A tavasz a megújulás időszaka. Számos népi hagyomány és egyházi ünnep üdvözli a tavaszt. Megpróbáljuk bemutatni a sokszínűségét ennek az időszaknak az összes jelentősebb népszokáson keresztül.
A tavaszi népszokásokat alapvetően három nagyobb felosztásban tárgyaljuk. A nagyheti-húsvéti ünnepkör időszakához tartozó népszokások, a májusi-pünkösdi ünnepkör időszakához tartozó népszokások és azok a népszokások, amik nem köthetőek egyik időszakhoz sem.
Nagyheti-húsvéti ünnepkör
A nagyheti-húsvéti ünnepkörhöz tartozik a húsvét, ami a keresztény ünnepek között a legfontosabb ünnep. Az összes mozgó ünnepet ehhez képest számolják ki minden évben. Valamint Jézus kereszthalála és feltámadása miatt szimbólikus értelemben is jelentős.
Több hagyomány is tartozik ehhez az időszakhoz, amik a tavaszi népszokások szerves részei. Most ezek közül mutatunk be néhányat.
Sándor, József, Benedek névnapok
Időjárási megfigyelések társulnak ezekhez a napokhoz. A taavszvárás, a jó idő reményében teltek.
Virágvasárnapi népszokások
A virágvasárnap kifejezés onnan ered, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe és a helyiek olajfaágakat, ruhákat terítettek elé tiszteletük, szeretetük jeléül. Ehhez kapcsolódnak az alábbi népszokások, egyházi szertartások:
- Kiszehajtás
- Barkaszentelés
- Villőzés
- Zöldágjárás
Részletesen írtunk a Virágvasárnap jelentése című cikkben ezen szép ünnep jelentéséről, eredetéről.
Húsvéti népszokások
A húsvéti szokások gazdagsága, vidámsága és szimbólikus jelentősége az összes ünnephez képest kiemelkedő. A tavaszi megújulás, a tél és a betegségek elűzése, távoltartása, a termékenység szerepet játszik minden húsvéti népszokásban.
Természetesen tájegységenként különböző szokásokról beszélünk. Minden tájegységnek voltak saját szokásai és még a leggyakrabban előforduló szokások is eltértek a különböző tájakon.
Legnépszerűbb húsvéti népszokások:
- Locsolkodás
- Tojásfestés
- Vesszőzés
- Kakaslövés
- Tűzszentelés
- Búzaszentelés
A Húsvéti népszokások és hagyományok gyűjteménye című cikkben részletesen írunk róluk.
Komatálküldés
A komatálküldéskor egy ételekből válogatott kosarat adtak annak, akivel szorosabbra akarták fűzni a barátságot. Jellemzően azonos neműek közötti szokásról volt szó.
Később akár rokoni kapcsolatra is sor kerülhetett. Nem csak húsvétkor volt szokás.
György nap
György nap minden évben április 24.-re esett. Tavaszi gonoszjáró napnak is hívták. A boszorkányokhoz kapcsolódó hiedelmek terjedtek el. A néphit szerint ilyenkor meg lehetett látni a boszorkányokat.
György naphoz kapcsolódó szokások:
- Tüskés ágakat szúrtak a kerítésbe, hogy a boszorkányokat távol tartsák.
- Lepedővel szedték fel a harmatot a mezőn, majd kifacsarták a nedvességet és megitatták a tehenekkel.
- A búza hasznát “ellopták” a mezőről, de csak a felét, hogy ne legyen feltűnő.
Búzaszentelés
Április 25.-e Szent Márk napja. Egy körmenet során minden földet megáldottak, amin vetés volt. Ezek között a gabonaföldek is szerepeltek, innen a búzaszentelés elnevezés. Egy-egy megszentelt ágat is hazavittek magukkal az emberek.
Anyák napja
Minden évben május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Számos országban köszöntik az édesanyákat, de a pontos napja eltérhet. Általában májusra esik. Magyarországon 1928 óta ünnepeljük.
10 csodás anyák napi vers című bejegyzésünket is ajánljuk.
Májusi-pünkösdi ünnepkör
A májusi-pünkösdi ünnepkörhöz tartozó hagyományok folytatják a húsvét által megkezdett tavaszvárás és megújulás időszakát. Ide is szép tavaszi népszokások tartoznak. Néhányat mutatunk be közülük.
Május 1. ünnepe
Több száz éves hagyomány, hogy ezen a napon zöld lombokkal, ágakkal díszítik a házakat. Illetve a legények májusfát állítanak a lányoknak udvarlási szándékból. Akár egy falu is állított saját májusfát, akár tiszteletből egy köztiszteletnek örvendő személynek.
Pünkösd
Pünkösd is mozgó ünnep. A húsvéthoz képest kerül minden évben kiszámításra. Két napos ünnep, a pünködvasárnap és pünkösdhétfőből áll. Ez a hétfő munkaszüneti nap is.
Jelentése a “pentekosztész” szóból ered, ami ötvenet jelent. A húsvéttól számítva az ötvenedik napon kell tartani.
Pünkösdkor arra emlékezünk, amikor Jézus a Szentlélek formájában az apostolokat megáldotta és innentől kezdve az apostolok új “lélekkel” minden nyelven terjeszteni tudták Jézus tanításait.
Pünkösdi király és Pünkösdi királynő – ügyességi játékokon győzedelmeskedő legény és lány egy évig viselheti ezt a címet, ami különböző előjogokkal jár, pl: minden esküvőbe hivatalos
Pünkösdölés
Szent Flórián napja – ezen a napon ültetett gabona nagy termést hoz
Időponthoz nem kötődő tavaszi népszokások
A játszó
Húsvéttól pünkösdig minden vasárnap a legények és lányok külön-külön csoportokban mentek ki a faluból és egy tisztáson, réten játszottak. A legények gatyára vetkőztek.
Labdáztak, énekeltek, fogócskáztak és ehhez hasonló játékokat játszottak.
Mancsozás
Főleg az északi megyékben játszották. Egyfajta ütős játék, tekézés. Egy fa ütővel kellett egy fa golyót elütni. A különböző tájegységeken ez a játék is eltért.
Összegezve
Ezek a tavaszi népszokások mind a tavaszhoz tartoznak és megkönnyítették a télből való átmenetet. A közösségi élet, az összetartozás érzése ilyenkor erősödött meg a faluban. Barátságok, szerelmek köttettek, erősödtek meg. Ajánljuk a Nyári népszokások és Őszi népszokások című cikkünket is.