A pünkösdi szokások Magyarország különböző tájain sokféle formában éltek: a Dunántúlon a kiskirályné köré szerveződő köszöntés, az Alföldön az énekes pünkösdölés egyes változatai, Szeremlén pedig a ladikázás is hozzátartozott az ünnepi hagyományokhoz. A közös vonások mellett a szereplők, a dallamok és a szokás menete faluról falura eltérhettek.
A tájegységek bemutatásakor ezért nem egy-egy merev szabályt keresünk, hanem olyan helyi példákat, amelyekből látható, milyen gazdag és változatos volt a pünkösdi ünnepkör.
Miért különböznek a pünkösdi szokások tájanként?
A pünkösdi népszokásokat a helyi közösségek őrizték és alakították. Egy faluban a gyermekek énekes köszöntése kerülhetett előtérbe, máshol a legények ügyességi próbái, a közös tánc vagy egy vallási hagyomány volt hangsúlyos.
A feljegyzések nem egyetlen időpontban készültek: egy 19. századi leírás és egy 20. században gyűjtött gyermekjáték más korszakot és más közösséget mutathat. Az itt bemutatott példák ezért nem jelentik azt, hogy egy egész tájon mindenütt pontosan ugyanúgy ünnepeltek.
A tágabb ünnepkörről a pünkösdi népszokások gyűjteményében olvashatsz.
Dunántúl: pünkösdi királynéjárás
A Dunántúl számos vidékén ismert volt a pünkösdi királynéjárás: lányok egy kisebb gyermeket, a kiskirálynét kísérték házról házra. Gyakran négy nagyobb lányt és egy királynét említenek, de a szereplők száma és életkora változhatott.
A királynét ünnepi ruhával, virágkoszorúval, fátyollal vagy szalagokkal díszíthették. A kísérők egyes helyeken kendőt feszítettek a feje fölé, énekeltek, és körbejárták. A látogatás során jókívánságot mondtak a ház népének, amit ajándékkal is viszonozhattak.
A kenderre mondott jókívánság
Több dunántúli változatban a királynét felemelték, miközben magasra növő kendert kívántak a háziaknak. A kendert vászon alapanyagaként is hasznosították, így a jó termés a háztartásnak is értéket jelentett. A felemelés a termésre irányuló jelképes kívánság volt.
Nem minden faluban használták ugyanazt az éneket, és a kendő vagy a kiskirályné emelésének módja is különbözhetett. A szokás szereplőit és menetét részletesen bemutatjuk a pünkösdi királynéjárásról szóló cikkben.
Egy mai helyi példa: Királyszentistván
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum beszámolója szerint Királyszentistvánon a királynéjárást az 1990-es években helyi kezdeményezésre elevenítették fel. A múzeumi leírás egy 2017-es alkalomhoz közös uzsonnát és a résztvevő családok jelenlétét is kapcsolja. Ez egy konkrét közösség megújított gyakorlata; nem valamennyi dunántúli település mai ünnepét írja le.
Alföld: pünkösdölés énekkel és köszöntéssel
Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon a néprajzi összefoglalók az énekes, házról házra járó pünkösdölés több változatát tartják számon. A csoport a házaknál köszöntőt mondhatott vagy énekelhetett, és egyes helyeken ajándékot gyűjtött.
A szereposztás nem volt egységes. Egyes településeken királyné emelkedett ki a csoportból, másutt lakodalmas szerepek – például menyasszony és vőlegény – is megjelenhettek, vagy nem választottak külön központi alakot.
A vidékek között átfedések is voltak. A Hagyományok Háza oktatási jegyzete például Kiskunfélegyházáról olyan változatot mutat be, amelyben négy lány kendőt tartott a királyné fölé. Ez is jelzi, hogy a kendővel kísért királyné képe nem szorítható egyetlen tájegység határai közé.
Szeged és Tápé példája
A Szeged környékéről szóló néprajzi leírások gyermekek pünkösdölését is megőrizték. A szegedi alsóvárosi változatot a 20. század elején még ismerték; Tápén és a környék tanyavilágában későbbi adatokat is feljegyeztek. A helyi dallamok és szövegek kutatása azért fontos, mert nem csupán a szokás nevét, hanem az előadás módját is segít megismerni.
Északi vidékek és Palócföld: változatos köszöntők
Az északi magyar nyelvterületen a pünkösdi köszöntők között ugyancsak többféle szereposztást találunk. A néprajzi irodalom palóc királynéjárás-változatokat is bemutat, miközben egyes leírásokban a fiatalok közös felvonulása és a tánc kapott hangsúlyt.
Egy 19. századi, a palóc vidékekhez is kapcsolódó leírásban a fiatalok királyt és királynőt választottak, majd házról házra jártak. A királynő ünnepi díszben és kendővel is megjelenhetett, a háziak pedig ajándékot adtak a menetnek. Ez az adat egy történeti változatot mutat be, nem valamennyi palóc falu egységes rendjét.
A tágabb helyi hagyományokról a palócföldi népszokások között olvashatsz.
Szeremle: pünkösdi ladikázás
A Duna menti Szeremlén a pünkösdhöz a ladikázás hagyománya is kapcsolódott. A helyi értéktári leírás szerint a szokás közösségi és párválasztási alkalomként is jelentős volt: a legények és leányok csónakázása az ünnepi együttlét része lett.
A hagyományt később felújították, és népviseletes, táncos szereplők részvételével is bemutatták. Szeremle példája megmutatja, hogy a pünkösdi ünnephez egy település természeti környezete – itt a folyó és a vízi közlekedés – is sajátos helyi formát adhatott.
Mende és Maglód: pünkösdi templomdíszítés
Mendén és Maglódon az evangélikus közösségek pünkösdi templomdíszítése a vallási ünnephez kapcsolódó helyi hagyomány. A díszítésben zöld ágak és fiatal fák is szerepet kapnak; a maglódi gyülekezet leírása ezeket helyben „májfáknak” is nevezi.
Ez a gyülekezeti szokás más közegben zajlik, mint a házról házra járó gyermekek köszöntője. Mindkettő az ünnepi készülődést és az összetartozást fejezi ki, de saját története és helyi jelentése van. A mendei és maglódi templomdíszítés a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékén is szerepel.
Pünkösdi királyválasztás: nem csak egyetlen táj szokása
A pünkösdi királyválasztás Magyarország több vidékén ismert volt. A királyt egyes helyeken lóversennyel vagy más ügyességi próbával választották; a részletek a közösség szokásaihoz igazodtak.
A győzteshez a történeti leírások különféle kiváltságokat kapcsolnak. Ezek időtartamát és tartalmát nem érdemes minden falura egységesen alkalmazni. A „rövid, mint a pünkösdi királyság” szólás pedig nem jelenti azt, hogy minden feljegyzett királyság csak egyetlen napig tartott.
A versenyekről és a király szerepéről a pünkösdi királyválasztás hagyományát bemutató cikkben találsz részleteket.
Kitekintés: pünkösdi hesspávázás Székelyföldön
A magyarországi példák mellett érdemes megemlíteni egy határon túli magyar hagyományt is. Székelyföldön, Alsósófalván és a Sóvidék egyes településein a pünkösdi hesspávázás énekes felvonulásként volt ismert.
A Hagyományok Háza gyűjtésismertetője gyermekekből álló csoportot ír le, királlyal, királynéval, nyoszolyólányokkal és zászlóvivőkkel. Az alsósófalvi változatot a 20. század elején királynézásnak is nevezték. A példa Székelyföldhöz tartozik, ezért nem magyarországi tájként, hanem kapcsolódó kitekintésként szerepel.
Hogyan ismerhetjük meg a pünkösdi hagyományokat gyerekekkel?
Elsőként érdemes kiválasztani egy konkrét helyi példát. Egy térképen megkereshetitek Szeremlét, Királyszentistvánt vagy Tápét, majd megbeszélhetitek, mit csináltak ott a gyerekek és a felnőttek pünkösdkor.
Ezután készülhet virágkoszorú, papírból kivágott zöld ág vagy egy rövid énekes köszöntés. A mai foglalkozás során a csoport szabadon alakíthatja a szerepeket; érdemes elmondani, mely részleteket vettétek át egy dokumentált hagyományból, és mi az, amit a gyerekek találtak ki.
Gyakorlati ötletekért nézd meg a pünkösdi játékokat gyerekeknek és óvodásoknak.
Gyakori kérdések a pünkösdi szokásokról
Melyik tájon volt jellemző a pünkösdi királynéjárás?
A kiskirálynéval járó, énekes köszöntés különösen a Dunántúl sok településéről ismert, de rokon változatokat más vidékeken is feljegyeztek.
Mi a pünkösdölés?
A pünkösdölés énekes, gyakran házról házra járó pünkösdi köszöntés több helyi változatának neve. A csoport összetétele, éneke és szerepei településenként eltérhettek.
Hol szokás a pünkösdi ladikázás?
A ladikázás egyik dokumentált helyszíne a Duna menti Szeremle. A helyi hagyományt később közösségi rendezvényként is felélesztették.
Mindenhol választottak pünkösdi királyt?
Nem állítható, hogy minden településen választottak. A királyválasztás több vidéken ismert volt, de a versenyek és a győzteshez kapcsolódó szokások helyenként különböztek.
Miben különbözik a pünkösdölés és a királynéjárás?
A két elnevezés rokon, és helyi használatuk átfedhet. A néprajzi összefoglalók gyakran külön tárgyalják a dunántúli kiskirálynéjárást és az alföldi pünkösdölés több változatát, de a táji határok nem merevek.
Miért szerepel Székelyföld is a cikkben?
A székelyföldi hesspávázás a magyar nyelvterület kapcsolódó hagyománya. A cikk külön kitekintésként említi, jelezve, hogy nem mai magyarországi tájegységről van szó.
