Az orosz ortodox egyház január 7-én ünnepli a karácsonyt. A szenteste január 6-ára esik. Mire a családok ezen az estén asztalhoz ülnek, az újévi ajándékokat sok helyen már kibontották. Hogyan kerülhet előbb a fa alá az ajándék, mint ahogy a templomban felhangzik a karácsonyi ének? A magyarázathoz egy régi egyházi naptárat és az orosz újév szokásait érdemes egymás mellé tenni.
Miért január 7-én van az orosz karácsony?
Ha egy orosz ortodox egyházi naptárban a régi időszámítás szerint keresed Krisztus születését, december 25-énél találod. Oroszországban a hétköznapok dátumait a Gergely-naptár adja, az orosz ortodox egyház viszont a karácsony időpontját a Julián-naptár szerint számítja. A két naptár között jelenleg 13 nap az eltérés. Így esik az egyházi december 25. a polgári naptárban már a következő év január 7-ére. A dátumot a Debreceni Egyetem Orosz Központjának ünnepi összefoglalója is így adja meg.
A következő orosz ortodox szenteste 2027. január 6-án, szerdán lesz, karácsony napja pedig január 7-én, csütörtökön. Más ortodox egyházak más naptárt követhetnek. A román ortodox egyház hívei például a polgári naptár december 25-éjén tartják a karácsonyt.
Ki hozza az ajándékot, ha még hátravan a karácsony?
Az orosz gyerekek téli ünnepségeinek ismerős szereplője Gyed Moroz, vagyis Fagy apó, és unokája, Sznyegurocska, a Hóleány. A feldíszített fenyő és a gyerekek megajándékozása sok családban a december 31-ről január 1-jére virradó éjszakához kötődik. Ezért teljesen megszokott, hogy újév reggelére már gazdára találnak a fenyő alá tett csomagok, miközben a vallásos családtagok még a karácsonyi böjtöt tartják.
Az újév és a januári karácsony az orosz ünnepek naptárában is külön napként szerepel. Egy orosz ismerősnek tehát január elsején boldog új évet, január 7-én pedig boldog karácsonyt kívánhatsz, ha a pravoszláv ünnepet tartja. A karácsonyi köszöntés oroszul így hangzik: С Рождеством!
Mi kerül az asztalra január 6-án, szenteste?
Az orosz ortodox hagyományban a karácsonyt negyvennapos böjt előzi meg. Utolsó napja január 6., a szocselnyik. Az elnevezéshez egy étel is kapcsolódik, a szocsivo. Főtt gabonából készül, gyakran búzából, amelyet mézzel édesítenek. Családi recept szerint mák, dió vagy aszalt gyümölcs is kerülhet bele. A januári ünnepről sokat elárul ez az egyszerű fogás: már édes és ünnepi, de még a böjti asztalra illik.
Egyes családokban az első esti csillag feltűnéséhez kötötték a böjti vacsora kezdetét. A csillag a betlehemi történetet idézte fel. A hagyományt követő házban így még az időpontot is jelezhette az ünnep egyik jelképe: a gyerekek az eget figyelték, miközben odabent terítettek. Az esti és éjszakai templomi szertartásokon már Krisztus születését ünneplik.
Mit énekeltek a karácsonyi házjárók?
Az orosz népszokások között a téli házjárásnak is helye volt. A koljadka olyan énekes köszöntő, amellyel a látogatók az ünnepi időszakban házról házra mentek. Akadt, ahol csillagot vittek magukkal és a betlehemi történetet énekelték meg. Más köszöntőkben a ház népét dicsérték, szerencsét és bőséget kívántak a következő esztendőre. A háziak ennivalóval vagy apró ajándékkal fogadhatták az énekeseket.
A magyar olvasónak erről a karácsonyi kántálás juthat eszébe: a köszöntő itt is akkor válik közös ünneppé, amikor ajtót nyitnak az érkezőknek. Aki más országok házjáró és karácsonyi hagyományaira is kíváncsi, a 12 karácsonyi szokás a nagyvilágból című válogatásban olvashat tovább.
