Pécsi szokások, hagyományok

A pécsi szokások és hagyományok nem csupán a múlt porlepte emlékei, hanem a város mindennapjainak élő, lélegző részei. Olyan kulturális szövetet alkotnak, amelyben a történelem évszázadai, a különböző nemzetiségek öröksége és a modern kor lüktetése egyszerre van jelen. Ezek a tradíciók egyfajta láthatatlan térképként szolgálnak, amelyek eligazítanak minket a város szellemiségében, megmutatva, mitől válik Pécs igazán egyedivé és szerethetővé. A hagyomány itt nem egy merev szabályrendszer, hanem egy folyamatosan alakuló, gazdagodó párbeszéd a múlt és a jelen között.

Ezen az oldalon egy mélyebb utazásra hívunk, hogy felfedezzük a pécsi népszokások sokszínű világát. Megvizsgáljuk, hogyan fonódik össze a sváb, sokác, szerb és magyar kultúra a helyi gasztronómiában és ünnepekben. Bemutatjuk a nagy múltú fesztiválokat, amelyek évről évre megtöltik élettel a tereket, és bepillantunk az egyetemi város pezsgő, modern szokásaiba is, amelyek új fejezetet írnak a város történetében. Felfedezzük a kézműves mesterségek titkait, és megértjük, miért jelentenek a helyi piacok és kávéházak sokkal többet egyszerű kereskedelmi vagy vendéglátóhelyeknél.

A kultúrák olvasztótégelye: Pécs multikulturális öröksége

Pécs karakterét leginkább az a kulturális sokszínűség határozza meg, amely évszázadok alatt formálta a város arculatát. A török hódoltság, a német telepesek érkezése, a délszláv népek közelsége és a zsidó közösség jelenléte mind-mind mély nyomot hagyott a helyi szokásokon, az építészeten, a gasztronómián és a közösségi életen. Ez a multikulturális örökség nem csupán történelmi tény, hanem a város mindennapi valósága, amely a pécsi identitás alapját képezi. A különböző kultúrák nem elszigetelten, hanem egymással szoros kölcsönhatásban éltek és élnek, gazdagítva egymást és létrehozva egy semmihez sem fogható, egyedi légkört.

A sváb precizitás és vendégszeretet nyomában

A 18. században betelepített német, közismert nevükön sváb közösségek alapvetően formálták át Baranya megye és Pécs környékének arculatát. Magukkal hozták a szorgalmas munkakultúrát, a precizitást és egy rendkívül gazdag gasztronómiai hagyományt. A pécsi és Pécs környéki sváb szokások ma is élnek, különösen a falusi közösségekben, de a városi kultúrába is mélyen beépültek. A legismertebb példa erre a konyhaművészetük. Az olyan ételek, mint a Stifolder, a fűszeres, paprikás szalámi, vagy a különféle gombócos egytálételek (Knödel) és a fánkok (Krapfen) a helyi vendéglők és a családi asztalok állandó szereplői.

A sváb hagyományok az ünnepekhez is szorosan kapcsolódnak. A szüreti felvonulások, a májusfaállítás vagy a falunapok gyakran viselik magukon a német népi kultúra jegyeit, a jellegzetes népviselettel, a fúvószenével és a táncokkal. A sváb örökség legfontosabb eleme talán mégis az a mentalitás, amely a rendet, a tisztaságot és a közösségért végzett munka becsületét helyezi előtérbe. Ez a szemlélet a mai napig érezhető a város rendezettségében és a helyiek vendégszeretetében.

"A különböző kultúrák rétegei Pécsett nem elfedik, hanem áttetszővé teszik egymást. Ha elég figyelmesen nézzük, egy sváb receptben meglátjuk a magyaros fűszerezést, egy magyar fesztiválon pedig a délszláv zene ritmusát."

A sokácok tüzes temperamentuma és a Busójárás visszhangja

Bár a világhírű Busójárás hivatalosan Mohács nevéhez fűződik, hatása és szellemisége az egész régióra, így Pécsre is kisugárzik. A városban élő sokác (horvát) kisebbség aktívan ápolja kulturális hagyományait, amelyek a télűzés és a tavaszköszöntés ősi rítusai köré szerveződnek. A Busójárás idején sok pécsi látogat el Mohácsra, és a városban is érezhető a készülődés izgalma. A félelmetes, fából faragott maszkok, a kereplők zaja és a máglyagyújtás misztikus hangulata a pécsi kulturális naptár szerves részévé vált.

A sokác hagyományok azonban nem merülnek ki a Busójárásban. A közösség rendszeresen tart táncházakat, ahol a jellegzetes, dinamikus kóló táncot járják. Zenéjükben a tambura kap központi szerepet, amelynek hangja gyakran felcsendül a helyi kulturális rendezvényeken. Gasztronómiájukban a tartalmas, paprikás ételek dominálnak, mint például a halpaprikás vagy a különböző babos fogások, amelyek a pécsi konyhát is színesítik. A sokácok életöröme és közösségi összetartása példaértékű, és nagyban hozzájárul a város pezsgő, élettel teli légköréhez.

Török emlékek a minarettől a kávéházakig

A 150 éves török hódoltság mély és letörölhetetlen nyomokat hagyott Pécsett. Az építészeti emlékek, mint Gázi Kászim pasa dzsámija a Széchenyi téren vagy Jakováli Hasszán pasa dzsámija a minarettel, a város legikonikusabb jelképei közé tartoznak. Ezek az épületek azonban nem csupán turisztikai látványosságok, hanem a kulturális örökség élő részei, amelyek a mindennapi életbe is beépültek. A dzsámi ma katolikus templomként működik, szimbolizálva a kultúrák és vallások békés egymás mellett élését.

A török hatás a szokások szintjén is tetten érhető. A kávézás kultúrája, bár európai közvetítéssel, de a török időkre vezethető vissza. A pécsi kávéházak hangulata, a ráérős beszélgetések és a közösségi térként való funkcionálásuk őrzi ennek az örökségnek a szellemét. Emellett a helyi gasztronómiában is felfedezhetők a keleti ízek: a méz, a füge, a birsalma használata, valamint bizonyos édességek, mint a baklava-szerű sütemények megjelenése a cukrászdákban mind a török konyha hatását tükrözik. A pécsi fürdőkultúra szintén a török időkből eredeztethető, a közösségi tisztálkodás és a pihenés rituáléja a mai wellness-szokások távoli előképének tekinthető.

Más nemzetiségek színes mozaikja

Pécs kulturális sokszínűségét tovább gazdagítja a szerb, a roma és a történelmi zsidó közösség öröksége.

• Szerb hagyományok: A szerb ortodox közösség temploma és kulturális központja a város szívében található. Hagyományaik leginkább a vallási ünnepekhez, különösen az ortodox karácsonyhoz és húsvéthoz kötődnek. Zenéjük és táncaik szintén színesítik a város kulturális palettáját.
• Roma kultúra: A roma közösség zenei tehetsége legendás. A pécsi vendéglátóhelyeken és fesztiválokon gyakran hallani autentikus cigányzenét, amely érzelmességével és virtuozitásával mindenkit magával ragad. A roma kézműves hagyományok, mint a kosárfonás vagy a fafaragás, szintén fontos részét képezik a helyi kulturális örökségnek.
• Zsidó örökség: A 19. században épült, mór stílusú zsinagóga a város egyik legszebb épülete. Bár a holokauszt tragikusan megtizedelte a pécsi zsidó közösséget, kulturális örökségük ma is él. A zsinagóga koncerteknek és kulturális eseményeknek ad otthont, a közösség pedig ápolja vallási és gasztronómiai hagyományait, mint például a flódni vagy a sólet készítését.

Az ünnepek és fesztiválok varázsa a város szívében

Pécs az év minden szakában kínál valamilyen különleges programot, ünnepet vagy fesztivált, amelyek a helyi közösség életének szerves részei. Ezek az események nem csupán szórakozási lehetőségek, hanem a hagyományok ápolásának és a közösségi összetartozás megélésének fontos színterei is. A város terei ilyenkor élettel telnek meg, a helyiek és a látogatók együtt ünneplik a szezonalitást, a művészetet és a helyi kultúra gazdagságát.

Téli fények és forralt bor: az adventi készülődés Pécsett

Amikor a nappalok rövidülnek és a levegő csípőssé válik, Pécs ünnepi díszbe öltözik. Az adventi időszak a város egyik legvarázslatosabb periódusa. A Széchenyi tér átalakul egy mesebeli karácsonyi vásárrá, ahol a faházikókban kézműves termékeket, helyi finomságokat és forró italokat kínálnak. A levegőt a forralt bor fűszeres illata, a kürtőskalács édes aromája és a sült gesztenye semmihez sem fogható illata lengi be. A tér közepén felállított hatalmas karácsonyfa és a Dzsámi épületére vetített fényfestés lenyűgöző látványt nyújt.

A vásár azonban több mint árusítóhely; egy igazi közösségi tér. Családok, baráti társaságok és párok sétálnak a fények alatt, élvezik a koncerteket és a közös élményeket. A pécsi adventi vásár egyik különleges hagyománya a „JóTett” adománygyűjtő akció, ahol a helyi civil szervezetek gyűjtenek a rászorulóknak, erősítve a szolidaritás szellemét. A környező templomokban adventi koncertek és gyertyagyújtások teszik teljessé az ünnepi készülődést.

Tavaszi zsongás: a húsvéttól a majálisig

A tavasz beköszöntével a város feléled téli álmából. A húsvéti időszakban a népi hagyományok kerülnek előtérbe. Bár a locsolkodás szokása a városban már kevésbé elterjedt, a tojásfestés hagyománya ma is él. A helyi kézművesek különleges, baranyai motívumokkal díszített hímes tojásokat készítenek, amelyeket a húsvéti vásárokban lehet megcsodálni és megvásárolni. A Tettyei romoknál és a Zsolnay Negyedben gyakran rendeznek családi programokat, tojáskereséssel és kézműves foglalkozásokkal.

A tavasz másik kiemelkedő eseménye a majális. Május elsején a pécsiek hagyományosan kivonulnak a szabadba, a parkokba és a közeli Mecsekbe. A város több pontján, például a Tüskésréten, koncertekkel, vidámparkkal és kirakodóvásárral ünneplik a munka ünnepét és a tavasz érkezését. Ez egy igazi, generációkat összekötő esemény, ahol a szórakozásé és a közös kikapcsolódásé a főszerep.

"Egy fesztivál nemcsak a programok összessége, hanem a közös nevetések, a megosztott élmények és az együtt dobbanó szívek ritmusa. Pécsett minden ünnep a közösség erejéről szól."

Nyári fesztiválok és a pécsi éjszakák pezsgése

A nyár Pécsett a fesztiválok időszaka. A mediterrán hangulatú város ilyenkor a legpezsgőbb arcát mutatja. A rendezvények sora szinte végtelen, a zenei és színházi fesztiváloktól a gasztronómiai eseményekig mindenki talál kedvére valót.

Néhány kiemelkedő nyári program:

• Zsolnay Fényfesztivál: Az ország első és egyetlen fényfesztiválja, amely nemzetközi fényművészek alkotásaival varázsolja el a közönséget. A város épületei, köztük a Székesegyház és a Dzsámi, vászonként szolgálnak a lélegzetelállító 3D-s vetítésekhez.
• Sétatér Fesztivál: A belvárosi Sétatér (Szent István tér) több héten át tartó, ingyenes zenei és kulturális fesztiválnak ad otthont. A helyi borászok és vendéglátósok kitelepülése biztosítja a kulináris élvezeteket.
• Pécsi Egyetemi Napok (PEN): Bár eredetileg egyetemi rendezvény, mára a város egyik legnagyobb zenei fesztiváljává nőtte ki magát, amely neves hazai és nemzetközi előadókat vonultat fel.
• Örökség Fesztivál – Pécsi Napok: A város születésnapjához kötődő, többnapos rendezvénysorozat, amely a helyi kulturális értékekre és hagyományokra fókuszál, koncertekkel, kiállításokkal és családi programokkal.

Az ősz ízei: szüreti mulatságok és a Cirfandli ünnepe

Az ősz Pécsett és környékén a szüret és a bor ünnepe. A Mecsek déli lejtőin termő szőlőből kiváló borok készülnek, amelyek közül a leghíresebb a pécsi specialitás, a Cirfandli. Ez a fehérbor hungarikumnak számít, és a helyiek különös büszkeséggel tekintenek rá. Szeptemberben és októberben számos szüreti felvonulást és bálat rendeznek a városban és a környező településeken. Ilyenkor a népviseletbe öltözött táncosok és zenészek lovas kocsikon vonulnak végig az utcákon, ízelítőt adva a szőlősgazdák öröméből.

A pécsi borünnep és a hozzá kapcsolódó rendezvények lehetőséget adnak a helyi pincészetek bemutatkozására. A pécsi borkultúra ápolása a közösségi élet fontos része, a borkóstolók és a borvacsorák a társasági élet kedvelt eseményei. A szüreti időszak a gasztronómiában is megjelenik: az éttermek menüjén megjelennek a libaételek, a must és a szezonális gyümölcsökből készült finomságok.

Az alábbi táblázat egy áttekintést nyújt a legfontosabb pécsi ünnepekről és fesztiválokról:

A tudás és a fiatalság hagyományai: az egyetemi város lüktetése

Pécs nem csupán történelmi emlékhely, hanem Magyarország első egyetemének otthona is, amely 1367-ben alapult. Az egyetemi jelleg a mai napig meghatározza a város lüktetését. A több tízezer diák jelenléte folyamatosan friss energiával tölti fel a várost, és sajátos, modern hagyományokat teremt, amelyek a történelmi szokások mellett élnek és virágoznak. Ezek a tradíciók a tudáshoz, a közösséghez és a fiatalság kreativitásához kötődnek.

A gólyáktól a doktorokig: az egyetemi élet rítusai

Az egyetemi életnek megvannak a maga beavatási és ünnepi rítusai, amelyek generációról generációra öröklődnek. A tanév kezdetét a gólyatáborok és a gólyaeskü jelzi, ahol az elsőéves hallgatók megismerkednek egymással és az egyetemi hagyományokkal. Ezt követi a gólyabál, amely az egyik legelegánsabb eseménye az évnek.

Az egyetemi karoknak saját, egyedi szokásaik is vannak. A Műszaki és Informatikai Karon a Balanida, a Közgazdaságtudományi Karon pedig a Közgáz Gólyabál számít kiemelkedő eseménynek. A tanévet a szakestek és a kari napok színesítik, ahol a hallgatók és az oktatók kötetlenebb formában találkozhatnak. A végzősök számára a ballagás és a diplomaosztó ünnepség jelenti a csúcspontot. A Pécsi Tudományegyetem diplomaosztója különösen látványos, amikor a talárba öltözött hallgatók a Széchenyi téren vonulnak végig. Ezek a rítusok erős közösségi köteléket teremtenek, és életre szóló emlékeket adnak a diákoknak.

A lakatfal: egy modern szokás, ami legendává vált

Pécs egyik legismertebb és legkedveltebb modern hagyománya a belvárosi Janus Pannonius utcában található lakatfal. A szokás az 1980-as években indult, amikor a közeli középiskola végzős diákjai az iskola szekrényeire helyezett lakatokat "szabadították ki", és az utca egyik vaskerítésére zárták fel, szimbolizálva az iskolaévek lezárását és a szabadság kezdetét.

Az eredetileg diákszokásból kinőtt hagyomány hamarosan új jelentéssel bővült. A szerelmespárok kezdték el a kerítésre zárni a nevükkel vagy monogramjukkal ellátott lakatokat, mint az örök hűség és az összetartozás jelképét. A kulcsot jellemzően eldobták, hogy a lakatot soha többé ne lehessen kinyitni. Mára a lakatfal egy hatalmas, színes, fémből készült „szoborrá” nőtte ki magát, amely több ezer lakatból áll a világ minden tájáról. Ez a spontán közösségi alkotás tökéletesen szimbolizálja Pécs befogadó és kreatív szellemét, ahol egy egyszerű ötletből is képes egy világhírű, szerethető hagyomány születni.

Kézművesség és gasztronómia: a pécsi identitás ízei és formái

Pécs identitásának meghatározó eleme a gazdag kézműves kultúra és a helyi alapanyagokra épülő, sokszínű gasztronómia. A Zsolnay-kerámia világhírű csillogása, a pécsi kesztyű finomsága vagy a Cirfandli bor egyedi zamata mind-mind a város karakterét formálják. Ezek a termékek nem csupán árucikkek, hanem a helyi tudás, a kreativitás és a hagyományok kézzelfogható megtestesítői.

Az eozin csillogása: a Zsolnay-örökség a mindennapokban

A Zsolnay név elválaszthatatlanul összeforrt Péccsel. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra 1853-as alapítása óta a város ipari és kulturális életének motorja. A gyár által kifejlesztett különleges technológiák, mint a pirogránit és a fémesen csillogó eozin máz, világhírűvé tették a pécsi kerámiát. Az eozin zöldes-aranyos-kékes színjátéka a szecesszió kedvelt díszítőelemévé vált, és olyan épületeket díszít, mint a budapesti Iparművészeti Múzeum vagy a pécsi Postapalota.

A Zsolnay-örökség ma is él és virágzik. A gyár egykori területén létrehozott Zsolnay Kulturális Negyed a város egyik legfontosabb kulturális központja, ahol múzeumok, kiállítóterek, kézműves műhelyek és vendéglátóhelyek találhatók. A hagyomány azonban nemcsak a múzeumokban él. Sok pécsi család őriz Zsolnay-tárgyakat, és a város épületein sétálva lépten-nyomon Zsolnay-kerámiadíszekbe botlunk. A Zsolnay a pécsi elegancia és a művészi minőség szinonimája, egy olyan hagyomány, amely a mai napig inspirálja a helyi művészeket és kézműveseket.

A pécsi kesztyű és más mesterségek titkai

Pécs a 19. század óta a magyarországi kesztyűgyártás fellegvára. A Hamerli család által alapított gyár termékei Európa-szerte híresek voltak finom kidolgozásukról és kiváló minőségükről. A „pécsi kesztyű” fogalommá vált, amely egyet jelentett a luxussal és az eleganciával. Bár a nagyüzemi gyártás az évek során átalakult, a kesztyűkészítés hagyománya nem tűnt el. Ma is működnek a városban kis manufaktúrák, amelyek kézzel, a legfinomabb bőrből készítik a különleges darabokat.

A kesztyűkészítés mellett más kézműves mesterségek is élnek Pécsett. Az orgonakészítésnek szintén nagy hagyománya van, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra hangszerei a világ számos pontjára eljutnak. Emellett a városban aktív fazekasok, bőrművesek, textilművészek és ékszerkészítők dolgoznak, akik a helyi vásárokon és a Zsolnay Negyed Kézműves Boltjainak Utcájában kínálják egyedi termékeiket.

Kóstoló a helyi ízekből: a vásárcsarnoktól a sváb konyháig

A pécsi gasztronómia a már említett multikulturális örökség ízletes lenyomata. A helyi konyhában keverednek a magyaros, a sváb, a délszláv és a török ízek, létrehozva egy egyedi és izgalmas kulináris palettát. A helyi gasztronómia szíve a Vásárcsarnok, ahol a környékbeli termelők kínálják friss zöldségeiket, gyümölcseiket, húsáruikat és tejtermékeiket. A csarnok nemcsak bevásárlóhely, hanem a társasági élet fontos színtere is, ahol a helyiek megvitatják a legfrissebb híreket.

A pécsi gasztronómia néhány jellegzetes eleme:

• 🍷 Cirfandli: A város zászlósbora, egy testes, fűszeres, kissé édeskés fehérbor, amely csak itt, a Mecsek lejtőin terem.
• 🌶️ Stifolder: A helyi svábok által készített, vastag, fűszeres szalámi, amelynek receptje generációról generációra öröklődik.
• 🍲 Mecseki gombás ételek: A Mecsek erdei gazdagok gombában, így a vargánya, a rókagomba és más erdei gombák gyakori alapanyagai a helyi ételeknek.
• 🍰 Sváb sütemények: A kelt tészták, a fánkok és a gyümölcsös piték a sváb konyha örökségeként maradtak fenn.
• ☕ Török kávé és édességek: A város kávézóiban és cukrászdáiban ma is érezhető a keleti hatás.

Az alábbi táblázat bemutat néhány pécsi gasztronómiai különlegességet és azok eredetét:

A közösségi élet színterei és szokásai

A pécsi hagyományok nemcsak az ünnepekben vagy a tárgyakban élnek, hanem a mindennapi közösségi élet apró rituáléiban is. A város terei, kávéházai és piacai olyan helyszínek, ahol a helyiek találkoznak, beszélgetnek és megélik a közösséghez tartozás élményét. Ezek a szokások formálják a város igazi, emberi léptékű karakterét.

A kávéházi kultúra reneszánsza

Pécs mindig is híres volt pezsgő szellemi életéről és a kávéházakban zajló élénk eszmecserékről. A 20. század elején a város tele volt irodalmi kávéházakkal, ahol a kor neves művészei és gondolkodói, például Csontváry Kosztka Tivadar vagy Weöres Sándor is megfordultak. Ez a hagyomány a szocializmus alatt háttérbe szorult, de az utóbbi évtizedekben reneszánszát éli.

Ma a városban számos újhullámos kávézó és hagyományosabb kávéház működik, amelyek a közösségi élet fontos csomópontjai. A pécsi kávézás egyfajta rituálé: nem a gyors koffeinbevitelről szól, hanem a ráérős beszélgetésekről, az olvasásról vagy egyszerűen a városi nyüzsgés szemléléséről. A kávéházak teraszai a tavasztól őszig megtelnek élettel, és a mediterrán életérzés egyik legfontosabb helyszínévé válnak.

A piacok és vásárok szerepe a helyi közösségben

A már említett Vásárcsarnok mellett a havonta megrendezett pécsi vásár (vagy ahogy a helyiek hívják: a „vásártér”) is a közösségi élet egyik legfontosabb eseménye. Ez az ország egyik legnagyobb kirakodóvására, ahol a régiségektől a modern ruhákig, az állatoktól a kézműves termékekig szinte minden megtalálható. A vásár igazi társadalmi esemény, ahová nemcsak vásárolni, hanem nézelődni, találkozni és enni-inni is járnak az emberek.

A vásár hangulata egyedi: a sült kolbász illata keveredik a lángoséval, az árusok kiabálása a vásárlók alkudozásával. Ez a hely a hagyományok és a modern világ találkozópontja, ahol a vidéki termelők és a városi lakosok közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek egymással. A vásár a helyi identitás fontos része, egy olyan szokás, amely a kereskedelmen túl a közösségi élményről és a személyes kapcsolatokról szól.

Gyakran ismételt kérdések a pécsi hagyományokról

Melyik a leghíresebb pécsi fesztivál?

Nehéz egyet kiemelni, de a Zsolnay Fényfesztivál az utóbbi években nemzetközi hírnévre tett szert. Ez az ország első és egyetlen fényfesztiválja, amely egyedülálló vizuális élményt nyújt a város épületeire vetített 3D-s animációkkal és fényművészeti installációkkal.

Mi az a Cirfandli, és miért fontos Pécsnek?

A Cirfandli egy fehér szőlőfajta, amelyből testes, fűszeres, gyakran enyhén édeskés bor készül. Különlegessége, hogy Magyarországon szinte kizárólag a Mecseki borvidéken, Pécs környékén termesztik, így a város egyik gasztronómiai jelképének számít. A helyiek rendkívül büszkék rá, és a borünnepek központi szereplője.

A Busójárás pécsi vagy mohácsi szokás?

A Busójárás egyértelműen Mohácshoz kötődő, UNESCO által is elismert népszokás. Azonban Mohács közelsége és a régió közös kulturális gyökerei miatt a Busójárás szellemisége és hangulata Pécsre is erősen hat. A pécsi sokác közösség ápolja a hagyományt, és a farsangi időszakban a városban is érezhető a télűző ünnep közelsége.

Hol található a Lakatfal, és mi a története?

A Lakatfal Pécs belvárosában, a Janus Pannonius utca 4. szám alatti ház vaskerítésén található. A hagyomány az 1980-as években indult, amikor végzős diákok zárták a kerítésre iskolai szekrényeik lakatjait. Később a szerelmespárok vették át a szokást, és a lakatok az örök hűség szimbólumává váltak. Mára egy híres, spontán közösségi alkotás, a város egyik legfotogénebb pontja.

Milyen gasztronómiai különlegességet érdemes megkóstolni Pécsett?

A Cirfandli bor mellett mindenképpen érdemes megkóstolni a sváb eredetű Stifoldert, a fűszeres, vastag szalámit. Ha egytálételre vágyunk, a mecseki erdők gombáiból készült tejszínes vargányaleves vagy egy tartalmas sokác babgulyás remek választás. Desszertként pedig egy helyi cukrászdában keressünk sváb gyümölcsös pitét vagy más hagyományos süteményt.