A pünkösdi királynéjárás a magyar néphagyomány egyik énekes, házról házra járó köszöntőszokása. A Dunántúlon ismert változataiban többnyire lányok kísértek egy kisebb gyermeket, a pünkösdi királynét. A házaknál énekeltek, jókívánságokat mondtak, és egyes helyeken a királynét felemelve bő termést kívántak.
A virágokkal díszített kislány, a feje fölé tartott kendő és az éneklő kíséret ma is könnyen elképzelhetővé teszi a szokást. A története azonban több egy kedves felvonulásnál: megmutatja, hogyan kapcsolódott össze a keresztény ünnep, a közösségi köszöntés és a termékeny termésbe vetett remény.
Mi a pünkösdi királynéjárás?
A pünkösdi királynéjárás egy pünkösdhöz kapcsolódó, énekes-köszöntő népszokás, amelyben egy gyermekekből álló csoport végigjárta a falu házait. A központi szereplő egy kisebb lány, a kiskirályné volt, akit társai ünnepi ruhával, koszorúval vagy kendővel emeltek ki a csoportból.
A szokás különösen a Dunántúlon volt ismert. A néprajzi leírások gyakran öt szereplőt említenek: négy nagyobb lány kísért egy kisebbet. A résztvevők száma, a ruházat, az énekek és a mozdulatok azonban településenként eltérhettek.
A látogatás nem pusztán bemutató volt. A köszöntők jókívánságot vittek a ház lakóinak, akik viszonzásul egyes helyeken ajándékkal vagy adománnyal köszönték meg az előadást.
A királynéjárás a gazdagabb pünkösdi népszokások és hagyományok közé tartozik: ugyanebben az ünnepkörben találkozhatunk többek között pünkösdöléssel, királyválasztással és zöldágazással is.
Mikor tartották a pünkösdi királynéjárást?
A királynéjárásra pünkösd ünnepén, a helyi szokások szerint pünkösdvasárnap vagy pünkösdhétfőn kerülhetett sor.
Pünkösd mozgó ünnep: dátuma a húsvéthoz igazodik. Pünkösdvasárnap a húsvétvasárnaptól számított ötvenedik nap, vagyis húsvét után hét héttel következik. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelére emlékezik ezen az ünnepen.
A falusi közösségekben az egyházi ünnephez különböző népi szokások is kapcsolódtak. A királynéjárásban az ünnepi köszöntés mellett a tavaszi növekedéshez és a terméshez fűződő régebbi hiedelmek is megjelenhettek.
A pünkösdi királynéjárás eredete és története
A királynéjárás eredetét nem lehet egyetlen eseményhez vagy pontos dátumhoz kötni. A néprajzi kutatások szerint különböző korú és eredetű elemek találkoznak benne: az egyházi ünnephez kapcsolódó énekek, a közösségi köszöntés és a termést segíteni kívánó szokáscselekmények.
A Dunántúlon gyűjtött változatokban a kislányok látogatása gyakran termékenységvarázsló mozzanattal kapcsolódott össze. Ilyen volt például, amikor a kiskirálynét vagy a fölé tartott kendőt magasra emelték, és azt kívánták, hogy a gazda kendere is magasra nőjön.
A kendert régen sok helyen termesztették és feldolgozták. Rostjából fonal, majd vászon készülhetett, ezért a jó kendertermés a háztartás számára is fontos volt. A magasra emelés és a hozzá kapcsolódó kívánság a termésre irányuló reményt fejezte ki.
A szokás az idők során változott. Egyes helyeken az adománykérés, máshol az énekes köszöntés vagy a gyermekek ünnepi felvonulása került előtérbe. A néprajzi feljegyzések szerint dunántúli falvakban a 20. században is ismerték és gyakorolták a királynéjárást; később több közösség hagyományőrző formában elevenítette fel.
Kik voltak a pünkösdi királynéjárás szereplői?
A pünkösdi királyné
A szokás központi alakja a pünkösdi királyné, más néven kiskirályné vagy királynéasszony volt. A dunántúli változatokban rendszerint a csoport kisebb tagjai közül került ki.
Ünnepi megjelenését fehér ruhával, virágkoszorúval, szalagokkal vagy fátyollal hangsúlyozhatták. Egyes helyeken virágokkal, rózsaszirmokkal teli kosarat vitt. Nem mindenhol viselte ugyanazokat a díszeket: a helyi hagyományok és a rendelkezésre álló ünnepi viselet is alakította a megjelenését.
A kiskirályné nem valódi uralkodó volt, hanem a köszöntés kiemelt szereplője. A dunántúli gyermekjáték esetében nem érdemes automatikusan olyan egész évre szóló kiváltságokat tulajdonítani neki, mint amilyeneket egyes feljegyzések a pünkösdi királyhoz kapcsolnak.
A kísérő lányok
A királynét nagyobb lányok kísérték. Ők tartották vagy vezették, énekeltek, és a helyi változattól függően kendőt feszíthettek fölé, illetve körbejárhatták.
A gyakran említett négy kísérő praktikus szerepet is betöltött: négyen foghatták a kendő sarkait. Más leírásokban ennél több résztvevő is feltűnik, például virágszirmokat szóró vagy a menetet követő gyermekek.
A pünkösdi királynéjárás menete lépésről lépésre
A következő sorrend egy gyakori dunántúli változatot mutat be. Nem minden településen zajlott pontosan így: a részletek, az énekek és egyes mozzanatok eltérhettek.
1. A királyné és a kísérők felkészültek
A lányok kiválasztották a csoport kisebb tagjai közül a királynét. Ünnepi ruhába öltöztették, fejét virágkoszorúval, fátyollal vagy szalagokkal díszíthették.
A kísérők is ünnepi öltözetben indultak. Előkészíthették a kendőt és – ahol a szokáshoz tartozott – a virágokkal vagy szirmokkal teli kosarat.
2. A menet házról házra indult
A kis csoport végigjárta a falut, és a házaknál megállva köszöntötte a lakókat. Egyes változatokban engedélyt kértek az énekléshez, máshol a látogatás helyben ismert rend szerint zajlott.
A házról házra járás közösségi alkalom volt: a gyerekek nem színpadon, hanem a falu mindennapi tereiben – kapuknál, udvarokon – adták elő a köszöntőt.
3. Kendőt tartottak a királyné fölé
Több változatban a kísérők egy kendőt feszítettek ki a királyné feje fölött. Máshol a kislány arcát vagy alakját is fátyollal, kendővel takarták.
A kendő ünnepélyes keretet adott a központi szereplőnek. Megjelenése látványos eleme volt a menetnek, de a szokás leírásakor fontos hozzátenni: nem minden helyi változatban ugyanúgy használták.
4. Énekeltek, körbejárták a királynét
A lányok pünkösdi énekeket adtak elő; egyes helyeken körbejárták a királynét, másutt táncos vagy lépegető mozdulatok is kapcsolódtak a köszöntéshez.
Az énekek között egyházi tartalmú szövegek, jókívánságok és adománykérő formulák is előfordulhattak. A dallam és a szöveg faluról falura változhatott.
5. Jó termést kívántak
A néprajzi leírások egyik jellegzetes mozzanata a királyné felemelése. A mozdulatot olyan kívánság kísérhette, amely a kender magasra növését kérte.
Ez a cselekedet a termékenységvarázslás körébe tartozott: a résztvevők a magasra emeléssel és a kimondott kívánsággal jelképesen a bőséges termést igyekeztek elősegíteni. Nem minden leírt változatban ugyanazt emelték fel, és a kívánság szövege is eltérhetett.
6. Megköszönték a fogadtatást
A köszöntés végén a ház lakói egyes helyeken apró ajándékot, élelmet vagy pénzt adtak a résztvevőknek. A lányok megköszönték a fogadtatást, majd továbbindultak a következő házhoz.
Az adomány jelentősége helyenként különbözött. Volt, ahol a jókívánság és a termésvarázsló mozzanat állt közelebb a szokás középpontjához; másutt az ajándékgyűjtés is hangsúlyossá vált.
Mit jelentett a kenderre mondott jókívánság?
A kenderre vonatkozó kívánság azt fejezte ki, hogy a ház népének magasra növő, bőséges termést kívántak.
A régi paraszti háztartások életében a kender nem csupán egy növény volt a sok közül. A feldolgozott rostból készült fonalat, vásznat ruházathoz és különféle háztartási textíliákhoz is használták. Ha jól termett, az a család számára később alapanyagot jelenthetett.
Amikor a királynét felemelték, a mozdulat és a kívánság összekapcsolódott: azt mutatták, milyen magasra szeretnék nőni látni a kendert. Ez a régi hitvilág szerint több volt egyszerű bóknál vagy tréfás mondókánál.
Milyen énekek kapcsolódtak a királynéjáráshoz?
A pünkösdi királynéjárás dallamai és szövegei tájonként változtak. A köszöntőkben találkozhatunk pünkösdre utaló egyházi énekekkel, a királynét bemutató sorokkal, jókívánságokkal és ajándékkérő részekkel.
Néhány változatban Szent Erzsébet neve is megjelenik. Másutt a helyi közösség által ismert pünkösdi vagy gyermekjátékdalok kerültek előtérbe.
Ha egy óvoda, iskola vagy hagyományőrző csoport szeretné előadni a szokást, érdemes egy konkrét településről gyűjtött dallamot és szöveget választani. Így a résztvevők egy adott hely hagyományával ismerkedhetnek meg, és nem kell különböző vidékek elemeit egyetlen, régi szokásként bemutatni.
Aki a pünkösdi ünnepkör zenéje iránt érdeklődik, a pünkösdi énekek között is találhat további olvasnivalót.
Mi a különbség a királynéjárás és a pünkösdölés között?
A két szokás közeli rokonságban áll, és az elnevezéseik a néphagyományban nem mindig különülnek el élesen. Mindkettőhöz kapcsolódhatott énekes, házról házra járó köszöntés és adománykérés.
A néprajzi összefoglalók azonban gyakran megkülönböztetik:
- A dunántúli királynéjárás több leírt változatában kislányok kísértek egy kiemelt szereplőt, a kiskirálynét. Jellegzetes mozzanata lehetett a kendőtartás és a termésvarázsló emelés.
- Az alföldi és északkelet-magyarországi pünkösdölésnek többféle formáját jegyezték fel. Lehetett királyné a főszereplő, megjelenhettek lakodalmas szerepek, de olyan változatot is leírtak, amelyben nem választottak külön kiemelt alakot.
A „pünkösdölés” elnevezés tehát tágabb vagy helyben eltérő jelentésben is előfordulhat. Ha egy konkrét faluról beszélünk, érdemes az ott használt nevet és az ott feljegyzett szokásrendet követni.
A pünkösdi király és a királyné ugyanannak a szokásnak a szereplői?
Nem feltétlenül. Bár az elnevezések alapján könnyű egy párként elképzelni őket, a pünkösdi királyválasztás és a dunántúli gyermekek királynéjárása külön szokástípusként is értelmezhető.
A pünkösdi királyt több helyen ügyességi próbák vagy versenyek nyerteseként választották. A királynéjárás központi alakját viszont kísérői vezették házról házra, és a köszöntésben, valamint a hozzá kapcsolódó jelképes cselekedetekben kapott szerepet.
Léteztek olyan pünkösdi felvonulások is, amelyekben király és királyné együtt szerepelt. Ezeket nem szükséges minden változatra általánosítani.
A másik szokásról bővebben itt olvashatsz: a pünkösdi királyválasztás hagyománya.
A királynéjárás bemutatása óvodában és iskolában
A szokás ma játékos formában is megismertethető a gyerekekkel. Egy óvodai vagy iskolai bemutatóhoz nem szükséges pontosan lemásolni minden régi mozdulatot: fontosabb, hogy a gyerekek megértsék a köszöntés, az együtt éneklés és a jókívánság szerepét.
Egy egyszerű foglalkozás így épülhet fel:
- Beszélgessetek a szokásról! A gyerekek megtudhatják, hogy régen lányok jártak házról házra pünkösdi köszöntővel.
- Készítsetek virágkoszorút vagy papírvirágot! Színes papírral, szalaggal vagy a csoport számára megfelelő, egyszerű eszközökkel mindenki részt vehet az előkészületben.
- Osszátok ki a szerepeket! Lehet királyné, kendőtartó, énekes kísérő vagy virágvivő. Több körben a gyerekek cserélhetnek, ha szeretnék.
- Gyakoroljatok egy rövid éneket vagy köszöntést! Érdemes olyan dallamot választani, amelyet az adott csoport már ismer, vagy amelyhez megbízható népzenei forrás áll rendelkezésre.
- Mondjatok jókívánságokat! A gyerekek a régi termésre vonatkozó kívánságok mellett saját, mai jókívánságokat is megfogalmazhatnak.
A kendő felemelése önmagában is érzékeltetheti a hagyományos mozdulatot; a gyermek felemelése nem szükséges a játékhoz. A mai foglalkozás új feldolgozás, ezért érdemes külön elmondani, mely elemeket vettétek át a régi szokásból, és melyeket találtátok ki a csoport számára.
További közös programokhoz a pünkösdi játékok gyerekeknek és óvodásoknak között találsz ötleteket.
Gyakori kérdések a pünkösdi királynéjárásról
Mi a pünkösdi királynéjárás lényege?
Énekes pünkösdi köszöntés, amelyben a dunántúli változatokban lányok egy kiskirálynét kísértek házról házra. Egyes helyeken a köszöntéshez jó termést kívánó, jelképes cselekedet is kapcsolódott.
Ki lehetett a pünkösdi királyné?
A gyakran leírt dunántúli változatokban rendszerint egy kisebb lány volt a királyné, akit idősebb társai kísértek. A kiválasztás és a szereplők pontos életkora helyenként eltérhetett.
Hányan vettek részt a királynéjárásban?
Sok leírás négy kísérőt és egy kiskirálynét említ, tehát öt központi szereplőt. Voltak olyan változatok is, amelyekben több gyermek kapcsolódott a menethez.
Miért emelték fel a pünkösdi királynét?
Egyes helyeken a felemeléshez olyan jókívánság tartozott, hogy a gazda kendere magasra nőjön. A mozdulatot a termékenységvarázsló szokások között tartja számon a néprajz.
Mikor van a királynéjárás ideje?
A szokás pünkösdhöz kapcsolódik. A régi gyakorlat és a mai bemutatók időpontja helyenként eltérhet; pünkösdvasárnapon és pünkösdhétfőn is kapcsolódhatnak hozzá programok.
Ugyanaz a pünkösdölés és a királynéjárás?
Rokon, részben átfedő szokásokról van szó. A néprajzi munkák gyakran külön tárgyalják a dunántúli kiskirálynéjárást és az alföldi, északkeleti pünkösdölő változatokat, de az elnevezéseket helyben nem mindig ugyanúgy használták.
Ma is él a pünkösdi királynéjárás?
Egyes közösségekben hagyományőrző bemutatóként, óvodai vagy iskolai foglalkozáson elevenítik fel. A mai előadás részletei eltérhetnek a régebben feljegyzett helyi gyakorlattól.
