Szent Sebestyén alakja összefonódott a pestis járványok elleni védekezéssel és a nyilakkal. Miért alakult ki ez a hagyomány és mit lehet tudni Szent Sebestyénről?
Ismerjük meg a Sebestyén napi népszokásokat is!
Sebestyén napi népszokások
Szent Sebestyén
Szent Sebestyén az egyik legismertebb keresztény vértanú. A római birodalomban császári testőr, de keresztény hite miatt kivégzik. Először számos nyilat lőnek a testébe, de nem hal bele, meggyógyul és újra szolgálatra jelentkezik. Majd halálra botozzák.
Emiatt a lövészek védőszentje, de pestisjárványok idején is hozzá fohászkodtak, mert a nyilat a pestissel azonosították. Számos pestis oszlopon szerepel és a templomok szentképein is gyakori szereplő.
Sebestyén napi búcsú
A Szent Sebestyén-napi búcsú, az „overedle Kiritog” a XIX. században alakulhatott ki. Az istentisztelet után a szomszédok összejöttek beszélgetni, és egy-egy család a plébánost is meghívta ebédre.
Tavasz várás
A hagyomány szerint ez a tavasz első napja. “Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindul bennük a nedvkeringés, „kezdik szilni a nedved”.
Sebestyén napi vers
Juhász Gyula: Szent Sebestyén
Nyilazzatok: a seb rózsát terem,
Mely nyílni fog az örök kertbe fenn!
Nyilazzatok: minden nyíl szárny nekem
Feléd, örök hazám, ó végtelen!
Nyilazzatok: bíbor dísz lesz sebem,
Mely hirdeti: halálon győzelem!
Nyilazzatok: kínom megszentelem
Isten vitéze én, az Úr velem!
Ajánljuk a Januári jeles napok című gyűjteményt is.