Mit kívánjon az ember, amikor január elsején kinyílik előtte az ajtó? Árapatakon egy kisgyerek két sorral az egész ház népét köszönthette. Pereden már a kilincs nyikorgásából is azt hallották ki, hogy megérkezett a szerencse. Hét hagyományos magyar újévi köszöntőt válogattunk néprajzi gyűjtésekből. Az első három teljes, rövid rigmus, utánuk hosszabb köszöntők önállóan is elmondható részletei és egy ének kezdősorai következnek.
1. Rövid újévi köszöntő az egész családnak – Árapatak
Boldog új esztendőt
e ház minden lakójának!
Ez a két sor akkor is jól jön, ha egy kisgyerek először mond köszöntőt a nagyszülőknél. Az árapataki leírás szerint régen a fiúk egy csupor friss kút- vagy patakvízzel, az úgynevezett aranyosvízzel indultak el. A legkisebbnek az apja segített elvinni a csuprot az ajtóig. A házigazda pénzérmét ejthetett a vízbe.
2. Tréfás ébresztő Jancsinak – Árapatak
Új esztendő likaskendő,
Kelj fel, Jancsi, ég az erdő,
Boldog újesztendőt!
Ugyanabban az árapataki gyűjtésben szerepel ez a játékos gyerekvers is. A „likaskendő” hangzása szinte magával húzza az „ég az erdő” sort. A csattanót az utolsó sorra érdemes hagyni, amikor az álmos Jancsi is megtudja, miért ébresztették fel.
3. Amikor becsönget a szerencse – Pered
Csikorog az ajtó kilincse,
Jön be rajta a szërencse.
Kenjék meg a mustározónak a markát,
Csikózzon a lovuk tarkát-barkát,
Rúgja föl a hátulsó gerëndát.
Lelovics Ernőné Kovács Mária mondta el Pereden 1994-ben. A köszöntő előbb magának kér egy kis adományt, aztán a háziaknak kíván olyan eleven csikót, hogy az még a gerendáig is felrúgjon. A lejegyzésben az ë a helyi kiejtést őrzi. A szöveg Ág Tibor Bíborpiros szép rózsa című peredi gyűjteményében jelent meg.
4. Jó szó mindenkinek, aki a házban lakik – Balony
Boldog új esztendőt adjon a jó Isten.
Örömet és áldást minnyájuknak itten.
Akik csak itt laknak ebbe a kis házba,
Ússzanak ez évbe mindig boldogságba.
Vígh Júlia 1995-ben Balonyon elmondott köszöntőjének első négy sora. Ha újév reggelén több nemzedék ül egy asztalnál, ez a részlet különösen szépen hangzik: a „minnyájuknak” a csecsemőtől a dédszülőig mindenkinek helyet ad a jókívánságban. A hosszabb szövegben később az udvar állatai és az asztalra kerülő ételek is sorra kerülnek.
5. Keljen meg a kenyér! – Vághosszúfalu
Adjon Isten minden jót, az új esztendőben,
Fehérkenyér dagadjon a nyírfa tekenőben.
A vághosszúfalui köszöntő nyitó sorpárja. A „tekenő” a dagasztóteknő: ebben dolgozták össze a tésztát. Aki ezt a két sort mondta, kézzelfogható dolgot kívánt a háziaknak. Jusson elég liszt, keljen meg a tészta, és legyen mit megszegni az asztalnál.
6. Újév reggelén a rokonoknál – kalászi változat
Keljetek fel emberek, itt az új esztendő,
Tekintsetek fel az égre, minden bús kesergő.
Méry Margit 1976-os gyűjtésében Barth Veronika idézte fel ezt a verset. A feljegyzés szerint újév reggelén férfiak és fiúk mentek el vele a rokonokhoz, ismerősökhöz. Az idézett két sor az ébredő háznéphez szól. A folytatásban a betlehemi csillag jelenik meg, így a köszöntő az új év első reggelét még a karácsonyi történethez kapcsolja.
7. Énekelt újévköszöntő – Balony
Új esztendőt hirdetünk,
Midőn Jézus érettünk.
Ezzel a két sorral indul Pente Teréz balonyi éneke, amelyet 1995-ben rögzítettek. A folytatás kiskarácsonyt, vagyis január elsejét említi. A gyűjtéshez fűzött megjegyzés szerint Balonyon barátok és ismerősök köszöntötték egymást ilyen énekkel az új év hajnalán. A dallamot és a teljes szöveget a Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis hangfelvételén és adatlapján lehet követni.
Melyik köszöntőt könnyű megtanulni gyerekekkel?
Első alkalomra az árapataki házi köszöntő két sora elég. Aki szeret a hangokkal játszani, annak a Jancsit ébresztő rigmus könnyebben megmaradhat. Több gyerekkel a peredi változatot is érdemes kipróbálni: az egyik megkérdezi, mi csikorog, a másik pedig már fejből tudja, mi jön be a kilincsen át.
A házról házra járáshoz kapcsolódó hiedelmekről az újévi népszokások között olvashatsz. Családi felolvasáshoz az újévi versek, az év utolsó estéjére pedig a magyar költők szilveszteri versei adnak további választékot.
