.
Gyerekek játszanak, de már érzik,
A tél lassan mesévé változik.
Hóember néz, de mosolyog már,
Tudja, hogy eljött a búcsúzás vár.
Február utolsó napjai szólnak,
A tavasz csókja már a levegőben lobban.
10. Februári jégcsillagok
Jégcsillag ragyog az ágon még,
Fénybe borul, ahogy a nap kél.
Téli éj álma lassan oszlik,
Február mosolya tavaszt hirdetik.
Hó alól bújnak ki zöld rügyek,
A föld alatt ébredez az élet.
Gyerekek szánkóznak még vidáman,
De a levegő már tavaszillatú álmában.
A nap sugara hosszan játszik,
A jégcsillag lassan cseppekké válik.
Február átölel búcsúzólag,
A tavasz itt van, szívünkben marad.
11. Téli búcsúzás
Február szelíden integet,
A tél még próbál maradni veled.
Jégvirág rajzol ablakot,
De a nap már melegebben ragyog.
A föld mélye titkokat rejt,
Rügyek álmodják a tavaszi kertet.
Gyerekek még hóembert építenek,
De érzik: a tél nem sokáig létezhet.
Február végén a szél súg nekünk,
„Tavasz közeleg, hamarosan megérkezünk!”
A tél utolsó hópihéi hullnak,
A természet már újraindulhat.
12. Farsang fényei
Farsang fénye tölti be a házat,
Maszkos gyerekek járják a táncot.
Cirkusz, királylány, kalóz és tündér,
Februárban mindenki vidám és éber.
Dobok szólnak, trombita harsog,
Fánk és cukor mindenkit vár most.
Nevetve futnak kicsik és nagyok,
A farsang csodája mindenkit átkarolt.
És mikor végül elcsendesül a zene,
A farsang varázsa a szívünkbe rejtve.
Február mosolyog: „Ne felejtsd el,
Tavasz közeleg, a napfény közted él!”
13. A tavasz hívása
Február fújja még a havat,
De már érződik a tavaszillat.
Fák között csendül a madárdal,
Hó alól sarjad a zöld hajnal.
A jégcsapok lassan elolvadnak,
A patak vize újra csoboghat.
A nap sugarai simogatják a tájat,
Február keze lassan búcsút ád.
A tavasz léptei egyre közelednek,
Február fénye reményt teremtett.
A tél vége már nem álom,
Hamarosan új színekben járunk.
14. A februári reggel varázsa
Hóval borítva pihen a rét,
De a nap lassan előbújik már rég.
Fák ágain jégcsapok csillognak,
Mint ezernyi apró gyémántdarab.
Gyerekek futnak, szánkót húznak,
A tél még játékra hívja őket újra.
De a levegőben érezni már,
A tavasz közeleg, itt van nemsoká.
A napfény lassan mindent átjár,
A tél álma eloszlik egy varázslat után.
Február, a tél utolsó ajándéka,
A tavasz kapuját nyitja meg újra.
15. A farsangi tánc
Farsangi dobok lüktetnek halkan,
A gyermekek maszkban pörögnek táncban.
Hercegnő, kalóz, bohóc és sárkány,
A képzelet szárnyán bármi lehetsz már.
A fánk illata tölti be a termet,
Vidám kacaj minden sarokban felnevet.
Papírcsillagok, színes konfettik,
Februárban minden szív vidám itt.
A farsang búcsúzik tánccal és dallal,
De emléke megmarad az utolsó napban.
Február öröme velünk marad,
Míg a tavasz új színeket ad.