Menü Bezárás

Izlandi nemzeti ünnepek

izlandi-nemzeti-unnepek

Izland ünnepei a természet ritmusához, az ősi hagyományokhoz és a modern államiság kialakulásához kapcsolódnak. Az izlandi nemzeti ünnepek tükrözik a szigetország különleges történelmét és a lakosság mély összetartozását. A népi hagyományok, a szabadság eszménye és a természet tisztelete minden ünnepen jelen van.

Nemzeti ünnep – június 17.

Izland nemzeti ünnepe, a Þjóðhátíðardagurinn, június 17-én van, amikor 1944-ben a szigetország hivatalosan függetlenné vált Dániától. A dátum egyben Jón Sigurðsson, az izlandi függetlenségi mozgalom vezéralakjának születésnapja is.

Az ünnep napján országszerte zászlófelvonásokat, beszédeket, zenés-táncos felvonulásokat rendeznek. A fővárosban, Reykjavíkban látványos közösségi események zajlanak: gyerekprogramok, hagyományos néptáncok, régi viseletek, és számos kulturális program várja a látogatókat. Ez a nap Izland történelmi büszkeségének és függetlenségének szimbóluma.

Első nyári nap – április 3. csütörtöke

A Sumardagurinn fyrsti egy ősi izlandi ünnep, amely az első tavaszi napot, illetve a nyár kezdetét ünnepli. Ez egyike azon kevés ünnepeknek, amelyek a régi északi naptárhoz kapcsolódnak.

Bár április elején gyakran még havas az idő, az ünnep mégis a természet ébredését és az új ciklus kezdetét szimbolizálja. Ilyenkor a családok együtt sétálnak, ünnepi rendezvények és piaci forgatag várja a lakosságot. A gyerekek gyakran ajándékokat kapnak, hasonlóan más országok karácsonyi szokásaihoz.

Függetlenség napja Dániától – december 1. (1918)

Bár Izland hivatalosan 1944-ben vált köztársasággá, 1918. december 1-jén kiáltották ki az ország teljes önállóságát Dánia felügyelete mellett. Ez a nap szintén fontos történelmi emléknap, habár nem hivatalos munkaszüneti nap.

Több intézmény, különösen az iskolák és kulturális központok tartanak megemlékező programokat, ahol a diákok ismereteket szerezhetnek az izlandi államiság fejlődéséről.

Karácsony és újév – december 24–26., január 1.

Izlandon a karácsony három napon át tart, és különleges hagyományai vannak. Az izlandi gyerekeket nem egy Mikulás, hanem 13 karácsonyi manó (Jólasveinar) látogatja meg december 12-től karácsonyig, minden este egy új manó érkezik.

Karácsony estéjén gyertyafényes vacsora és családi ajándékozás zajlik. Az újév beköszöntét tűzijátékkal és ünnepi lakomákkal ünneplik, az ország minden részén különösen látványos pirotechnikai bemutatókkal.

Nagypéntek, Húsvét és Pünkösd

Izland a protestáns keresztény hagyományokat követi, így a nagypéntek, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, valamint a pünkösdvasárnap és -hétfő hivatalos ünnepnap. Ilyenkor templomi istentiszteletek zajlanak, és sok család vidéki kirándulásokkal ünnepel.

Egyéb munkaszüneti napok

  • Újév napja – január 1.
  • Munka ünnepe – május 1.
  • Felsőoktatási nap (Menntaskólinn napja) – szeptember eleje (változó dátum)
  • Jónsmessa – június 24. (régies, ma főként kulturális rendezvények formájában él)