A keszthelyi szokások és hagyományok világa egy rendkívül sokszínű, gazdag szövet, amelyet évszázadok történelme, a Festetics család arisztokrata kultúrája, a Balaton közelsége és a zalai paraszti életforma együttesen formált. Ezek a tradíciók nem csupán a múlt emlékei, hanem a város élő, lélegző identitásának részei, amelyek a mindennapokban, az ünnepekben és a közösségi eseményekben egyaránt megmutatkoznak. A város kulturális öröksége egyfajta hidat képez a főúri pompa, a polgári elegancia és a népi egyszerűség között, egyedi és utánozhatatlan hangulatot kölcsönözve Keszthelynek.
Ebben az áttekintésben egy utazásra hívjuk az olvasót, amely során feltárulnak Keszthely legfontosabb népszokásai, a feledésbe merült rítusoktól kezdve a ma is elevenen élő fesztiválokig. Megismerhetjük, hogyan fonódott össze a Georgikon mezőgazdasági öröksége a szüreti mulatságokkal, miként alakította a Balaton a helyiek életét és gasztronómiáját, és milyen szerepet játszott a Festetics-kastély a város társasági életének pezsgésében. A cél, hogy ne csak felsoroljuk a tényeket, hanem átadjuk azt a szellemiséget és hangulatot, amely Keszthely hagyományait igazán különlegessé teszi.
A Festetics-örökség és a polgári kultúra találkozása
Keszthely kulturális arculatát és szokásrendszerét semmi sem határozta meg annyira mélyen, mint a Festetics család több mint két évszázados jelenléte. Az általuk képviselt felvilágosult, mecénás szellemiség nem csupán épületekben és intézményekben öltött testet, hanem a város mindennapi életébe, ünnepeibe és társasági szokásaiba is mélyen beivódott. Ez a hatás teremtette meg azt a különleges légkört, ahol a főúri elegancia és a feltörekvő polgárság értékrendje harmonikusan ötvöződött.
A Helikoni Ünnepségek: irodalom és művészet a Balaton partján
A város egyik legfényesebb és máig ható hagyománya gróf Festetics György nevéhez fűződik. Ő volt az, aki 1817-ben életre hívta a Helikoni Ünnepségeket, egy olyan irodalmi és kulturális rendezvénysorozatot, amely a Dunántúl legkiválóbb költőit, íróit és tudósait vonzotta Keszthelyre. Az esemény nem csupán egy egyszerű irodalmi találkozó volt; sokkal inkább a magyar nyelv és kultúra ünnepe, a nemzeti identitás erősítésének fontos fóruma.
Az eredeti ünnepségek alkalmával a kor legnevesebb alkotói, többek között Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Pálóczi Horváth Ádám gyűltek össze a kastélyban és a város különböző helyszínein. A programok részét képezték irodalmi felolvasások, tudományos viták, színházi előadások és természetesen fényes bálok. A Helikoni Ünnepségek messze túlmutattak egy helyi eseményen; országos jelentőségűvé váltak, és Keszthelyt a magyar kulturális élet egyik fellegvárává emelték. Ez a hagyomány teremtette meg a város máig élő "kultúra városa" imázsát.
"A kultúra nem csupán a falakban vagy a könyvekben lakozik, hanem az emberek közötti párbeszédben, a közös ünneplésben és az alkotás örömében. Egy város akkor él igazán, ha hagyományai képesek megszólítani minden generációt."
A hagyomány a 20. században újjáéledt, és ma már elsősorban diákközpontú művészeti fesztiválként él tovább, ahol a fiatal tehetségek mutatkozhatnak be. Bár a formája megváltozott, a szellemisége – a művészet és a tudás tisztelete – ma is a régi.
A Georgikon szellemisége és a mezőgazdasági hagyományok
Festetics György másik korszakalkotó intézménye az 1797-ben alapított Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézete. Ez az iskola nemcsak a modern agrárgazdálkodás magyarországi meghonosításában játszott kulcsszerepet, hanem mélyen befolyásolta a környék mezőgazdasági szokásait és a természethez való viszonyát is. A Georgikonban a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati tudást adták át, a vetésforgótól kezdve az állattenyésztés modern módszereiig.
Ez a tudás és szemléletmód átszivárgott a helyi gazdálkodók mindennapjaiba is. A Georgikon mintagazdasága példát mutatott, és a végzett hallgatók az ország minden tájára elvitték a modern gazdálkodás hírét. Keszthely és környéke számára ez a következőket jelentette:
- Új növénykultúrák meghonosodása: A burgonya, a kukorica és a takarmánynövények termesztése elterjedtebbé vált.
- A szőlő- és borkultúra fejlesztése: A tanintézetben a borászati ismereteket is magas szinten oktatták, ami hozzájárult a helyi borvidék, különösen a Cserszegi fűszeres későbbi sikeréhez.
- A termények megbecsülése: A tudományos alapokon nyugvó gazdálkodás növelte a termés iránti tiszteletet, ami a szüreti és aratási ünnepek hagyományaiban is megjelent.
- A vásárok szerepének növekedése: A megnövekedett és jobb minőségű termények a keszthelyi vásárokat a régió fontos kereskedelmi központjává tették.
A Georgikon szellemisége tehát nemcsak a tudományról szólt, hanem egy olyan gyakorlatias, a földet és a munkát tisztelő attitűdöt is meghonosított, amely a helyi agrárszokások alapjává vált.
A keszthelyi báli szezon és a társasági élet csillogása
A Festetics-kastély nemcsak a kultúra és a tudomány, hanem a pezsgő társasági élet központja is volt. A téli időszakban, különösen farsang idején, a városban élénk báli szezon zajlott, amelynek csúcspontjait a kastélyban rendezett fényűző estélyek jelentették. Ezekre az eseményekre az ország arisztokráciája sereglett össze, de a helyi nemesség és a jómódú polgárság képviselői is meghívást kaptak.
A keszthelyi bálok híresek voltak eleganciájukról és gazdagságukról. A kastély tükörtermeiben a legújabb bécsi divat szerint öltözött hölgyek és urak keringőztek, miközben a kor neves zenekarai szolgáltatták a talpalávalót. A bálok nem csupán szórakozást jelentettek, hanem fontos társadalmi események is voltak: itt köttettek üzletek, itt dőltek el házasságok, és itt lehetett a legfrissebb politikai pletykákat meghallani.
Ez a főúri hagyomány a város polgárságára is hatással volt. A helyi egyletek, kaszinók és polgári körök szintén rendszeresen tartottak bálokat, amelyek a kastélybeli események mintáját követték, csak szerényebb keretek között. Ilyen volt például az Iparos Kör, a Kereskedő Társulat vagy a Polgári Kaszinó által szervezett mulatság. A báli kultúra a városi polgári öntudat fontos kifejezőeszköze lett, és hozzájárult Keszthely elegáns, "szalonvárosi" hangulatához.
A Balaton ritmusa: vízi élet és tóparti szokások
Keszthely élete és hagyományai elválaszthatatlanul összefonódtak a Balatonnal. A tó nem csupán egy természeti látványosság, hanem élelemforrás, a pihenés és szórakozás helyszíne, valamint a helyi identitás meghatározó eleme. A tóparti életforma sajátos szokásokat, ünnepeket és gazdasági tevékenységeket hívott életre, amelyek a mai napig formálják a város mindennapjait.
Halászati hagyományok és a keszthelyi halpiac
A Balaton évezredek óta biztosított megélhetést az itt élőknek. A halászat Keszthelyen is az egyik legősibb mesterség volt, amelyhez gazdag szokásvilág kapcsolódott. A keszthelyi halászok céhekbe tömörültek, amelyek szigorú szabályok szerint működtek. Megvolt a pontos rendje a hálók kivetésének, a zsákmány elosztásának és az ünnepeknek is.
A legismertebb és legjellegzetesebb balatoni hal a gardavolt, a "látott hal", amelynek vonulását a hegytetőről figyelték, és jelzésekkel irányították a halászokat. Bár ez a szokás inkább Tihanyhoz kötődik, a garda Keszthelyen is fontos zsákmánynak számított. A legfontosabb fogás azonban a fogassüllő, vagy ahogy a helyiek hívják, a nemes balatoni fogas volt.
A kifogott halat a híres keszthelyi halpiacon értékesítették, amely a város egyik legnyüzsgőbb pontja volt. A kofák messze földről érkeztek ide, hogy a friss balatoni halból vásároljanak. A halászat hagyományai a gasztronómiában is mély nyomokat hagytak: a keszthelyi halászlé, a sült fogas és a különféle halkészítmények a helyi konyha alapját képezték. Bár a nagyüzemi halászat a Balatonon megszűnt, a horgászat és a halételek kultusza ma is él.
"A víz nemcsak ad, hanem tanít is. Türelemre, a természet ritmusának tiszteletére és arra, hogy a legnagyobb kincs sokszor a felszín alatt rejtőzik. Ezt a tudást a tó partján élő emberek generációról generációra örökítik át."
A fürdőkultúra aranykora és a keszthelyi "riviéra"
A 19. század második felében a vasút kiépülésével Keszthely a feltörekvő balatoni fürdőélet egyik központjává vált. A város arisztokrata múltja és elegáns polgári környezete vonzotta a pihenni vágyó pesti és bécsi közönséget. Ekkor épült ki a híres keszthelyi strandsétány és a Balaton egyik legszebb fürdőháza, a jellegzetes szigetes Szigetfürdő.
A fürdőzéshez egy teljesen új szokásrendszer kapcsolódott. A korabeli illem szerint a hölgyek és urak külön fürdőházakban mártóztak meg, és a fürdőzés nem a mai értelemben vett strandolást, hanem inkább egyfajta gyógyító, frissítő kúrát jelentett. A nap további részét a sétányon való korzózás, a zenepavilonban játszó katonazenekar hallgatása, a kávéházakban való társalgás és az esti táncmulatságok tették ki.
Keszthely ebben az időszakban nyerte el a "Balaton Riviérája" jelzőt. A tóparti élet a látásról és a láttatásról szólt: a legújabb divat szerinti fürdőruhák, a napernyők, a sétapálcák mind a polgári jólét és elegancia kellékei voltak. Ez a hagyomány alapozta meg Keszthely máig tartó vonzerejét mint üdülőváros.
Vitorlázás és vízi sportok: egy modern kori tradíció
Bár a vitorlázás története a Balatonon a 19. századig nyúlik vissza, igazi tömegsporttá és a keszthelyi nyarak elmaradhatatlan részévé a 20. században vált. A Keszthelyi-öböl szélvédett, nyugodt vize ideális terepet biztosít a vitorlázás szerelmeseinek. A városban több vitorlásklub is alakult, amelyek versenyeket és túrákat szerveztek.
A vitorlázás köré egy modern, de már hagyománynak tekinthető szokásrendszer épült ki.
- ⛵️ Szezonnyitó ünnepségek: Tavasszal a vitorlások vízre bocsátása ünnepélyes keretek között zajlik, sokszor áldással és közös felvonulással.
- 🏆 Versenyek: A Kékszalag mellett számos helyi és országos versenynek ad otthont a Keszthelyi-öböl, amelyek a sport mellett fontos közösségi események is.
- ⚓️ Kikötői élet: A vitorláskikötő a nyári esték egyik központi helyszíne, ahol a vitorlázók megosztják egymással élményeiket, és élvezik a balatoni naplementét.
- 👨👩👧👦 Családi hagyomány: A vitorlázás sok családban apáról fiúra szálló szenvedély, a tudás és a hajó szeretete generációkon át öröklődik.
A vitorlázás Keszthelyen a szabadság, a természettel való harmónia és egy aktív, sportos életmód szimbólumává vált, amely méltó folytatása a tóparti élet korábbi hagyományainak.
Az évkör ünnepei Keszthelyen és környékén
A nagy történelmi és kulturális hagyományok mellett a város életét a naptári évhez kötődő, ismétlődő ünnepek és népszokások is meghatározták. Ezek a szokások a keresztény ünnepkörhöz, a mezőgazdasági munkák ciklusához és a helyi közösségek sajátos hagyományaihoz kapcsolódtak. Sok közülük ma is él, és színesíti a város kulturális életét.
Adventi készülődés és karácsonyi szokások
Az adventi időszak Keszthelyen is a befelé fordulás, a várakozás és a készülődés ideje. Régen ez az időszak a disznóvágások kezdetét is jelentette, amely nemcsak a téli élelem biztosításáról szólt, hanem fontos közösségi esemény is volt. A családok, szomszédok összegyűltek, hogy segítsenek egymásnak a feldolgozásban, amit este közös vacsora, a disznótoros lakoma zárt.
A város polgári családjaiban az adventi koszorú készítése és a közös gyertyagyújtás volt a legfontosabb szokás. A karácsonyi vásár már a 20. század elején is a város főterén kapott helyet, ahol mézeskalácsot, sült gesztenyét és forralt bort lehetett kapni. A karácsonyfa-állítás szokása a Festetics-kastélyon keresztül terjedt el a városban, a főúri példát követték a polgári, majd később a paraszti családok is. A karácsonyi menü hagyományosan halászléből vagy rántott halból, valamint bejgliből állt, kihasználva a Balaton adta lehetőségeket.
| Hagyományos karácsonyi szokások Keszthelyen | Modern adventi programok |
|---|---|
| Családi disznótorok | Fő téri adventi vásár és jégpálya |
| Kántálás, betlehemezés a falusi részeken | Közös adventi gyertyagyújtás a városi koszorún |
| Éjféli mise a Fő téri templomban | Ünnepi koncertek a Balaton Színházban és a kastélyban |
| Hagyományos halételek a szentesti asztalon | Kézműves foglalkozások gyerekeknek |
Húsvéti népszokások a Zala-parti városban
A húsvét a tavasz, a feltámadás és a megújulás ünnepe, amelyhez Keszthelyen és környékén is számos népszokás kapcsolódott. A nagyhét a böjt és a lelki felkészülés ideje volt. Nagycsütörtökön a harangok "Rómába mentek", és helyettük kereplőkkel jelezték a harangozás idejét, ami különösen a gyerekek számára volt nagy élmény.
A húsvétvasárnapi mise után következett az ételszentelés hagyománya. A családok feldíszített kosárban vitték a templomba a húsvéti sonkát, kalácsot, tojást és bort, hogy a pap megáldja azokat. Ez a megszentelt étel volt a család ünnepi reggelije.
Húsvéthétfő a locsolkodás napja volt, amely a termékenység és a megtisztulás ősi rítusából ered. A fiúk, legények régen vödörnyi vízzel, később szódavízzel vagy kölnivel indultak el meglocsolni a lányokat, cserébe festett hímes tojást és süteményt kaptak. A tojásfestésnek is megvoltak a maga hagyományai, a leggyakoribbak a viasszal írt és a növényi festékkel (pl. vöröshagymahéj) színezett tojások voltak.
Szüreti mulatságok és a bor tisztelete
Keszthely a Balaton-felvidéki borvidék nyugati kapujában fekszik, így a szőlőművelés és a borkészítés évszázados múltra tekint vissza a környéken. A szüret a mezőgazdasági év egyik legfontosabb és legvidámabb eseménye volt. A közös munka után este szüreti bálokat és mulatságokat tartottak, amelyek gyakran több napig is elhúzódtak.
A szüreti felvonulás a hagyomány központi eleme. A feldíszített lovas kocsikon, népviseletbe öltözött fiatalok vonulnak végig a városon, élükön a bíróval és a bírónéval. A menet során meg-megállnak, táncolnak, énekelnek, és a nézőket borral kínálják. A felvonulás végén a szüreti bálban megválasztják a következő évi bírót és bírónét. Ez a szokás a közösség összetartozását, a jó termés feletti örömöt és a bor tiszteletét fejezi ki. A Keszthely környéki hegyközségek (pl. Cserszegtomaj, Gyenesdiás) ma is aktívan őrzik ezt a látványos hagyományt.
Szent Márton-napi lampionos felvonulás és libalakoma
November 11-e, Szent Márton napja a mezőgazdasági év végét és a téli pihenő időszak kezdetét jelölte. Ezen a napon fejeződtek be a gazdasági munkák, és ekkor számoltak el a cselédekkel is. A hagyomány szerint "Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik", így a nap elmaradhatatlan része volt a libából készült ételek fogyasztása. A libasült, a libamáj és a ludaskása a keszthelyi vendéglők étlapján is kiemelt helyet kapott.
Ehhez a naphoz kapcsolódik az újbor kóstolása is. A mondás szerint "Márton a bírája az újbornak", vagyis ekkorra forr ki annyira a bor, hogy meg lehet ítélni a minőségét. A gazdák ilyenkor kóstolták meg először a friss termést.
Az utóbbi évtizedekben egy új, de mára már hagyománnyá vált szokás is meghonosodott Keszthelyen: a Szent Márton-napi lampionos felvonulás. Az óvodás és kisiskolás gyerekek saját készítésű lampionjaikkal vonulnak végig a városon, miközben Márton-napi dalokat énekelnek. Ez a látványos és hangulatos esemény a fény, a jóság és a közösség ünnepévé vált.
A gasztronómia, mint a helyi identitás része
Egy város hagyományainak megértéséhez elengedhetetlen a helyi konyha megismerése. Keszthely gasztronómiája hűen tükrözi a város történelmét és természeti adottságait: a balatoni halak, a zalai dombok vadjai és terményei, valamint a polgári konyha kifinomultsága egyaránt megtalálható benne. Az ételek nem csupán táplálékok, hanem a közösségi összejövetelek, az ünnepek és a családi emlékek fontos részei.
Hagyományos keszthelyi ízek: a halászlétől a dödölléig
A keszthelyi konyha alapját a helyben elérhető alapanyagok adják. A Balaton bőségesen szolgáltatta a halat, így a halételek központi szerepet játszottak. A keszthelyi stílusú halászlé kevésbé paprikás és sűrű, mint a tiszai, inkább a hal tiszta ízét hangsúlyozza. A sült fogas süllő pedig igazi ünnepi fogásnak számított, amelyet gyakran mandulás bundában vagy gombamártással készítettek.
A Zala megyei paraszti konyha jellegzetes ételei is részei a helyi gasztronómiának. Ilyen a dödölle, egy krumplis, zsíron pirított tésztaféle, amelyet tejföllel és pirított hagymával tálalnak. A vadhúsok, különösen a szarvaspörkölt vagy a vadsült szintén gyakran kerültek az asztalra, köszönhetően a közeli erdők gazdagságának. A polgári konyha hatását a finom sütemények, torták és a vasárnapi húsleves hagyománya őrzi.
"Egy étel receptje több mint hozzávalók listája. Benne van a nagymama keze nyoma, egy vasárnapi ebéd emléke, egy szüreti mulatság hangulata. Az ízek őrzik a múltat, és táplálják a jövőt."
A Cserszegi fűszeres és a helyi borkultúra
Keszthely gasztronómiájáról nem lehet beszélni a bor említése nélkül. A város közvetlen közelében található a Zalai borvidék egyik legfontosabb területe, amelynek legismertebb és legsikeresebb szőlőfajtája a Cserszegi fűszeres. Ezt a fajtát a közeli Cserszegtomajon nemesítette Bakonyi Károly, és mára az ország egyik legnépszerűbb fehérborává vált. Illatos, fűszeres, friss karaktere tökéletesen illik a balatoni halételekhez és a nyári esték hangulatához.
A borkultúra a helyi szokásokban is megjelenik. A pincelátogatások, a borvacsorák és a borfesztiválok a turizmus fontos részét képezik. A helyi gazdák büszkén kínálják boraikat a "nyitott pincék" program keretében, ahol a látogatók közvetlenül a termelőtől ismerhetik meg a bor készítésének titkait. A bor nem csupán ital, hanem a helyi táj, a klíma és az emberi munka esszenciája, a keszthelyi vendégszeretet szimbóluma.
| Keszthelyi és környékbeli jellegzetes ételek és italok | Leírás |
|---|---|
| Balatoni fogas süllő | Gyakran egészben sütve, fűszervajjal vagy mandulás bundában. A régió legnemesebb hala. |
| Keszthelyi halászlé | Átpasszírozott alaplével, vegyes balatoni halakból (ponty, harcsa) készülő, tésztával tálalt leves. |
| Zalai dödölle | Főtt krumpliból és lisztből készült, zsírban pirított galuska, tejföllel, pirított szalonnával vagy hagymával. |
| Vadas marha zsemlegombóccal | A polgári konyha öröksége, a közeli erdők vadhúsából is gyakran készítik. |
| Tócsni (lapcsánka) | Reszelt nyers krumpliból sütött lepény, fokhagymásan, tejföllel. |
| Cserszegi fűszeres | Illatos, fűszeres, ropogós savakkal rendelkező fehérbor, a környék zászlósbora. |
Élő hagyományok és modern fesztiválok
Keszthely hagyományai nem csupán a múlt ködébe vesző emlékek, hanem a város jelenének aktív, formáló elemei. A régi szokások közül sok újjáéledt, átalakult, és új, modern fesztiválok is születtek, amelyek a helyi értékekre épülve vonzzák a látogatókat és erősítik a közösségi identitást. Ez a folyamat biztosítja, hogy a város kulturális élete folyamatosan megújuljon, miközben megőrzi gyökereit.
A megújult Helikoni Ünnepségek jelentősége
Az eredeti, 19. századi Helikoni Ünnepségek hagyományát 1958-ban élesztették újjá, de egy teljesen új formában. A modern Helikoni Ünnepségek egy országos diákművészeti fesztivál, amelyet kétévente rendeznek meg. Ilyenkor az ország minden tájáról érkező középiskolás diákok lepik el Keszthely utcáit, hogy különböző művészeti kategóriákban (zene, tánc, irodalom, színház) megmutassák tehetségüket.
Bár a résztvevők és a fókusz megváltozott, az alapgondolat ugyanaz maradt: a kultúra, a művészet és a tehetség ünneplése. A fesztivál több napon keresztül pezsgéssel tölti meg a várost, a különböző helyszíneken zajló produkciók ingyenesen látogathatók. A Helikoni Ünnepségek ma Keszthely egyik legfontosabb kulturális eseménye, amely méltó módon viszi tovább Festetics György szellemi örökségét, és összeköti a múltat a jövő generációjával.
Kézműves vásárok és a helyi termékek ünnepe
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi termékek és a kézműves mesterségek megőrzése. Keszthelyen rendszeresen tartanak termelői és kézműves vásárokat, ahol a környékbeli gazdák, sajtkészítők, méhészek, pékek és iparművészek kínálják portékáikat. Ezek a vásárok többek egyszerű piacnál:
- 🤝 Közösségi térként működnek, ahol a vásárlók közvetlenül találkozhatnak a termelőkkel.
- 🌱 Népszerűsítik a fenntartható, helyi gazdaságot és az egészséges élelmiszereket.
- 🎨 Életben tartják a hagyományos mesterségeket, mint a fazekasság, a kosárfonás vagy a szövés.
- 🎉 Gyakran kapcsolódnak nagyobb városi rendezvényekhez, fesztiválokhoz, tovább színesítve a programkínálatot.
Ezek az események a Georgikon hagyományainak modern kori megnyilvánulásai, amelyek a minőségi, helyi értékekre hívják fel a figyelmet.
| Jelentősebb keszthelyi rendezvények és fesztiválok | Időpont (jellemzően) | Rövid leírás |
|---|---|---|
| Helikoni Ünnepségek | Kétévente, tavasszal | Országos középiskolás művészeti fesztivál. |
| Keszthelyi Kilométerek | Május vége | Futóverseny a város legszebb részein, a Balaton-parton. |
| KeszthelyFest | Július eleje | Többnapos nyári fesztivál koncertekkel, gasztronómiai programokkal. |
| Keszthelyi Borünnep | Augusztus | A helyi és környékbeli borászok bemutatkozása a Balaton-parton. |
| Szent István-napi ünnepségek | Augusztus 20. | Városi ünnepség, kenyérszentelés, tűzijáték. |
| Adventi Vásár | December | Karácsonyi hangulatú vásár a Fő téren, koncertekkel, jégpályával. |
Gyakran ismételt kérdések a keszthelyi hagyományokról
Melyik a leghíresebb, Keszthelyhez köthető történelmi hagyomány?
Kétségtelenül a gróf Festetics György által alapított Helikoni Ünnepségek a leghíresebbek. Ez az irodalmi és kulturális rendezvénysorozat a 19. század elején a magyar kultúra egyik legfontosabb eseménye volt, amely Keszthelyt az ország kulturális térképének központjába helyezte. A hagyomány ma is él a kétévente megrendezett diákművészeti fesztivál formájában.
Milyen gasztronómiai különlegességet érdemes megkóstolni Keszthelyen?
A balatoni fogas süllő megkóstolása szinte kötelező, hiszen ez a régió legnemesebb hala. Emellett érdemes kipróbálni a zalai dödöllét, amely egy laktató és ízletes helyi specialitás. Italok közül pedig a Cserszegi fűszeres fehérbor a legjellegzetesebb, amely tökéletes kísérője a helyi ételeknek.
Melyik időszak a legjobb a hagyományőrző programok meglátogatására?
A nyári és kora őszi időszak a leggazdagabb programokban. Júliusban és augusztusban zajlanak a nagy nyári fesztiválok és a borünnep. Szeptemberben és októberben a szüreti felvonulások és mulatságok nyújtanak különleges élményt. Tavasszal a Helikoni Ünnepségek (minden második évben) töltik meg élettel a várost, télen pedig az adventi vásár teremt ünnepi hangulatot.
Hogyan kapcsolódnak a Festeticsek a mai napig a város hagyományaihoz?
A Festetics család öröksége ma is mindenütt jelen van Keszthelyen. A leglátványosabb természetesen a Festetics-kastély, amely a város fő vonzereje és számos kulturális esemény helyszíne. Emellett a Helikoni Ünnepségek és a Georgikon (ma a Pannon Egyetem kara) hagyományai is tovább élnek. A család által teremtett polgári, kulturális légkör a mai napig meghatározza a város hangulatát és identitását.
