A magyar néphagyományok gazdag tárháza számos érdekességet rejt, amelyek közül a Gergely napi szokások különösen figyelemre méltóak. Március 12-én ünnepelt Gergely nap nem csak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is, melyek az idők során formálódtak, alakultak. Ebben a blogbejegyzésben megismerkedhetünk a Gergely napi népszokásokkal, melyek régmúlt idők óta összekötik a közösségeket, hagyományokat és generációkat.
Gergely napjának eredete
Gergely napját IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, elődjének, I. (Nagy) Gergely pápának tiszteletére, aki az iskolák alapítója és a gregorián éneklés megteremtője volt. E naphoz Európa-szerte számos ünnep, felvonulás, diákpüspök-választás és vetélkedő kapcsolódott, melyek a diákság körében különösen népszerűek voltak.
Gergely napi szokások
Gergely járás
A Gergely-járás hagyománya országszerte ismert volt, mely a 17. századtól nem csak adománygyűjtés céljából, hanem az iskolába való verbuválásra is szolgált. A szereplők katonai rangot viseltek, és “Szent Gergely vitézeinek” nevezték magukat, néhol még a püspököt is megszemélyesítették.
Egy üdvözlő, hírnök szerepét betöltő fiatal kopogott az ajtón, majd belépve a háziak felé fordult a kérdéssel: „Megengedik-e Szent Gergely napját köszönteni?” Amint a beleegyezést megkapták, kezdetét vette az éneklés és a versek előadása.
A hagyomány az idők során egyszerűsödött, de az alapvető elemei – mint az ének, a tréfás bemutatkozás, a jókívánságmondóka és az adománykérés – megmaradtak.
Gergely napi termésjóslás
A Gergely napjához kapcsolódó időjárás- és termésjóslások különösen fontosak voltak a magyar néphagyományban. A “Megrázza még szakállát Gergely” szólás például arra utal, hogy ezen a napon még havazhat. A népszokások között szerepelt a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére alkalmas időpont megjelölése is, mely a tavasz és a termékenység köszöntését szimbolizálta.
A Gergely nap napjainkban
A Gergely-járás hagyománya mára már csak szórványosan él, de bizonyos területeken, mint például a Mura-vidéken, még mindig tartják ezt a szép szokást. A gyerekek felpántlikázott kalappal, kosarat és erszényt viszve járják a házakat, hogy összegyűjtsék az adományokat, amelyeket aztán megosztanak vagy a tanítónak adnak. E népszokás célja ma már inkább a közösségépítés és a hagyományőrzés.
Gergely napi mondóka, vers
“Miért bámulsz reám, vén vasorrú bába.
Nem láttál még embert angyali formába?
Távozz ez ártatlan seregtől messzire,
Mert másként jót húzok hátad közepire.”
“Mérges, mint a Gergely-napi idő.” Jelentése, nagyon mérges valaki.
“Kérem asszonyomat, adjon vagy két tojást
Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást.
A fekete, sárga, fehér és a suta
Tojjanak sokakat minden Gergely napra.”
Összegzés
Gergely napja a magyar néphagyományokban különleges helyet foglal el, hiszen nem csak a tavasz közeledtét jelzi, hanem a közösségek összetartozását, a hagyományok ápolását és az elődök tiszteletét is szolgálja. A Gergely-járás, bár már nem annyira elterjedt, mint régen, még mindig fontos része a magyar kulturális örökségnek, és remélhetőleg még sokáig ápolják majd a jövő generációi. Ajánljuk még a Márciusi jeles napok című cikket is.
Gergely naphoz közeli fontos napok: