A téli napforduló december 21. vagy december 22.-re esik. Ez évente változhat.
A napfordulók és napéjegyenlőségek fontos szerepet játszanak a néphagyományban. Ez a csillagászati tél kezdete. A napfordulókhoz számos népszokás kapcsolódik, amelyek az évszakok változását és a természet ciklikusságát ünneplik.
Ebből a cikkből megismerheted a téli napfordulót és a hozzá kapcsolódó színes, érdekes hagyományokat, amik évszázadok alatt alakultak ki és ma is meghatározzák ezt az időszakot.
Mi a téli napforduló?
A napfordulók és napéjegyenlőségek a Föld forgástengelyének hajlásszöge miatt következnek be. A Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli pályájára, hanem 23,5 fokos szöget zár be vele. Ennek következtében az északi féltekén az év során kétszer, december 21-én és június 21-én van olyan nap, amikor a Nap a legmélyebben jár az égen. Ezen a napon van a téli napforduló az északi féltekén, és a nyári napforduló a déli féltekén.
Az északi féltekén a téli napforduló az év legrövidebb napja és a leghosszabb éjszakája. Ezen a napon a Nap a horizont alatt van a leghosszabb ideig, és csak 8,5 órát van fent. A napforduló után a nappalok fokozatosan hosszabbodnak, és az éjszakák rövidebbek lesznek.
A téli napfordulóhoz számos népszokás kapcsolódik. Az ősi magyarságnál a téli napforduló volt a Karacsun, azaz a sötétség és a tél elleni ünnep. A napforduló idején a tűz fontos szerepet játszott, hiszen a tűz a fényt és a meleget jelképezte. A tűz mellett más termékenységvarázsló szertartásokat is tartottak, például szőlővesszőt hajtották vízbe, hogy megjósolják az adott évi bortermést. Ezekről még részletesebben írunk lejjebb.
Mikor van téli napforduló 2023-ban? című cikkből megtudhatod, hogy idén melyik napra esik.
Téli népszokások téli napfordulókor
Számos népszokás alakult ki ezen alkalom kapcsán, amiket most röviden bemutatunk.
Tűzgyújtás
A tűz a fényt és a meleget jelképezi, és arra szolgál, hogy elűzzék a sötétséget és a hideget. A tűzgyújtáshoz gyakran mágikus tulajdonságokat is tulajdonítottak. Úgy tartották, hogy a tűz segíthet a jó termés megszerzésében, és megvédheti az embereket a betegségektől.
Szőlővessző hajtatása
A szőlővessző hajtatása egy másik népszokás, amely a téli napfordulóhoz kötődik. A szőlővesszőt december 21-én vágják le, és egy pohár vízbe állítják. A vesszőből kihajtó rügyekből megjósolják az adott évi bortermést. Ha sok rügyet hajt ki a vessző, akkor jó termésre lehet számítani.
Jóslás
A néphit szerint ilyenkor a jövőbe lehet látni. A jósláshoz gyakran használnak tűzön való jóslást, vízben való jóslást vagy más mágikus eszközöket.
Téli tűzugrás
A téli tűzugrás egy ősi népszokás, amely még az ókori Rómában is ismert volt. A szokás szerint a téli napforduló napján óriási tüzet gyújtottak, és a tűz körül táncoltak és énekeltek. A tűzugrásnak a fény és a melegség megünneplése volt a célja, valamint az, hogy elűzzék a gonoszt.
Éneklés és tánc
A szokás szerint ezen a napon összegyűltek az emberek, és énekeltek és táncoltak, hogy megünnepeljék az évszakok változását. Az éneklés és a tánc a fény és a melegség megünneplésére szolgált, valamint arra, hogy elűzzék a gonoszt.
Téli étkezés és ivás
A téli napforduló napján finom ételeket és italokat készítettek, és együtt ünnepeltek. Az étkezés és az ivás a közösség megerősítését szolgálta, valamint arra, hogy a jólétet és a bőséget kívánják az elkövetkező évre.
Tűz
A tűz a fényt, a meleget és a termékenységet jelképezi. Tüzet gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget és a hideget, és hogy megünnepeljék a fény győzelmét a sötétség felett.
Megbékélés
Egy másik népszerű szokás a békesség és a megbékélés ünneplése volt. Az emberek megpróbáltak békében és egyetértésben élni egymással, hogy a következő év is békés legyen.
Termékenységvarázslás
A termékenységvarázsló szertartások célja az volt, hogy biztosítsák a jó termést és a bőséget a következő évre.
Az egyik legismertebb termékenységvarázsló szertartás a szőlővessző hajtatása. A téli napfordulókor szőlővesszőt metszettek, majd egy pohár vízbe állítottak. A vesszőből kihajtó rügyekből megjósolták az adott évi bortermést.
Egy másik termékenységvarázsló szertartás a tűz körüli tánc. A téli napfordulókor az emberek tűz körül táncoltak, hogy megünnepeljék a termékenységet. A tűz a termékenység szimbóluma volt.
Karácsony
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe.
A téli napfordulóhoz kötődik, mivel a karácsonyi ünnepkör első napja, az advent, a téli napforduló előtti négy hétre esik.
A karácsonyi ünnepkör során számos népszokás kapcsolódik a téli napfordulóhoz. Ilyen például a faállítás, a gyertyagyújtás, az éneklés és a tánc.
Faállítás
A karácsonyfát általában december 24-én vagy 25-én állítják fel. A karácsonyfát fenyőből vagy más örökzöld növényből készítik. Díszítik gyertyákkal, szalmával, gyümölcsökkel és egyéb díszekkel.
Gyertyagyújtás
A gyertyagyújtás szintén fontos szerepet játszik a karácsonyi ünnepkörben. A gyertya a fényt és a meleget jelképezi. A karácsonyi gyertyákat általában az adventi koszorúban gyújtják meg.
Zárszó
Ha érdekelnek a Téli népszokások, akkor ajánljuk cikkünket, amiben ezekről részletesen írtunk.
A Decemberi jeles napok című cikkben pedig a legfontosabb dátumokat, ünnepeket, alkalmakat gyűjtöttük össze.
A tél után következik a tavasz, ezért ajánljuk a Tavaszi napéjegyenlőség című cikkünket is.