December 27. Szent János apostol evangélista ünnepe. Borszentelő Jánosként is ismert. A magyar néphagyományban e naphoz számos népszokás kapcsolódik, amelyek elsősorban a téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak. Ismerjük meg a János napi népszokásokat!
János napi népszokások, hagyományok
Úgy tartják, hogy János apostol írta a Jelenések könyvét. Jézus egyik tanítványa, aki a kerestényüöldözések során megpróbálják kivégezni, de életben marad, és ezután élete során számos csodát tesz.
Több fontos hagyományt is megkülönböztetünk ezen a napon.
Borszentelés
A János napi népszokások egyik legfontosabb eleme a borszentelés. A magyar néphagyományban a borszentelés a téli ünnepkör egyik legfontosabb eseménye volt, amely a bortermés jóságát, bőségességét volt hivatott biztosítani. János napján a templomban megáldották a bort, amelyet aztán a hívek hazavittek és megittak. A borszentelést gyakran vásárokkal, mulatságokkal is megünnepelték.
János-köszöntő
A János napi népszokások másik fontos eleme a János-köszöntő. A János-köszöntő során a fiatalok, legények a házak ajtajához mentek, és köszöntötték a ház lakóit. A köszöntő során gyakran énekeltek, verseket mondtak, és ajándékokat kaptak. A János-köszöntő célja a jókívánságok kifejezése volt, a ház lakóinak egészségének, boldogságának meghitt kívánása.
Jóslás
Egyes vidékeken jóslási praktikák is kapcsolódtak ehhez a napra. A lányok például János napján ettek egy darabka kenyeret, amelyet sóval és borssal szórtak meg, majd a sót és a borsot a párnájuk alá helyezték. A néphit szerint az a srác, aki álmában megjelent a lánynak, az lesz a férje.
Összegzés
A János napi népszokások a magyar néphagyomány fontos részét képezik. Ezek a szokások a téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak, és a jólétet, a termékenységet, a boldogságot jelképezik.