Alig, hogy kiheverjük a karácsonyi és a szilveszteri lakomázást, máris jön a vízkereszt, amivel együtt megkezdődik a báli szezon. A hagyomány szerint az időszak végén elűzzük a telet, virágvasárnapon pedig már ünnepelni kezdjük a tavasz közeledtét. A katolikus egyházhoz köthető vízkereszt és hamvazószerda közé esik a farsang, amihez megannyi népi hagyomány tartozik. Ebben a cikkben bemutatjuk a legismertebb farsangi népszokásokat.
Mikor kezdődik a farsang?
Amint átlépünk az új esztendőbe, lassan elkezdjük lebontani a díszeket és a karácsonyfát, hiszen vége az ünnepi időszaknak. Vízkereszt január 6-ra esik, amikor a bibliai hagyomány szerint a pap megszenteli a tömjént és a vizet, amit ezt követően kereszteléshez használnak. Innen ered a nap elnevezése is. Ezen a napon véget ér a karácsony és megkezdődik a farsangi időszak.
Farsangi népszokások
A mulatozás mellett ilyenkor történik a párválasztás, legalább a hagyomány szerint. Az ünnepnek nagy szerepe volt abban, hogy a lányok megtalálják a hozzájuk illő legényeket. Ha a fiú már hosszabb ideje udvarol az adott hölgynek, akkor nem kellett meglepődni azon sem, ha a partnere ellopja a kalapját, hogy arra egy bokrétát tehessen. Ezzel jelezte az elköteleződését. Ezt a nyilvános bejelentést sokszor lánykérés követte.
A magyar paraszti életben a házasságok és a lakodalmak egyik fő időszaka a farsang volt. Ilyenkor ugyanis még volt idő arra a tavaszi munkálatok előtt, hogy az eseményt megszervezzék. Akik ilyenkor nem keltek el és már házasságkötéshez ideális korban voltak, azokat kicsúfolták.
Fontos megemlíteni, hogy farsanghétfőn rendezték meg az asszonyfarsangot, amikor a nők táncmulatságon vettek részt. Ezen a napon nyugodtan ihattak és dalolhattak, akár egy férfi. Ezt követően húsvétig már nem szabadott bálozni és ünnepelni, de esküvőt sem illett tartani.
Mohácsi busójárás
Ha a farsangi alakoskodásról van szó, akkor valószínűleg minden magyarnak eszébe jutnak a mohácsi maszkok. Ez a mulatság korábban farsangvasárnap reggelétől egészen húshagyó kedd estéjéig tartott, azonban a rengeteg érdeklődő miatt ma már csütörtökön elkezdődnek a programok. Kisfarsanggal indulnak, amikor a Jankelék, azaz a busónövendékek beöltözve járják körbe a várost és ijesztgetik az embereket.
A felvonulásra vasárnapig kell várni, ilyenkor csodálatos látvány a több mint ezer télűző, jellegzetes álarcos figura, akik gondoskodnak a turistákról, akik ellátogatnak a településre. Az egyik legismertebb és legkedveltebb program a esti máglyagyújtás. Ilyenkor a főtér közepén egy óriási, ház méretű máglyát gyújtanak meg, amit a vendégek és a busók körbe táncolnak. Eközben hangos zenét néha egy-egy ágyú hangja töri meg.
A különleges programsorozat 2009 óta az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség listáján szerepel, így megannyi külföldi turista látogat el Mohácsra ezeken a napokon.
Ajánljuk még a Vince napi népszokások című cikkünket, hiszen Vince nap is ezen időszakban van.
Mikor ér véget a farsang?
A báli szezon vége mindig más napra esik, hiszen hamvazószerdáig tart. Ez a nap a húsvétot megelőző 40. nap, ami mindig februárra esik. A hagyomány szerint az ezt megelőző nap húshagyó kedd van, a farsang utolsó napja, amikor még nyugodtan lehet lakmározni. Utána viszont megkezdődik a böjti időszak, amikor a hívők nem esznek húst, egészen húsvétig.
Összegezve
A farsang tehát január 6-tól egészen február közepéig-végéig tart. Az ünnepi időszakhoz megannyi farsangi népszokás köthető, így ilyenkor sokan esznek fánkot, de annál is többen vesznek részt a Mohácsi busójáráson, amivel minden évben elűzzük a telet. Januári népszokások oldalunkon még több hagyományt olvashtasz ebből a hónapból.