A napfordulók és napéjegyenlőségek fontos szerepet játszanak a néphagyományban. A napfordulókhoz számos népszokás kapcsolódik, amelyek az évszakok változását és a természet ciklikusságát ünneplik.
Ebből a cikkből megismerheted a téli napfordulót és a hozzá kapcsolódó színes, érdekes hagyományokat, amik évszázadok alatt alakultak ki és ma is meghatározzák ezt az időszakot.
Mi a téli napforduló?
A napfordulók és napéjegyenlőségek a Föld forgástengelyének hajlásszöge miatt következnek be. A Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli pályájára, hanem 23,5 fokos szöget zár be vele. Ennek következtében az északi féltekén az év során kétszer, december 21-én és június 21-én van olyan nap, amikor a Nap a legmélyebben jár az égen. Ezen a napon van a téli napforduló az északi féltekén, és a nyári napforduló a déli féltekén.
Az északi féltekén a téli napforduló az év legrövidebb napja és a leghosszabb éjszakája. Ezen a napon a Nap a horizont alatt van a leghosszabb ideig, és csak 8,5 órát van fent. A napforduló után a nappalok fokozatosan hosszabbodnak, és az éjszakák rövidebbek lesznek.
A téli napfordulóhoz számos népszokás kapcsolódik. Az ősi magyarságnál a téli napforduló volt a Karacsun, azaz a sötétség és a tél elleni ünnep. A napforduló idején a tűz fontos szerepet játszott, hiszen a tűz a fényt és a meleget jelképezte. A tűz mellett más termékenységvarázsló szertartásokat is tartottak, például szőlővesszőt hajtották vízbe, hogy megjósolják az adott évi bortermést. Ezekről még részletesebben írunk lejjebb.
Téli népszokások téli napfordulókor, napéjegyenlőségkor
Számos népszokás alakult ki ezen alkalom kapcsán, amiket most röviden bemutatunk.
Tűzgyújtás
A tűz a fényt és a meleget jelképezi, és arra szolgál, hogy elűzzék a sötétséget és a hideget. A tűzgyújtáshoz gyakran mágikus tulajdonságokat is tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a tűz segíthet a jó termés megszerzésében, és megvédheti az embereket a betegségektől.
Szőlővessző hajtatása
A szőlővessző hajtatása egy másik népszokás, amely a téli napfordulóhoz kötődik. A szőlővesszőt december 21-én vágják le, és egy pohár vízbe állítják. A vesszőből kihajtó rügyekből megjósolják az adott évi bortermést. Ha sok rügyet hajt ki a vessző, akkor jó termésre lehet számítani.
Jóslás
A néphit szerint a téli napforduló éjszakáján a jövőbe lehet látni. A jósláshoz gyakran használnak tűzön való jóslást, vízben való jóslást vagy más mágikus eszközöket.
Téli tűzugrás
A téli tűzugrás egy ősi népszokás, amely még az ókori Rómában is ismert volt. A szokás szerint a téli napforduló napján óriási tüzet gyújtottak, és a tűz körül táncoltak és énekeltek. A tűzugrásnak a fény és a melegség megünneplése volt a célja, valamint az, hogy elűzzék a gonoszt.
Éneklés és tánc
A szokás szerint a téli napforduló napján összegyűltek az emberek, és énekeltek és táncoltak, hogy megünnepeljék az évszakok változását. Az éneklés és a tánc a fény és a melegség megünneplésére szolgált, valamint arra, hogy elűzzék a gonoszt.
Téli étkezés és ivás
A téli napforduló napján finom ételeket és italokat készítettek, és együtt ünnepeltek. Az étkezés és az ivás a közösség megerősítését szolgálta, valamint arra, hogy a jólétet és a bőséget kívánják az elkövetkező évre.
Tűz
A tűz a fényt, a meleget és a termékenységet jelképezi. Tüzet gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget és a hideget, és hogy megünnepeljék a fény győzelmét a sötétség felett.
Megbékélés
Egy másik népszerű szokás a békesség és a megbékélés ünneplése volt. Az emberek megpróbáltak békében és egyetértésben élni egymással, hogy a következő év is békés legyen.
Termékenységvarázslás
A termékenységvarázsló szertartások célja az volt, hogy biztosítsák a jó termést és a bőséget a következő évre.
Az egyik legismertebb termékenységvarázsló szertartás a szőlővessző hajtatása. A téli napfordulókor szőlővesszőt metszettek, majd egy pohár vízbe állítottak. A vesszőből kihajtó rügyekből megjósolták az adott évi bortermést.
Egy másik termékenységvarázsló szertartás a tűz körüli tánc. A téli napfordulókor az emberek tűz körül táncoltak, hogy megünnepeljék a termékenységet. A tűz a termékenység szimbóluma volt.
Karácsony
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. A karácsony a Jézus Krisztus születésének ünnepe. A karácsonyt december 25-én ünneplik.
A karácsony a téli napfordulóhoz kötődik, mivel a karácsonyi ünnepkör december 25-én kezdődik. A karácsonyi ünnepkör első napja, az advent, a téli napforduló előtti négy hétre esik.
A karácsonyi ünnepkör során számos népszokás kapcsolódik a téli napfordulóhoz. Ilyen például a faállítás, a gyertyagyújtás, az éneklés és a tánc.
Faállítás
A karácsonyfát általában december 24-én vagy 25-én állítják fel. A karácsonyfát fenyőből vagy más örökzöld növényből készítik. Díszítik gyertyákkal, szalmával, gyümölcsökkel és egyéb díszekkel.
Gyertyagyújtás
A gyertyagyújtás szintén fontos szerepet játszik a karácsonyi ünnepkörben. A gyertya a fényt és a meleget jelképezi. A karácsonyi gyertyákat általában az adventi koszorúban gyújtják meg.
Zárszó
Ha érdekelnek a Téli népszokások, akkor ajánljuk cikkünket, amiben ezekről részletesen írtunk.
A Decemberi jeles napok című cikkben pedig a legfontosabb dátumokat, ünnepeket, alkalmakat gyűjtöttük össze.