A szüreti időszak nemcsak a szőlő betakarításáról szól, hanem az azt követő vidám ünneplésről is. A szüreti mulatságok hosszú évszázadokra visszanyúló hagyományok, amelyek a kemény munka lezárásaként a közösségi összetartozást is erősítik. A táncos-zenés események, a hagyományos ételek és italok, valamint a tréfás játékok mind hozzájárulnak a szüreti ünnepek hangulatához. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb szüreti népszokásokat és ünnepi szertartásokat, amelyek ma is élnek.
A szüret története és jelentősége
A szőlőtermesztés és a szüretelés több ezer éves múltra tekint vissza, amely az ókori civilizációkban, például Mezopotámiában, Egyiptomban és Görögországban is kiemelkedő szerepet játszott. A szőlő nemcsak gyümölcsként volt értékes, hanem az egyik legfontosabb erjeszthető terményként is, amelyből bort készítettek. A borászat fejlődése és a szőlőtermelés elterjedése az európai kultúra egyik alapkövévé vált, különösen a rómaiak idején, akik tökéletesítették a szőlőművelés és borkészítés technológiáját.
A szüret mindig is ünnepi eseménynek számított, hiszen a földművelés egyik legfontosabb szakaszát jelentette. A sikeres betakarítás a gazdák számára a következő év biztosítékát jelentette, ezért a szüret lezárása gyakran szüreti mulatságokkal és hagyományos rituálékkal párosult. A közösségek közösen dolgoztak, majd a kemény munka végén együtt ünnepeltek, táncoltak és lakomáztak, ezzel is erősítve az összetartozás érzését.
Mikor történt a szüretelés?
A szüretelés időpontja változó, és több tényezőtől függ, például a szőlő fajtájától, az éghajlati viszonyoktól és a bortermelés céljától. Hagyományosan az alábbi időszakokban zajlott:
- Korai szüret (augusztus vége – szeptember eleje): Azoknál a szőlőfajtáknál, amelyeket pezsgő vagy könnyed fehérbor készítésére szántak, korábban szüretelték, hogy megőrizzék a magasabb savtartalmukat.
- Fő szüreti időszak (szeptember – október közepe): A legtöbb borvidéken ebben az időszakban zajlott a szüret, amikor a szőlőfürtök elérték az optimális cukor- és savarányukat.
- Késői szüret (október vége – november): A nemespenésszel (Botrytis cinerea) fertőzött aszúszemek és a desszertborok alapanyagát adó szőlő esetében jellemző, például a tokaji borvidéken.
A hagyományos magyar szüretek általában szeptember közepétől október végéig zajlottak, és a szüreti mulatságokkal, bálokkal és közösségi ünnepléssel zárultak.
Hagyományos szüreti munkák és eszközök
A szüret hagyományosan kézi munkát igényelt, amelyhez az évek során számos eszközt fejlesztettek ki. A szőlő szedéséhez metszőollót vagy éles késeket használtak, hogy a fürtöket kíméletesen válasszák le a tőkéről. A leszedett szőlőt fonott kosarakba vagy puttonyokba helyezték, amelyeket a szüretelők a hátukon vittek a gyűjtőpontokra. Innen a szőlő a darálókba és a présbe került, ahol a mustot kinyerték belőle.
A préselés hagyományosan kétféleképpen történt: lábbal taposással vagy mechanikus préssel. A taposásos módszer különösen a mediterrán országokban volt elterjedt, ahol a szőlőt nagy fakádakba helyezték, és az emberek mezítláb taposták ki belőle a levet. A mechanikus prést később fejlesztették ki, amely lehetővé tette a hatékonyabb mustkinyerést. A hagyományos fahordók szintén fontos szerepet játszottak, mivel ezekben érlelték a bort, amely így gazdag aromát és különleges ízjegyeket kapott.
Szüreti mulatságok és népszokások
A szüret nemcsak munkáról, hanem ünneplésről is szólt. A hagyományos szüreti mulatságok egyik leglátványosabb eleme a szüreti felvonulás volt, amely során a helyi közösségek díszes ruhákba öltöztek, hintókon, szekereken vagy akár traktorokon vonultak végig a falun. A felvonulás célja a jó termés megünneplése, valamint a bor és a szőlő fontosságának hangsúlyozása volt.
A szüreti bálok szintén fontos szerepet játszottak, ahol a közösség tagjai összegyűltek táncolni, énekelni és megkóstolni az első mustot. Gyakori volt a szüreti király és királynő választása is, akik a legszorgalmasabb munkásokat szimbolizálták. A magyar hagyományok között is szerepel a “szüreti koszorú” készítése, amelyet a legszebb szőlőfürtökből és levelekből fontak, majd az ünnepség végén a gazda házára függesztettek, szerencsét hozva a következő év termésére.
- Szüreti felvonulás – A helyi közösségek díszes ruhákba öltözve, hintókkal és traktorokkal vonulnak végig a falun vagy a városon. A felvonulás célja a termés megünneplése és a hagyományok továbbadása.
- Szüreti bál – A szüreti munkák lezárásaként táncos-zenés mulatságot rendeznek, ahol népi táncokat járnak, és élőzene kíséri az eseményt.
- Szüreti király és királynő választása – Az egyik legfontosabb szüreti hagyomány, amely során a legszorgalmasabb munkásokat vagy a közösség fiatal tagjait megtisztelik e címmel.
- Szüreti koszorú készítése – A legszebb szőlőfürtökből és levelekből fonott koszorút készítenek, amelyet a gazda házára vagy a borospincére függesztenek szerencsehozó jelképként.
- Taposásos mustkészítés – Hagyományos módszer, amikor az emberek mezítláb tapossák ki a szőlő levét egy nagy fakádban, ami gyakran vidám eseménnyé válik.
- Szüreti ételek és borkóstolás – Az ünnep részeként hagyományos ételeket fogyasztanak, például szőlős kalácsot, töltött káposztát vagy pincepörköltet, valamint az újbor és a friss must megkóstolása is elmaradhatatlan.
- Szüreti énekek és táncok – A népi hagyományok szerint szüreti dalokat énekelnek, amelyeket gyakran néptánc és zenei kíséret tesz még hangulatosabbá.
- Tréfás szüreti játékok – Különböző vidám vetélkedők, például szőlőszem-evő verseny, puttonycipelő verseny vagy mustivó verseny szórakoztatják a résztvevőket.
- Borlovagrendek bemutatkozása – A borvidékekhez kötődő borlovagrendek gyakran tartanak ünnepélyes avatásokat és ceremóniákat a szüreti események alkalmából.
- Lámpás felvonulás és tűzijáték – Egyes régiókban az esti szüreti mulatságokat lampionos felvonulással vagy tűzijátékkal zárják.
Szüret napjainkban
A modern technológia jelentősen átalakította a szüretelés folyamatát, de a hagyományos szüreti események továbbra is élnek. Nagyobb borászatok gépi szüretelő berendezéseket alkalmaznak, amelyek gyorsabban és hatékonyabban gyűjtik be a szőlőt, minimalizálva az emberi munkaerő szükségességét. Ennek ellenére sok kisebb borászat és családi gazdaság továbbra is kézi szüretelést végez, mivel így jobban odafigyelhetnek a minőségre és a szőlő épségére.
Az élményszüretek is egyre népszerűbbek, amelyek során a látogatók maguk is részt vehetnek a szőlő szedésében és mustkészítésben. Ezek az események nemcsak edukatívak, hanem egyedülálló közösségi élményt is nyújtanak. A szüreti fesztiválok ma már turisztikai látványossággá váltak, ahol a látogatók borkóstolókon, gasztronómiai eseményeken és hagyományos kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.
Szüreti dalok
Szüretelünk, hej-haj!
Szüretelünk, hej-haj-hó,
Aranylik a szőlőló!
Puttony telik, must csorog,
Bor lesz belőle, csillogó!
Refrén:
Járd a táncot, forogj, járj,
Igyunk egy kortyot, jó bort már!
Táncol a hegy, dalol a völgy,
Szüreti bálon víg a föld!
Szőlőhegyen, dombtetőn
Szőlőhegyen, dombtetőn,
Fürtök csillognak a tőkén.
Édes illat száll a szélben,
Szüretelünk nagy örömben.
Refrén:
Cseng a pohár, forr a must,
Felharsan a jókedv-húrt!
Jöjj, barátom, táncolj velünk,
Míg a hajnal ránk köszönt!
Ajánljuk a Szüreti dalok ovisoknak című gyűjteményt is.